A magyar nép- és a magyar nyelv eredete, Arvisurák, Móricz-levelek, stb.
no avatar
User

Mixi

Hungarofób szobatörténelem

Szerző: Mixi » 2006.03.14. 06:52

Magyarul nem szabad!
2006. március 13. 13:06
HunHír.Hu
Újabb kisajátításra szánt hősre bukkantak a szlovákok: szabadságharc ide, erdélyi fejedelem oda, nem II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugszanak a kassai dómban, hanem FRANTISEK DRUHY RÁKOCI-é. Ennyit tudnak. Fordítani, átírni.

Miközben a jelenlegi Szlovákiában rendezvénysorozatra készülnek az újkori (nem)lokálpatrióták, helyükre rakják a számukra "idegen" személyneveket, hogy utólag maguk is felsorakozhassanak a történelem zászlaja alá.

"A kezdeményezés része annak a felvilágosító munkának, amelyet a kassaiak a városhoz kötődő erdélyi fejedelem és kuruc szabadságharcos nevének köztudatba hozása érdekében kezdtek. Az apropót az adja, hogy a Rodostóban eltemetett Rákóczi és bujdosótársainak hamvait száz évvel ezelőtt szállították a kassai Szent Erzsébet-székesegyház kriptájába" - szól a pozsonyi Új Szó pénteki számának cikke.

A betelepült kassaiak tehát, eddig nem látott, de ezúttal tudomásunkra hozott "FELVILÁGOSÍTÓ" munkába kezdenek a Rákóczi-évforduló kapcsán.

Ez gyakorlatban annyit jelent - szabadságharc ide, erdélyi fejedelem oda, ezentúl (megjegyzem, eddig is!) nem II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugszanak a kassai dómban, hanem FRANTISEK DRUHY RÁKOCI-é. (Ez a valódi szlovák forma). Az ominózus cikk identitászavarral küszködő képviselője, SLAVOMÍR SABO, a fejlesztés alatt álló (tehát, ez még nem a vég!) honlap szerkesztője, igencsak elszabta (vagy kiszabta -, azért szabó) a neves emberek neveit.

Tettét így magyarázza: "Az idegen nevek, ezen belül is az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó személynevek helyesírásával kapcsolatban a törvény úgy rendelkezik, hogy azokat a szlovák helyesírás szabályai szerint kell leírni, a különböző írásmódokból adódó félreértéseket elkerülendő. A szlovákban nem használatos betűket elhagyjuk, a két jelből álló vagy kettős mássalhangzókat egyszerűsítjük, illetve hallás alapján írjuk. Ily módon lett Zichyből Ziči, Pázmányból Pázmaň, Bercsényiből Berčéni, Rákócziból pedig Rákoci "- magyarázza a fejedelem névváltoztatását Sabo, hozzátéve, hogy amennyiben a közintézmények eltérnének ettől a gyakorlattól, törvénysértést követnének el, szól a Szlovák Nyelvtudományi Intézetre való hivatkozása.

Ez magyarul (nem szlovákul) úgy értendő, hogy miközben a szlovák nyelvtörvény 1995-ben keltezett Nyelvtörvényével "visszadata" eredeti (magyar helyesírással írt) nevünk használatának lehetőségét, azaz, törölte a hajdani reszlovákizálás csökevényeit, a holtak réfizettek az utólagos döntésre. Ma mindenki (a holt osztrákmagyarokon kívül) újra keresztelheti (aki akarta, meg is tette) önmagát a közjegyzőnél, magyar helyesírással. Holmi fejedelmek és neves történelmi személyiségek (akik állapotuknál fogva nem tiltakozhatnak), kénytelenek beérni azzal, amit Slavomir Sabo belémagyaráz nevükbe.

Igaz, nem rossz szándékból teszi, de a törvény ellen ő sem tehet. De, vajon nem az döntött e rosszul, aki meghozta a Nyelvtörvényt, ledöntötve ezzel a személyi tulajdonban lévő nevekhez való jogot, mivel a történelmieket kiszelektálta?

