Hold-kutatás, titkos Hold-programok, élet

A holdkomp problematikája

Moderátorok: Gabe, dkj, aranylaci

no avatar
User

Phobos

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: Phobos » 2010.06.01. 13:22

Kedves Yup!

Távol áll tőlem, hogy bárkit is lehülyézzek, téged meg főleg nem! Amit eddig letettél az "asztalra", az bizonyíték arra, hogy nem csak nézel ki a fejedből, mint sokan mások, hanem időnként meglátsz olyan dolgokat is, amit sokan mások nem. Nézd el nekem kérlek, hogy időnként sarkosan fogalmazok! Csak így tudok rávilágítani bizonyos gondolkodásbeli ellentmondásokra.
Az általam hivatkozott filmben többek között a te felvetéseidre is példák vannak:
-a kamera kismértékben ide-oda vándorol
-a képkockákban mind alul, mind felül látható egy kis "fül" (nagyjából középtájon)
no avatar
User

yupiter

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

992

Csatlakozott

2005.11.03. 14:23

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: yupiter » 2010.06.01. 16:02

O.K. Phobos. Nem is gondoltam, hogy le akarsz hülyézni, csak szerettem volna elejét venni a ketrecharcos stílusnak.
:D :D
Az ide-oda vándorló kamerával kapcsolatban azt valahogy kihagytad, hogy amit én felemlítettem, az teljes nyugalomban levő holdkompon felerősített kamerára vonatkozott (még a légy is lélegzetvisszafojtva várta a startot... :D ), amit a belinkelt klipen látunk, az azért meglehetősen erőteljesen működő szerkezettel van összefüggésben.
A két (sőt három) fekete fülecske (nem átlátszó!) sejtelmem sincs, hogy micsoda, mert fogalmam sincs, hogy mit látok éppen a képen, de a fülecskék még be is mozdulnak, úgyhogy akár valamilyen szerkezeti elemek is lehetnek.
A holdkomp filmen ez nem így van.
no avatar
User

yupiter

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

992

Csatlakozott

2005.11.03. 14:23

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: yupiter » 2010.06.01. 18:31

Hogy segítsek az esetleges érdeklődőknek, bemutatom a "fülecskék" és a felső csík jelenségét.
Az első kép két képém tisztán látható, hogy a felső csík vagy az aktuális képkocka, vagy a következő képkocka alját mutatja. A "fülecske" (esetlen nyíllal jelölve) pedig átlátszó vagy az a terület nincs lemaszkolva: tisztán látható a holdkomp tetején levő antenna lábazatának árnyéka.
A második képen hasonló jelenséget figyelhetünk meg, de a felső világos csík már keskenyebb. Figyelemreméltó körülmény, hogy a "fülecske mint átlátszó terület belenyúlik a képen levő "égboltba", azaz nem lehet a kép része.
A harmadik kép felső képe engem zavarba hozott, de az alsó legalább annyira. A felső képen már alul is és felül is megjelenik a "fülecske", és olyan, mintha átlátszó lenne, vagy mintha rá lenne vetítve a kép, esetleg a film rá lenne téve.
Az alsó képen viszont egyöntetűen világos foltként jelenik meg a két "fülecske", úgy tűnik, nem átlátszó, hanem fényes, és ez így marad a további képkockákon.
Nos? Magyarázatok? Ötletek?
(Én a magam részéről elvetettem, hogy ez a filmen lenne vagy a felvevőgép sajátossága lett volna. Ugyanúgy el kellett vetnem, hogy a film-video konvertáláshoz használt berendezés képmezőjének része lett volna. Olyasmi, mint egy sötét képkeret, amelynek a közepén van egy ilyen kimunkálás, de ennek meg ellentmond a harmadik kép felső képe. Úgyhogy PASSZ.)
Csatolmányok
5-15.jpg
5-15.jpg (34.25 KiB) Megtekintve 5331 alkalommal.
17-27.jpg
17-27.jpg (41.24 KiB) Megtekintve 5331 alkalommal.
52-53.jpg
52-53.jpg (39.13 KiB) Megtekintve 5331 alkalommal.
no avatar
User

