Könyvajánló és kibeszélő

Paul LaViolette- Az ősrobbanáson túl

Moderátorok: Gabe, dkj, aranylaci

no avatar
User

payne

Rang

UFO kutató

UFO kutató
Hozzászólások

542

Csatlakozott

2005.06.23. 09:35

Paul LaViolette- Az ősrobbanáson túl

Szerző: payne » 2007.09.14. 20:01

Kép

A mi tejútrendszerünk központi csilagáról úgy gondolják, hogy mintegy milliószor nagyobb tömegű és húszmilliószor fényesebb
a napnál. A mag körül születő egyre több és több utódcsillag egyre mélyíti a központi csillag energiavölgyét,
és ezzel együtt fokozatosan növekszik energiatermelésének sebessége is.
Belső hőmérséklete és energiatermelése annyira megnő, hogy energiáját főképpen kozmikus részecskék formájában kezdi el
kisugározni. A tejútrendszer magjának energiakibocsátása végül akkorára nő, hogy instabillá válik és felrobban.
Ebben az átmenetileg nagyon aktív állapotban fényessége több milliószorosára nő, kozmikus részecskék és nagy energiájú
sugárzás akkora záporát sugározza szét, amely egy úgynevezett galaktikus szuperhullám formájában, sugárirányban terjed szét.
A kifelé terjedő szuperhullám óriási mennyiségü kozmikus port és gázt távolít el a galaxis központi részéböl,
aminek következtében ott a gravitációspotenciáltér erőssége csökken. Ez viszont a mag energiatermelését csökkenti a kritikus
érték alá, mire a mag energiatermelése ismét visszaáll a nyugalmi értékre. Amint a tejútrendszer központi része ismét
anyagot termel, a gravitációs potenciál ismét túlnő a kritikus ponton, mire a mag ismételten robbanási fázisba kerül.
A körfolyamat megismétlődik. A galaktikus mag kb. tízezer évenkénti gyakorisággal megismétlődő robbanásai által keltett
szuperhullámok eltávolodnak a középponttól és kozmikus port, valamint gázokat sodornak a tejútrendszer pereme felé.
Ez azt fogja eredményezni, hogy a törpe elliptikus galaxis az egyenlítőjének síkjában spirális nyúlványokat bocsát ki magából
végül olyan érett spirális galaxissá fejlődik mint a mi tejútrendszerünk. Néha-néha különösen heves anyagkilövellés
következik be, amely nek energiája elegendő ahhoz, hogy hatalmas csillaghalmazként hagyja el a központi részt,
amely az anyagalaxis körüli pályára kerül. Az ilyen halmazok késöbb önálló, anyagot létrehozó központokká vagy "embriókká"
válnak amelyek az idők során mellék- vagy kísérő galaxisokká fejlődnek. A mi tejútrendszerünk körüli pályán mozgó Kis
és Nagy Magellán-Felhő ilyen kísérő galaxis. Az égen törpe mellékgalaxisok is láthatóak, pl. a tejútrendszerünk szomszédos
testvérgalaxisa, az Androméda körül keringő két fénylő pont.Az egyik az NGC 205 tanulmányozása során kiderült, hogy
ugyanolyan kondenzált magja van, mint az Andromédának vagy a mi tejútrendszerünknek