Slavomir Sabonak további magyarázata is van: Szerinte a szlovákok ezzel is kimutatják, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia alakjai közül kiket tekintenek sajátjuknak, a szlovák nép története szempontjából meghatározónak. Tehát kontraszelekció: Slavomir Sabo dönti el, hogy a szlovákok, kit fogadjanak el magukénak (rajta kívül) a magyarok közül, a többi maradjon ott, ahol van. Azzal nincs gond, ha, más híján felsorakoznak a történelem mögé, de legalább ne csúfítsák el, s NE ÍRJÁK ÁT!

(Egyet viszont nem értek: hogyhogy Slavomir Sabot - a hivatkozó nyelvtani szabály szerint - mért nem Slavomír Krajčír-nak (szabó=krajčír) írja a nevezett, a magyar nyelvtan szerint pedig, Békeszláv Szabó-nak?) Hogy Rákóczi mióta Frantisek, bizonyára ezt is elárulja nekünk Sabo.

Aki azonosítani akarja a fejedelmet, a honlapon található képen keresztül megteheti. Ám a "nemszlovák" abból se tud meg sokat, hogy ki is valójában Helena Zrínska (a találós kérdés megfejtését könnyítendő: Zrínyi Ilona, másképpen Rákóczi édesanyja).

"A rendezvényeket előkészítő bizottság tagjai az ünnepségsorozat nemzetközi jellegére való tekintettel úgy döntöttek, "hogy minden tabut ledöntenek". A hivatalos emblémán a név latin formája szerepel, azaz Franciscus II. Rakoczi. Bővebb információ a http://www.rakoci.webex.sk, valamint a http://www.kosice.sk/rakoci internetes címen olvasható."

Miközben szlovákul akarták egységesíteni "ösze-visszaságukat", nem egy ilyennel megtoldották a nyelvzavart, tudniillik számos további zagyvaság van az összeállításban.

(Forrás: Felvidéki Netlap)
no avatar
User

Mixi

Szerző: Mixi » 2006.03.14. 06:54

A Gazsik is átírnák a történelmet
2006. március 13. 16:27
HunHír.Hu
Gábor Áron székely volt, nem Gazsi! Daróczi Gábor, az Oktatási Minisztérium romaügyi biztosa viszont egy berettyóújfalui tudatlan roma, akinek azonnal menni kellene ízléstelen hazugsága miatt! -áll a MÖM közleményében.

A Magyar Önvédelmi Mozgalom felhívja a közvélemény figyelmét, hogy Daróczi Gábor - az Oktatási Minisztérium romaügyi biztosa - 2006. február 10-én a Kossuth Rádió "Cigányfélóra" című műsorában Gábor Áront, a székely ágyúöntő ezermestert lecigányozta, és a Gábor Gazsik ősapjának nevezte. Ezenkívül szorgalmazta, hogy a tankönyvekbe kerüljön be Gábor Áron állítólagos Gazsi volta.

Daróczi Gábor bebizonyította, hogy milyen szakemberei vannak pozícióban az MSZP-SZDSZ koalíciónak. Hazudott, alkalmatlan a feladatára.

Gábor Áron 1814. november 27-én született Bereckben székely határőr család első gyermekeként. Szülei Gábor István városi jegyző és Hosszú Judit. A csíksomlyói ferencesekhez járt gimnáziumba, 1831-től a kézdivásárhelyi 2.sz.székely határőr gyalogezrednél kezdte meg a szolgálatot, majd Gyulafehérvárra került, az 5. pesti tüzérezrednél kapott beosztást. Gábor Áron 1845-ben leszerelt, majd Bécsbe ment, és a Genie Corps-nál tanulta az ágyúöntő mesterséget.

A szabadságharc idején 73 ágyút öntött, képezte a tüzéreket. Hatfontos bronzágyúi sokszor segítették győzelemre a székelységet. A székely tüzérség főparancsnoka 1849. július 2-án halt hősi halált a kökösi csatában.