Phobos

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: Phobos » 2010.06.01. 19:31

A felső csík jelenségére nekem az a tippem, hogy a film bedigitalizálása során elcsúszott kicsit a szalag. Előfordul az ilyesmi a legjobb családban is... :)
Kár leragadni a fülecskék mibenléténél, mert úgy tűnik, hogy igenis része a 16 mm-es kamerának. Van amikor átlátszó, van amikor nem. A fülecskék megmagyarázhatósága nem befolyásolja egy filmanyag hitelességét. Attól, hogy mi - mezei fórumozók - nem tudjuk, nem ismerjük ennek a kamerának a szerkezetét, attól az még létezik, sőt a filmek is léteznek, amik vele készültek.
Yup, te hányszor tartottad kezedben ezt a kameratípust? Egyáltalán filmes kamerát fogtál-e, filmeztél-e vele? Én nem. Én már csak a mágnesszalagost használtam. De tarthattam a kezemben egy 8 mm-eset, de film nélkül. :(
Itt ez az elemzésre váró film, tele nagyon szép dolgokkal, egy-két fülecskével és egy űrbe pisiléssel. :)
http://www.nasaimages.org/luna/servlet/ ... ARD-FILM-1
Ennek a kompnak voltak navigálási problémái?
Ezen is libeg a kamera a film elején, pedig nincsenek nagy erők a környéken. Lehet, hogy véletlenül még hozzáérnek, miután bekapcsolják.
no avatar
User

Phobos

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: Phobos » 2010.06.01. 19:46

http://www.nasaimages.org/luna/servlet/ ... ARD-FILM-1
Ezen a filmen annyi fülecske van, hogy már a fülünkön jön ki. :)
De ki hozza vissza az elkészült filmet előhívásra? Elvileg ez a rakétafokozat elég a légkörben. Mi történik a film utolsó másodperceiben?
no avatar
User

yupiter

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

992

Csatlakozott

2005.11.03. 14:23

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: yupiter » 2010.06.03. 11:09

Sőt, ezen aztán annyi fülecske van, hogy több se kell...
http://freevlog.hu/video/3559.html :D

Hát, Phobos, attól tartok, helytelen következtetést vontál le az A15 filmen látható fülecskékkel kapcsolatban.
Meg akartam kímélni a nagyérdemű olvasóközönséget a logikai fejtegetéstől, de mégis kénytelen vagyok megtenni. :mrgreen:
1. Első gondolatmenet:
Ha a "fülecske" a filmfelvevő kamera alkatrésze, akkor minden képkockán látni kell.

Az első általam berakott képen látható, hogy a "fülecskében" a környezeti képtartalomtól eltérő látszik, tehát az ott látható "fülecske" nem része az éppen aktuális képkockának. (Az, hogy a fülecske területe egybefügg a képkocka fölött látható csíkkal, most mellékes. Az sem érdekes, hogy az alsó fülecskét nem látjuk: valószínűleg képkocka pozicionálási vagy képszinkron eltolódási hibáról van szó.)
A harmadik általam berakott kép felső részképén látható, hogy a fülecske területén látható kép nem része a következő képkockának, hanem az aktuális képkocka megfelelő részének tartalma figyelhető meg.
Mivel a fülecske területe egyszerre nem lehet része az aktuális és a következő filmkockának (fizikai lehetetlenség), és nem része képileg sem az aktuális képkockának (első eset), sem a következő képkockának (második eset), ezért a fülecske nem lehet része a kamerának.
2. Második gondolatmenet:
Ha a fülecske része a filmfelvevőnek, akkor a filmnek, így a képnek is a hozzá viszonyított helyzete mindig azonos.