http://apod.nasa.gov/apod/image/0611/andromeda_gendler_big.jpg

Az állatövi írásjegyek között van kettő, amelyek látszatra is erősen elütnek a többitől, vagyis a Skorpió és a Nyilas
írásjelei. Csak ez a két írásjel tartalmazza az általában irányt vagy helyet jelző nyilat. Érdekes, hogy ez a két jegy
szomszédos helyet foglal el az állatövben. Ha a jeleket abban a sorrenben tekintjük, ahogyan a nekik megfelelő csillagképek
megjelennek az égen, a Nyilas balra(keletre), a Skorpió jobbra(nyugaton) lesz látható. Ennek az elrendezésnek a
megjelenítésekor a Skorpió írásjelét meg kell fordítanunk, hogy pontosan képviselje a csillagkép valódi formáját az égen,
mivela Skorpió fullánkja balra mutat, nem pedig jobbra. Ha így rajzoljuk le őket a nyílhegyek egy bizonyos helyre mutatnak.
Valójában arra a különleges pontra irányulnak, amely körül a tejútrendszerünk összes csillaga kering, vagyis a galaxis
középpontjára. Az állatöv ősi megszerkesztői nyilván gondban voltak, miképpen jelezzék a tejútrendszer középpontjának helyét,
mivel csupán a Nyilas és a Skorpió nyúlik elég messzire délre az ekliptika alá. Abból, hogy ez a két csillagkép a
tejútrendszer középpontjának helyét is megmutatja, arra a következtetésre juthatunk, hogy az állatövi titkosírás azt a
központi helyet is megjelöli, ahol galaxisunk első anyagi részecskéje létrejött, és amint a folyamatos keletkezés elve
kimondja, ahol azóta is termelődik az anyag. Valójában számos bizonyíték van amellett, hogy atejútrendszerek központi részei
azok a helyek, ahol az anyag folyamatosan képződik. Ebböl a legtöbb csillagász azt a következtetést vonta le,
hogy a galaxisokjat alkotó legtöbb csillag ezekböl az anyagot termelő központokból lökődött ki. ERgy ókori görög monda arról
beszél, hogy a Nyilas a Skorpió szívére céloz a nyilával. A Skorpió szívét az Antares nevü vörös óriás, a négy Királyi
csillag egyike képviseli. Napjainkban a Nyilas öt szögfokkal az Antares mellé céloz. A nyílvesszőt alkotó csillagok(a Gamma
és Delta Sagittarii) helyzete azonban lassan változik az időben, úgyhogy az ókorban még sokkal pontosabban irányulhatott a
célpontra. És valóban, Kr.e. 13865 plusz-mínusz 20 évvel még pontosan az Antaresre mutatott. Elképzelhető, hogy a fenti
időpont egy olyan korszakot jelöl, amikor a napjainkban sűrű felhők ésa por miatt takarásban levő galaktikus központ
akkoriban annyira aktív volt, hogy a Földről is látszott. Ugyanezt a dátumot találjuk kínos pontossággal rejtjelezve a
Dendera melletti Hathor-templomban látható zodiákuson.

http://gtae.users.btopenworld.com/dendera0126.jpg

http://www.prometheus-delft.org/zodiak.gif

Az állatöv megalkotói viszonylag fejlett csilagászati ismeretekkel rendelkeztek, mivel a modern idők csillagászainak csak a
legutóbbi időkban sikerült a tejútrendszer középpontjának helyzetét meghatározni. Az utóbbi jö néhány évtizedben kezdtek
ismertté válni annak bizonyítékai, hogy a galaxisok magja nemcsak nagy sebességgel termel anyagot és enerhiát, hanem időröl
időre heves kitöréseket produkálhat, és ekkor erőteljes kozmikus részecskezáport és elektromágneses sugárzást bocsát ki magából.
Lehet, hogy a Zodiákus megalkotói figyelmeztetni szerettek volna bennünket, hogy több mint 15800 évvel ezelött egy ilyen,
a központban történt robbanás elég kedvezőtlen hatást gyakorolt bolygónkra, s a galaxis magja a jövőben bármikor elkövethet
hasonlót

Latrone, Bally, és Dupius keltezte a kőállatövet i.e. 15000-böl: http://www.quakestar.org/Dendera.htm

Ha egy távcsövet irányítanánk a tejút középpontjára, azt találnánk, hogy az nem látható a Földröl, mivel a tejútrendszer korongjának síkjában található kozmikus por sűrü fátyla rejti el előlünk. http://www.wlcastleman.com/astro/qaf05/astrophotos/core.htm
Hogy világosabb képet alkothassunk róla, az égbolt ezen részét kénytelenek vagyunk a rádiófrekvenciás, infravörös, röntgen- vagy gamma-sugarak hullámhossztartományában leképezni, mivel ezeket a sugárzásokat kevésbé nyeli el a zavaró porréteg
Kép

