Meglepő hasonlóságot mutat az Adamski-sztorival!
~
A High Bridge-i incidens Howard és Connie Menger-től
Howard Menger kontaktává válásának története 1932-ben kezdődött, 10 éves korában, amikor az erdőben lévő kedvenc helye felé sétált és megpillantott egy sziklán üldögélő gyönyörű nőt, akit akkor olyan 25-nek vélt. A nő a nevén szólította Howard-ot és sok olyan dolgot mondott el neki, amit abban a pillanatban ő nem igazán értett. Megígérte Howard-nak, hogy találkoznak még a jövőben.
1942-ben megtörtént a következő kontakt. Howard ekkor a hadseregben szolgált a californiai Camp Cook-ban. Egy Khaki színű egyenruhát viselő ember szólította meg nevén, habár a férfi szája nem mozgott. Később Howard megtanulta, hogy a férfinak telepátiát kellett alkamazni vele szemben.
A férfi kezet nyújtott neki, majd üdvözölte Howard-ot.
Az egyenruhás férfi azt mondta: „Már régen a konkvisztádorok előtt, kapcsolatot létesítettünk az Aztékokkal. Sokféleképpen segítettük ezeket az embereket de szörnyű, hogy a hódítók inkább háborúztak a jóindulat és barátság helyett; sok mindent megtanítottunk nekik, ehelyett elhallgatták ezeket a titkokat amik később elvesztek a civilizációjukkal együtt.
Éppen Hiroshima előtt történt egy másik találkozás is. A tanítás akkor a következő volt: „Valójában, Howard, nem létezik halál. Csak a fizikai test vagy burok hal meg, de még az sem semmisül meg igazán. A lélek örökké él, és a saját hibáiból tanul, mindig fejlődik. A jó az, hogy a vég felhatalmazza a lelket, hogy hibáit elfelejtse.”
„Emlékezz arra, hogy egy ember legyilkolása vagy egy tömeg megsemmisítése egy és ugyanaz. A gonoszság nem mérhető a bűntett méretéhez. A gonosz szándék ami a Mindenhatónk törvénye ellen irányul visszafordul az embereidre. Azonban a Mindenhatónk nem büntet meg minket, rombol vagy rak kényelmetlenséget elénk. Az ember maga kreálja ezeket és Istent hibáztatja a saját nehézségeiért és még kéri a Teremtőt, hogy büntessen meg másokat gaztetteikért.”
„Az embernek meg kell tanulnia, hogy ki ő, honnan jött és mi a szerepe ezen a bolygón.”
1946 júniusában, egy évvel a háború után Howardnak támadt egy furcsa késztetése, hogy meglátogassa gyerekkori helyét a New Jersey-i High Bridge-ben. Odament és egy hatalmas tűzlabdát látott ami később egy harangformájú csészealjá változott és visszaverte a napsugarakat mint egy tükör. Mikor leszállt két ember lépet ki belőle és később egy lány, aki egy igazi meglepetés volt Howard-nak:
„Te az a lány vagy … a lány a sziklán?”
„Igen, én. Ugyanaz a lány, Howard.”
„De nem vagy öregebb.”
„Oh, dehogynem. Találd ki, Howard, milyen idős vagyok igazán.”
„Több mint 500 éves.” - mondta. „Mostantól bárkire rácáfolhatsz aki azt mondja, hogy a nők mindig kicsit füllentenek a korukról.”
„De te nem változtál.”
„Természetesen nem.”
A tanítása a következő volt:
Azt mondta, hogy réges régen az emberek több száz évig éltek ezen a bolygón, amikor az atmoszféra hasonló volt ahhoz mint ami most az ő bolygóján van. Nem csak az atmoszféra tehetett róla, tette hozzá, hanem az ahogy az emberek éltek, gondolkodtak és ettek ami a hosszú életért volt felelős.
„Amikor mi a Teremtőnk törvényei szerint élünk meg vagyunk áldva a hosszú élet ajándékával. De nem ez a legnagyszerűbb dolog, hanem az, hogy ez csak a saját boldogságunk adománya.”
1956 késő augusztusán Howardnak találkozója volt egy lebegő mesterrel. A Tanító szavak helyett mentális képekben továbbította Howard-nak üzenetét:
„Testvérem, mi nem láttuk a Legfelsőbb Intelligenciát úgy, hogy valamilyen formája lett volna. Isten nem egy ember. Istent egy embernek nevezni egy lekicsinylés mint Isten. Isten a Mindenség.”
„Az ember korlátolt, de Isten nem, ő végtelen és minden formában kifejeződik. Az emberek tanuló istenek, akik végigmennek egy iskolán ezen a bolygón és sok máson, keresve a tudást és bölcsességet, hogy szolgálják testvéreiket és az Örökkévalót. Az emberiség folyamatosan halad felfele a létrán a tökéletesség felé és egy-egy létrafok eltörhet a hibák terhe alatt, de a cél az, hogy elérje a tetejét és az egységet a Mindenhatóval. A lélek minden tapasztalatot megjegyez, minden gondolatot, hibát az időkből amikor lélekké vált. Egy Ember lelke az alacsonyabb szintű életekkel mint kutyák, macskák, tehenek, lovak, stb., egy kifejlődő tudatosság folyamatának összegződése.”
„Minden ami teremtve lett tudatossággal rendelkezik és a tudatosság kifejlődik a lélek pontra, ahol kifejeződik magasabb formákba, az emberiség a legmagasabbról kezdi. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy az egyik a másikból fejlődik de sokfajta evolúciós ciklus létezik. Az örök lélek tökéletes de egy múlandó testet használ egy adott dimenzióban a lélek hatalmából; a felvevő (az elmére gondol) ami a gondolkodást végzi, a korlátolt agyat mint a felfogás eszközét használja az öt érzékkel egyetemben.”
„A halál nem a tudatosság vége, hanem a folytatás egy másik fajta tapasztalat felé; bizonyos érzékek hátrahagyása a fizikai létben tudatában annak, hogy a lélek egy felvilágosultabb tudatosság felé halad.”
„Felfedezed azt, hogy továbbra is tudsz gondolkodni az agyad mint eszköz nélkül. Testvérem, azt mondom neked, hogy nem létezik halál, ha létezett volna, te most nem lennél itt. Mivel te még mindig it vagy, itt is leszel az univerzummal, Örökkévalóval … egy folyamatosan megújuló univerzális energia; sosem semmisül meg, csak megváltozik!”
Innen fordítottam, de ez csak egy kivonat a teljes könyvből:
http://www.algonet.se/~hermesat/bridge.htmA képeken meg szerintem rájöttök, hogy mik vannak.
http://www.youtube.com/watch?v=tTfGvzjJP7Y