Az első képen látható, hogy a fülecske melletti terület sötét, azaz, ha a következő filmkocka alját látjuk, akkor le van maszkolva, tehát fizikailag a film mögötte van.
A harmadik képen látható, hogy a fülecske melletti képterület látványa egyezik az aktuális képkockáéval, tehát a film nincs lemaszkolva, és láthatóan a fülecske előtt van. Ez különösen látható a képkocka alján levő fülecskénél. Ez vagy azt jelenti, hogy a film fizikailag a fülecskével összefüggő szerkezet (képkeret) előtt van, vagy azt, hogy a film rá van vetítve.
Mivel a két képkockán a film és a fülecske egymáshoz képesti helyzete nem azonos, ezért nem lehet a fülecske a felvevő része. (Az teljességgel lehetetlen, hogy egy képkocka erejéig a film kiugrik a vezetősínből, eléje ugrik egy keresztben lévő keretnek,majd megint visszaugrik mögéje.. :) )

Ezzel végeztem is a fülecskékkel, nem kellene többet tipródni rajta. Feltehetően a vágóasztal tartozéka volt, azaz ezek a filmek is ilyen összeállításban szintén a vágóasztalon születtek. Mindenesetre elég hanyag munkának tartom pl. emiatt is, meg elég koszosak is a képkockák. A vágóasztali születés például megmagyarázza az elvileg nyugalomban levő kamera képnek ide-oda vádorlását, ha kockánként reprodukálták az új filmet.
A fenti végiggondolásokhoz nem kell semmiféle konkrét filmfelvevőt kézbevenni, nem is igazán értettem, hogy miért kérdezted. Amúgy természetesen az Apollokban is használt Maurer 16 mm-es felvevő sosem volt a kezemben, más típusú 8-as és 16-os igen. Akkoriban egy keveset még használtam is őket.

Szerintem a fülecskéknél érdekesebb, hogy miért látható zoomolásra utaló jelenség a 4-5. másodpercben, holott a kamera egy fix 10 mm-es fókusztávú objektívvel volt felszerelve. Gondoltam arra , hogy a dőlés miatt a leképezési sík is megdőlt, így nagyobbodott meg a hegy képe, csak van két gondom:
az egyik az, hogy a hegy képe életlenebbé válik, holott ez nem lenne szabad, olyan messze van, a másik pedig az, hogy a hegy képe széltében is növekszik, ami egy sima képsík dőlés esetén nem lehet. Ez utóbbi elvileg lehetséges akkor, ha nem egyszerűen csak dől a képsík, hanem el is fordul (azaz elcsavarodik), de akkor botrányosnak kellett lenni a holdkomp felszállási vezérlésének, amit azért nem hiszek.
Legalább ilyen érdekes az a nagymértékű holdkomp irányváltoztatás az ominózus kráterperemnél: én úgy érzékeltem, pláne kockázva filmet, hogy az addigi iránytól jelentősen eltérve a holdkomp kvázi kimegy a kráter pereméhez, és annak vonalát követi, majd egy idő után elhagyja, és a korábbihoz képest megváltozott irányban folytatja az utat. Tehát nem "egyenes" a pályája (felülről nézve), hanem olyan, mint az ökörhugyozás.
Ezt a mozgást és ennek indoklását nem találtam leírva az A15 riportokban. Felületesen nézve az az érzése az embernek, mintha ki akarta volna kerülni a kráter feletti teret, nem akart volna föléje berepülni. Mellesleg egy ilyen manőver felszállási szakaszban szerintem elég kérdéses, hiszen a kívánatostól végzetesen eltérő holdkörüli pályát eredményezhet.
Apropó: ki tudja, hogyan korrigálták az A15 holdkomp felszállásakor azt, hogy meglehetősen csálén állt a talajon?
no avatar
User

horpad

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: horpad » 2010.06.03. 16:59