A nyíllal jelölt Sgr A a tejútrendszer középpontja. A valöságban sokkal kisebb mint a rádió-lokátor képe mutatja. Túl messze van ahhoz, hogy akár a nagyon nagy alapvonal hosszúságú rádió-interferométerek is jobb felbontású képet adjanak róla, pedig ez a technika ezerszeresére javítja a feloldást azáltal, hogy a Föld különböző pontjain elhelyezett rádiótávcsövek összekapcsolásával működik. Ilyen típusu mérésekböl az derül ki, hogy az Sgr A- nak kisebbnek kell lennie a Jupiter pályájának átmérőjénél. Noha ennek az objektumnak nem ismerjük a pontos tömegét, a galaxis középpontja körül egy fényévnyi távolságon belül található csillagok keringési sebességéböl arra következtethetünk, hogy az legalább egymilliószorosa a Nap tömegének. Összehasonlításként: a legnagyobb kék szuper-óriáscsillagok tömege hatvan-nyolcvan Nap tömeget tesz ki. Az infravörös hullámhossztartományban ez a galaktikus centrum kb. húszmilliószor fényesebb mint a Nap, és jó néhányszor erősebbensugároz, mint a legintezívebben fénylő szuper-óriáscsillag. Ionizált hidrogén- és héliumkisugárzása annyira erős, hohy évszázadonként a Napéval egyenlő tömegü anyagot bocsát ki magából. A galaxis közepébül kiinduló ionszélhez hozzáadódik még a kozmikus részecskék folyamatos, közel fénysebességgel történő kisugárzása. A tudósoknak komoly gondot okoz megmagyarázni miként tud a tér egy ilyen kicsiny tartományában ekkora mennyiségü energia keletkezni. Egyes csillagászok régebben úgy vélték, ez az objektum egy óriási fekete lyuk lehet (NASA még most is ezt állítja), amely magába gyűjti és megsemmisíti a környezetéböl beszippantott gázokat és kozmikus port. Sokan azonban nem értenek egyet ezzel a magyarázattal. Az egyik érv az, hogy az ebböl a tartományból érkező sugárzás energiaeloszlása nem felel meg egy fekete lyukból származó sugárzástól elvárhatónak. Az is kétséges, hogy egy fekete lyuk képes-e annyi energiát termelni, mint amennyit az Srg A kibocsát. A feltételezések szerint egy fekete lyuk által kibocsátott energia a befelé áramló gázok surlódásából származhat, amely közvetlenül a megsemmisülésük elött keletkezik. Számítógépes szimulációval pedig kimutatták, hogy a középső részen található gázok nem képesek olyan közel kerülni a maghoz, hogy az beszippantsa őket. Kevés bizonyíték van arra, hogy gáz áramlana az Srg A belseje felé, mint azt a fekete lyuk elmélet kívánja. Ellenkezőleg, a galaktikus centrumtól tízezer fényév távolságban a gázok sugárirányban távolodnak. Ez nagy kihívás a csillagászoknak, mivel ha az Srg A 100 évenként elveszíti egy Nap-tömegnyi anyagát, kevesebb mint 100 millió év alatt a teljes anyagmennyisége szétszóródik, hacsak nem pótlódik az anyag. A világ keletkezéséröl szóló ókori tudomány ismeretében egy anyacsillagban folyamatosan keletkezik mind az anyag, mind az energia.

95-ben írta LaViolette:
A csillagászok az óriási energiakibocsátástól eltekintve viszonylag nyugalmasnak tartják a tejútrendszer központjának mostani viselkedését. A rádióhullámok tartományában mintegy tízezerszer gyengébben sugároz, mint az Androméda, hozzánk legközelebb eső spirális galaxis magja. A galaxisok magja ennek ellenére néha igen heves kitöréseket tud produkálni, amelyek nagyon intenzív kozmikus sugárzással járnak. Ezek az úgynevezett galaxismag-robbanások a csillagászatban ismert legnagyobb energiafelszabadulással járó események. A CTA 102 http://www.bu.edu/blazars/mmpol/cta102.html jelzésü rendkívül aktív galaxis a becslések szerint inden évben annyi energiát bocsát ki, mint a legaktívabb szupernóvák közül tízmilliárd darab együttesen. A csillagászok úgy becsülik, hogy minden hat- a mienkhez hasonló - spirális galaxis közül egynek a magja éppen aktív fázisban van.


JELEN:
2004. december 26-án egy 9.3-as erősségű földrengés történt az indiai Oceánon Sumatra partja mellett Malajziában. Ez okozott egy olyan erőteljes szökőárat, ami elpusztította sok országnak a parti régióit, ami több mint 240,000 embert megölt. Ez volt a legrosszabb szökőár azóta, hogy Krakatoa robbanása lecsapott erre a területre. Az a földrengés, ami előidézte ezt, annyira erős volt, hogy az utóbbi 25 évben a 10-es skálán ez volt a legerősebb.
-Indonesiaai 9.3-as erősségü földrengés: December 26, 2004 , 00 óra 58 perc (Universal Time)
-Gamma sugár kitörés érkezése: December 27, 2004 , 21 óra 36 perc (Universal Time)