Yup!
Javaslom, kezdd el kockázni az alábbi filmet 6 és fél percet követően.
http://www.nasaimages.org/luna/servlet/ ... BOARD-FILM
Választ fogsz kapni a fülecskék eredetére.
Akinek pedig kétségei lennének a felszállás videó hitelességéről, nézze meg az alábbi összehasonlítást az LRO és a 16 mm-es kamera felvételei között.
Csatolmányok
M111578606LE_a15stage.JPG
M111578606LE_a15stage.JPG (53.02 KiB) Megtekintve 5241 alkalommal.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: aranylaci » 2010.06.03. 19:12

A spotlámpával megvilágított helyszínről...
no avatar
User

horpad

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: horpad » 2010.06.04. 06:00

Készítettem egy újabb összehasonlítást egy másik ’spotlámpás’ helyszínről is.
Apolló 17, Taurus-Littrow. LRO vs 16 mm-es kamera.
Csatolmányok
M109032389LE_ a17stage.JPG
M109032389LE_ a17stage.JPG (61.16 KiB) Megtekintve 5376 alkalommal.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: aranylaci » 2010.06.04. 07:35

Szép fotómontázs. Köszönjük.
no avatar
User

yupiter

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

992

Csatlakozott

2005.11.03. 14:23

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: yupiter » 2010.06.14. 14:00

Találtam egy jó képet az A16 holdkompjáról.
Kérem, hogy mind a "kartonpapírosok", mind a "high-tech hívők" nyilatkozannak. Érdemes lehet esetleg utána kutakodni. A hivatalos NASA kommentár csak annyit ír, hogy úgy látszik, a holdfelszínről történt felszálláskor sérült meg a hátsó lemez.
Csatolmányok
AS16-122-19535.jpg
AS16-122-19535.jpg (81.68 KiB) Megtekintve 5293 alkalommal.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: aranylaci » 2010.06.14. 17:33

És mitől "sérült meg"? Beleütközött egy sas?
A szegecselt kartonpapír nem sólyom-álló...

Mintha erősen fotómontázst látnánk ismét.
Az űrhajó képe aránylag éles, a Holdé elmosódott. Ha nincs légköre, akkor mitől?.. Ha meg van, akkor az ég miért fekete?
Természetesen tudom a válaszokat.
Avatar
User

sheriff

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

860

Csatlakozott

2006.02.11. 17:15

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: sheriff » 2010.06.14. 19:15

Yup!

Nekem a kép láttán a Verolex ugrott be összehasonlítás képpen.

A képen látható valami is egy ilyen tákolmánynak tűnik.
no avatar
User

Phobos

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: Phobos » 2010.06.14. 20:54

Természetesen, ez a film utólag készült és műteremben, hogy eltereljék a figyelmet a kartonpapírról. :)
ap16_felszakadas.gif
ap16_felszakadas.gif (210.23 KiB) Megtekintve 5268 alkalommal.
no avatar
User

yupiter

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

992

Csatlakozott

2005.11.03. 14:23

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: yupiter » 2010.06.15. 15:03

Te Phobos, most kissé összekavarodtam. Nem az A15-öt mutatod véletlenül?
Nézd csak meg az A15 holdkomp felszállását is, nagyon hasonló látványt mutat. Néhány képkockát mellékeltem..
Lehetséges, hogy mindkét holdkomp startja hasonló problémákat okozott?
Csatolmányok
a15-1.jpg
a15-1.jpg (8.89 KiB) Megtekintve 5246 alkalommal.
a15-3.jpg
a15-3.jpg (9.45 KiB) Megtekintve 5246 alkalommal.
a15-4.jpg
a15-4.jpg (8.8 KiB) Megtekintve 5246 alkalommal.
no avatar
User

yupiter

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

992

Csatlakozott

2005.11.03. 14:23

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: yupiter » 2010.08.09. 16:22

Na, Horpad, egy csomót böngésztem holdkomp leszálló radar ügyben. Vajmi kevés az eredmény. Sajnos...
Amit te belinkeltél, azok közül a második a holdkomp leszállás stratégiájáról szól, azaz mondjuk úgy, hogy afféle elméleti alapvetés, követelményrenszer stb. Ebben van mindössze egyetlen adat a távolságmérő radar pontosságára: 1.5% + 5 láb. Három távolságtartományt ad meg, mindháromra ez a pontossági adat. A 1.5%-ot full-scale-re, azaz a teljes mérési tartományra tudom csak értelmezni, azaz a leszállás alsó 200 m-én a pontosság kb. 4.5 m. Ami azt jelenti, hogy min. 30 nsec késleltetési időt tudtak csak mérni. (gondoltam... )
Meglehetősen érdekes adat viszont a doppleres sebességmérés pontossága, mert erre 2% vagy 1.5 fps-t ad meg (ill.etve az egyik irányra 3%-ot), amelyik a nagyobb. Az 1.5 fps kb. 0,5 m/s, azaz nagyon jó. Nem derül ki viszont semmi abból, hogy mindezt milyen gyorsan akarják mérni, és milyen gyorsan kell tudni felhasználni az automatikus landolásvezérlésnél.
Az első link a NASA-nak egy összefoglalója. Elég semmitmondóan általános, gyakorlatilag nemigen lehet megtudni belőle technikai részleteket (annak ellenére, hogy a műfaja "Technical Notes..."). Az igazi kérdésekre egyik sem ad értékelhető választ. Pl. arra sem, hogy a megvalósított radarok milyen gyorsan szolgáltatták a mérési eredményt, továbbá, hogy a holdkomp hajtóműve és annak vezérlése milyen gyorsan módosította repülési jellemzőket a mérési adatok alapján.
Találtam viszont egy érdekes információt ( nem tudom, hol.. :) ), mely szerint a holdkomp gyártója szerint a felszín felett 200 láb magasságban gyakorlatilag minden sebességkomponensnek 0-nak kell lennie (azaz meg kell állnia a holdkompnak), és csak akkor lehet automatikus landolást végrehajtani. Hmm...
Úgy könnyű... :D , nem is kell semmiféle radar, csak szép lassan kell ereszkedni, aztán a talajfogó lábak majd kiveszik a végső döccenést.
Van azonban egy fura dolog. Nevezetesen az, hogy a landolást végző radar antennái kicsiny nyílásszögűek (kb. 3.5 fok), ami ugyan a -3 dB-s pontot jelenti, de mivel az antennák sík-antenna mezők, ezért a -3 dB-s ponttól nagyon kis szögeltéréssel már a -20 dB-nél vagyunk. Ez a kis antenna nyílásszög teljesen termélszetes, mivel radarozunk.
Ámde.
A landoló radarok antennái nem voltak mozgathatók! Ha jól láttam kétféle szögállású, fixen épített antennacsoportról van szó. A holdkomp tengelye viszont az ereszkedési pályán folyamatosan változtatja a felszínhez képest a szögét, és elég durván, kb. 60 fokot a magasságmérés kezdeténél esedékes pályamagasságtól kezdve. Nem tudom, hogyan tudták ezt az ellentmondást áthidalni, mivel a holdkomp leszállási tevékenységi programjában is csak annyi van, hogy át kell kapcsolni a másik tartománybeli antennára. Hüm-hüm..
Amúgy ez a rendszer feltehetőleg igazából csk sík terepen történő leszállás vezérnylésére volt alkalmas, vagy pedig a leszállási pálya alatti terepet egészen pontosan kell ismerni, és a pontos pozicionálásnak megfelelő terepmagasságot figyelembevéve kellett a hajtómű vezérlést végezni. De ez utóbbit nem hiszem a technika akkori fejlettségi szintjén...
Az külön érdekesség volt számomra, :D :D , hogy a NASA technikai riportjában olyan gikszereket is leírtak, amiket csak afféle sufnitunnig-hősök követhetnek el, de én dollármilliárdokkal megfizetett fejlesztési program esetén mélységesen szégyellnék.... :D :D
Pl. elhárítandó hibaként írja le bizonyos forrasztások eltörését a nagy hőmérsékletingadozás miatt. Miiii? :D Hát nem tudták, hogy hol lesz?
Vagy a többrétegű nyomtatott áramköri lapok belső átvezetéseinek meghibásodását, szintén a hőmérsékletingadozások miatt. Naháát...
Vagy a mérési eredményt reprezentáló hangfrekvenciás jelre ráhúzó PLL rossz szinkronfrekvenciáját, amely pl. 2400 láb (és annak többszöröseinek megfelelő) mérési hibát eredményezett. Nem gondolták, hogy felharmonikusra is ráállhat egy gyatra PLL?