Ez a gammasugár-robbanás 100-szor élénkebb volt, mint bármilyen robbanás, amit korábban észleltek. http://hirek.csillagaszat.hu/kulonleges_csillagok/20050719_legnagyobb_csillagrenges.html
A robbanás ideiglenesen megváltoztatta az alakját a Föld ionoszférájának miközben eltorzította a továbbítást a rádió-hullámhosszon. Ez a robbanás az SGR 1806-20-as neutroncsilagból származott ami több energiát bocsátott ki egy tizedmásodperc alatt mint a Nap kibocsát 100-150 ezer év alatt
http://www.portaldoastronomo.org/images/arquivo/foto1059.jpg
http://www.space.com/images/050923_magnetar_location_02.jpg

SGR 1806-20 a nyilas (sagittarius) és a skorpió (scorpius) között
Sokan érdeklődtek, hogy elképzelhető e, hogy van eközött a két esemény között vagyis az ázsiai cunami és a robanás között egy kapcsolat. Bár a csillagászok vonakodnak, hogy köze lenne a földrengéshez.
Paul LaViolette felhívta a figyelmet Galactikus robbanások földi veszélyeire miközben bemutatta azt, hogy egy magas intenzitású gamma-sugár-robbanás szintén EMP hatásokat létrehozna.Szintén észrevette, hogy lehet, hogy egy erős gravitációshullámmal kapcsolatban arra számíthatunk , hogy ennek a szuperrengésnek az arcvonalában előre utazik és lehet, hogy ez egy galaktikus központból származó szuperrengés érkezésének az első jele. A könyvében Earth Under Fire (és a disszertációjában), bizonyítékot mutat be, hogy az a szuperrengés, ami körülbelül 14,200 évvel ezelőtt átutazott a naprendszeren, szupernovarobbanásokat indított el ami végigsöpört a Galaxison keresztül. Ezek között voltak a Vela és Crab szupernovarobbanások, amiknek a robbanásdátumait ezzel a szuperrengésesemény-horizonttal egyenesbe állított. Legutóbbi években a tudományos vélemény előjött hogy átvegye LaViolette aggodalmát, ezek láthatóak hírcikkekben, amik megvitatják a SGR1806-20 gammasugár-kitörést Space.com. Megjegyzik azt, ha ez a gammasugár-robbanás olyan közeli lett volna, mint 10 fényév akkor teljesen megsemmisítették volna az ózonréteget.
2004 december 27-ei gammasugár-robbanás megmutatja nekünk azt, hogy egyáltalán nem élünk egy békés égi környezetben. És ha a december 26-ai földrengés ugyanannak az égi eseménynek volt a függvénye, láthatjuk, hogy ez a csillagkitörés sok életet követelt. Emiatt az ok miatt fontos, hogy a jövőben készüljünk még az erősebb eseményeknek a lehetőségére is, arra, hogy szuperrengések áradnak a Galaxisunk magjából.
Mint a december 26-ai földrengés és a december 27-ei gammasugár-robbanás, a következő szuperrengés is váratlanul fog megérkezni.
Érdekes módon a haditengerészet egy tengeralattjárója vagy akár hajója sem tartózkodott a helyszínen és nem sérült meg esemény alatt.
A hatások a Napra és a Föld éghajlatára nem a Galactikus kozmikus sugarak miatt voltak, hanem a kozmikus por miatt, amit ez a kozmikus sugárzás szállított a Naprendszerbe. Ezt általában a Napszél visszatartja de 99-ben a Napszél abbamaradt és jelenleg is a kozmikus por egy sürü felhőjébe lépünk bele.
A múltban ennek a Galaktikus kozmikus sugár-sortűznek az érkezésével a napszelet legyőzték és ennek az anyagnak a nagy mennyiségeit tolták befelé. A Nap a pornak egy burkába burkolózott, ami azt okozta, hogy a spektruma elmozduljon az infravörös tartományba. Ráadásul a pormagok, amik töltik a Naprendszert, sugárzást szórtak szét vissza a Földre miközben termeltek egy olyan bolygóközi melegházhatást, ami alaposan növelte a napsugárzás beáramlását a Földre.
LaViolette kutatása felveti, hogy a Nap szintén nagyon aktívvá vált, ahogy a por és gáz, amik a felszínére esnek, extrém égési tevékenységet idéztek elő. A sugárzási beáramlással együtt a Nap porburka okozta a Nap koronájának és fotoszférájának felfújódását, ezt figyelik meg a T Tauri csillagoknál. Ezek a különféle naphatások olyan légköri melegítést és megfordítási feltételeket okoztak, amik jeges növekedést könnyítettek meg, ami jégkorszakot okozott.
Alkalmaként mikor a napsugárzás-beáramlás a Földön különösen magassá vált, a jégkorszak éghajlata elkezdett melegedni miközben kezdeményezte a gyors jeges olvadás és kontinentális áradás epizódjait. Egy időszakban amire van bizonyíték, egy különösen tragikus napkitörés-esemény történt 12,750 körül, amikor a Nap különösen aktív volt. Ez egy óriási koronálistömeg kibocsátásával járó kilövellés volt, ami elnyelte a Földet és előidézett egy tömeges állat kipusztulást.
LaViolette szerint: A galaktikus robbanások ténylegesen minden 13,000 évente történnek - 26,000 évente jelentős kitörések történnek és ezenkívül történik még több kisebb esemény.
A csillagászati megfigyelések mutatják az utolsó jelentős Galactic alaprobbanás nemrég 10,000-15,000 évvel ezelött történt. Sarki jégfúrómintákból szerzett adatok, mutatják ennek a kozmikus sugár-eseménynek és másik kozmikus sugár-intenzitás csúcsának is a bizonyítékát a korábbi időkről. Valamint Dr. LaViolette jóslatát, hogy a csillagközi por egy áramlása jelenleg belép a Naprendszerbe a Galaxis központi irányából, később igazolták az adatok, amiket gyűjtöttek az Ulysses űrhajóval, és AMOR radarmérésekkel, amiket Új-Zélandon csináltak.
Az ilyan erős sugárzási övek rádiólégköri zavar, és a kommunikáció elektronikus összetevői által tudtak okozni egy globális kommunikációs áramszünetet műholdakban. A légi utazás ilyen feltételek alatt rendkívül kockázatos volna. A légköri ionizáció megsemmisítené az ózonréteget, és bőrrák megbetegedéseket növelne amiatt, hogy UV magas szintjei elérik a Föld felszínét. A kozmikus sugár-részecskék, amik alapszinthez behatolnak, jelentősen cellamutáció arányokat növelnének. A galaktikus szuperrengések szintén termelhetnek egy élénk elektromágneses impulzust (EMP) akármikor mikor egy kozmikus sugár-elülső része történetesen üti a Föld légkörét. A galaktikus szuperrengések általi EMP összehasonlítható egy atombomba robbanással.
Jelenleg rádiócsillagászok felügyelik a Galaktikus mag kozmikus sugár/szinkronsugárzás-tevékenységét napi rendszerességgel. Rendszeresen jelentik a felfedezéseiket IAU-ban (International Astronomical Union) körlevelek formájában.