Egy biztos, a holdkompot, bár volt lehetősége az automatikus leszállásra ( és felszállásra) valamint az automatikusan vezérelt orbitális dokkolásra, SOHA NEM TESZTELTÉK ember nélküli holdraszállással és onnan felszállással.

Apropó: hova esett le az a sok holdkomp felszállóegység a Holdra? Nincs róluk valami LRO kép?
no avatar
User

horpad

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: horpad » 2010.08.09. 18:21

:D Yup! Nem kellett volna ilyen részletes elemzést készítened. Beértem volna egyetlen mondattal,
melyben egyértelműen deklarálod, hogy most a véleményed szerint a rendszer alkalmas volt a feladatra, vagy sem.
Az egyik megjegyzésedet viszont kiemelném: „A landoló radarok antennái nem voltak mozgathatók!”
Ez kötelezően volt így. Ugyanis a sugárnyalábok hosszának különbségéből lehetett meghatározni és beállítani
a holdkomp tengelyszögét. Amikor egyforma értéket mutattak, akkor volt függőleges, vagyis merőleges a talaj síkjára.
Ami pedig a teszteléseket illeti, az A10 valamennyi programelemet végigcsinált a kilövést leszámítva.
Stafford és Cernan egészen 15 km-ig ereszkedtek a holdkomppal, mielőtt visszatértek volna.
A teljes sztori itt olvasható Dancsó Béla tollából.:
http://www.urvilag.hu/article.php?id=751
http://www.urvilag.hu/article.php?id=752
A visszahullott holdkompokról nincs információ, viszont úgy tudom A13-éknak a Holdba csapódott ’S’ modulját
az LRO megtalálta, sőt az A12 telepített szeizmográfjai is rögzítették.
no avatar
User

yupiter

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

992

Csatlakozott

2005.11.03. 14:23

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: yupiter » 2010.08.10. 11:18

Horpad bátyó!

Amit az A10 útja során teszteltek a holdkompon, az a leválás, az orbitális pálya elhagyása, az ellenőrzött, hajtóműves ereszkedés (powered descent) 15 km magasságig, majd a visszaindulás és a randevú után a dokkolás (bár ezt már földkörüli pályán kipróbálták). A landolást segítő magassági radar és az ereszkedési sebességkomponensek mérését végző doppler radar kipróbálása szóba sem jöhetett, mivel túl magasan voltak. A landoló radarokat csak 20000 láb (kb. 6 km) magasságban kezdhették volna használni. ezt nagyon hiányolom, nem is értem, miért nem próbálták ki, amikor az automatikus landoláshoz elvileg minden megvolt, nem kellett hozzá ember...
AZ oroszoknak a holdkompja azért (is) fuccsolt be, mert nem volt biztonságos a leszállóradarok működése és az általuk szolgáltatott mérési adatok szerinti hajtómű vezérlés.... Végül is mehettek volna ők is a Holdra, még ha később is, mint az amerikaiak, ha később megoldják a radarozás gondjait. De hát mégse.

A radarantennákkal kapcsolatban amit írtál, az számomra, ne haragudj, zavaros. :? A giroszkóp nem jó?
A bajom nekem azzal volt, hogy a radarantennáról az antenna síkjára merőlegesen lép ki a nyaláb, ám pl. 6 km magasságban a holdkomp még igencsak "hasal" a felszínhez képest, azaz a tengelye elég nagy szöget zár be a felszínre bocsátott merőlegessel, aztán meg valahol a 2-3 km magasságában elkezd rohamosan változni. Szóval túl laposan érhetik el a radarnyalábok a felszínt. De lehet, hogy nincs igazam, sajnos erről a problémáról nem találtam semmi konkrét adatot.

Az automatikus leszállás-vezérlésre való alkalmasság tekintetében a rendelkezésre álló információk birtokában csak annyit tudok röviden mondani, hogy fogalmam sincs. Olyan részletes adatokat, műszaki leírásokat nem tettek nyilvánossá, amely alapján ez a kérdés megválaszolható lenne. Úgy tűnik, még mindig szupertitkos... :D
Ezért sem szeretem az ilyesmit, mert egyszercsak elérkezik az ember egy falhoz, és azon túl elhiszi vagy nem hiszi... és nem tud az ismeretei alapján megalapozottan dönteni, mert nincs elég információ.
no avatar
User

sosistvan74

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

1

Csatlakozott

2011.12.12. 10:57

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: sosistvan74 » 2011.12.12. 11:09

Sziasztok!

Szeretnék beszerezni egy csillagászati távcsövet csak az a gond, hogy nem tudom melyik a jó ár/érték arányában. Természetesen minék olcsóbban akarok hozzájutni, és olyan látcsövet venni amit jó pár évig tudok használni. Van valami ötletetek, tanácsotok, hol, merre keresgéljek?

Előre is köszönöm!
Üdv!
no avatar
User

zolee

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

100

Csatlakozott

2011.08.18. 05:43

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: zolee » 2011.12.13. 07:58

Szia Sosistvan74!
A döntés előtt tisztázni kell néhány fontos dolgot.
Városban, vagy faluhelyen fogod használni? Csak a bolygókra és a Holdra, vagy a halványabb objektumokra fogod irányítani? Fogod-e magaddal cipelni sötétebb egű helyekre?
Bocs, ha bárkinek is beletiportam ezzel a hitébe!
Avatar
User

Eos

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

12

Csatlakozott

2012.10.02. 08:52

Tartózkodási hely

Kaposvár

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: Eos » 2012.10.03. 14:55

Már egy ideje foglalkoztat a kérdés:
Az Apollo 11 a holdról felszállva még a parancsnoki modulhoz kapcsolódás előtti manőverezése számomra kicsit érdekes.
Egy levegőben (vagy űrben) lévő tárgy ami 3 hossztengelymentén is el tud fordulni és manőverező fúvókákkal próbálják a megfelelő pozícióba állítani, az én érzésem szerint nem így mozog.
Nagyon darabos, kiszámított fordulásokat látok, hirtelen teljes megállással, mintha egy "láthatatlan robotkar" végén lenne és az forgatná.
Nem érzékelem, hogy egy adott fordulás lendületét fokozatosan csillapított ellen lendülettel állítanák be a kívánt pozíciót.
Nem értek az űrbeli manőverezéshez, de nekem ez gyanús. A linkelt videón a 3. perctől kezdődik a kérdéses rész.
http://www.youtube.com/watch?v=MhISvjoc6Gk&feature=related
Várom a véleményeket vagy a dolog tudományos magyarázatát azoktól akik nálam képzettebbek e téren.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Re: A holdkomp problematikája

Szerző: aranylaci » 2012.10.03. 16:41

A tehetetlenségnek az űrben is működnie kellene...
Előző

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

Powered by phpBB ®
cron