És íme egy esetleges bizonyíték a Thaiföldi 2004-es cunami és a gammasugár kitörés között

Az újabb eset:
gammasugár kitörés a szobrász csillagképben 2007 09 11
http://grb.sonoma.edu/details.php?id=5010

hatása a földön: földrengés
http://ma.hu/page/cikk/ab/0/177424/1
http://index.hu/politika/bulvar/ketfoldr0910/
September 12, 2007 : 8.4-es rengés SUMATRA, INDONESIA http://earthquake.usgs.gov/eqcenter/recenteqsww/Quakes/us2007hear.php
szeptember 12 2007 : 7.8-as rengés JAVA, INDONESIA
http://earthquake.usgs.gov/eqcenter/recenteqsww/Quakes/us2007hec6.php
September 13, 2007 : 7.1-ES RENGÉS
http://earthquake.usgs.gov/eqcenter/recenteqsww/Quakes/us2007hfax.php




GammaKitörések honlapja:
http://grb.sonoma.edu/
no avatar
User

payne

Rang

UFO kutató

UFO kutató
Hozzászólások

542

Csatlakozott

2005.06.23. 09:35

Re: Paul LaViolette- Az ősrobbanáson túl

Szerző: payne » 2009.01.10. 12:07

Felraktam Paul LaViolette - Earth Under Fire filmjét a Youtube-ra, annak akit érdekel.
Már egy másik srác felrakta.

http://www.youtube.com/user/LazX0rUz#play/user/EA63113EC7A0DD3B/0/4GmOcPtkRRI
no avatar
User

payne

Rang

UFO kutató

UFO kutató
Hozzászólások

542

Csatlakozott

2005.06.23. 09:35

Re: Paul LaViolette- Az ősrobbanáson túl

Szerző: payne » 2009.10.15. 14:36

2 könyv részben elérhető angolul LaViolette-től

Decoding the Message of the Pulsars: Intelligent Communication from the Galaxy
Kép
http://books.google.com/books?id=Iv1W3n ... ge&f=false

Earth under fire: humanity's survival of the Ice Age
Kép
http://books.google.com/books?id=FRr231 ... q=&f=false

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

Powered by phpBB ®
cron