-------

Mindkettő a http://www.hunhir.hu honlapról van.
Avatar
User

Agathon

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

51

Csatlakozott

2005.11.14. 19:05

Tartózkodási hely

Föld

Szerző: Agathon » 2006.03.14. 15:43

Ehhez tényleg nem tudok mit hozzászólni! Gábor Áront lecigányozni! Hova fajúl ez a világ?

A másik. II. Rákóczi Ferenc nevének szlovákosításáról.
Előszőr csak úgymond "honosítják" a nevet, aztán szépen lassan már azt fogják mondani, hogy Rákóczi igazából szlovák volt. Ilyenekkel miért nem foglalkozik a mindenkori magyar kormány?
"Semmi sem változik gyorsabban, mint a változatlan múlt" (Nemere István)
Avatar
User

m_csabi20

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

112

Csatlakozott

2006.02.25. 15:15

Tartózkodási hely

Sok helyen vagyok. Tényleg.

Szerző: m_csabi20 » 2006.03.14. 17:31

Szervusztok!

Nem hinnétek, de kiejtettem az újságot a kezemből, amikor megláttam benne, hogy II. Rákóczi Ferenc nevét František II. Rákoci -ra akarják cserélni. Ráadásul törvényt sért majd, ha nem így lesz kiírva. Ennek is az az oka, hogy a parlamentben csupa olyan ember ül, aki nem oda való, mert nem az emberek érdekeit nézik, hanem azt, hogy legyen miért a pénzt beszedni. Azt bezzeg a szlovákok még véletlenul se tudják, hogy a nagy nemzeti hősük, Jánošík, mielőtt betyár lett, harcolt a Rákoczi -féle szabadságharcban, s miután az véget ért, a haverjaival együtt az erdőkbe szöktek, mert nem akartak többé a földesuraknak dolgozni. Egy idő után persze radolgatni kezdtek. Nemcsak a gazdagoktól, hanem mindenkitő akitől lehetett, s mivel a szegényektől nem volt mit ellopni, ezért azok hősnek titulálták... hát ennyit a "nagy" szlovák történelemröl. Nem sok mindent utálok jobban az emberi butaságnál! Mi jön még ezután? Dzsordzs Vasington? vagy Volfgang A. Mócart? Baromság!! :evil:
Ne ess pánikba! *42
no avatar
User

Angel

Szerző: Angel » 2006.03.14. 19:28

"A Magyar Önvédelmi Mozgalom felhívja a közvélemény figyelmét, hogy Daróczi Gábor - az Oktatási Minisztérium romaügyi biztosa - 2006. február 10-én a Kossuth Rádió "Cigányfélóra" című műsorában Gábor Áront, a székely ágyúöntő ezermestert lecigányozta, és a Gábor Gazsik ősapjának nevezte. Ezenkívül szorgalmazta, hogy a tankönyvekbe kerüljön be Gábor Áron állítólagos Gazsi volta. "

Ez egyszerűen elképesztő, és undorító egyben. Mit képzelnek ezek magukról!!!???? ......................inkább nem folytatom (enyhe dühkitörés)

Másik dolog:
"Előszőr csak úgymond "honosítják" a nevet, aztán szépen lassan már azt fogják mondani, hogy Rákóczi igazából szlovák volt. Ilyenekkel miért nem foglalkozik a mindenkori magyar kormány?"

Kérlekszépen azért, mert valószínű a magyar kormányban többségében (bocsánat - itt kitöröltem néhány szót - Aranyi...) ülnek. Ők meg gondolhatod. Tönkreteszik az országot, és elsöprik a magyar történelmet, átgázolnak, és átírják őket elég negatívra, ezért fest olyan nagyon fúrcsán ez a dolog.
Egyszerűen tönkretesznek. (nem túl enyhe dühkitörés)

Oké, lenyugodtam.
:(
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.03.14. 22:32

Bocsánat, a hozzászóló és a fórum további léte, hm. érdekében, kitöröltem néhány szót az előző hozzászólásból.
no avatar
User

Mixi

Szerző: Mixi » 2006.03.15. 06:40

Még a nagy nemzeti hős Griska, aki az újkor elején a felvidéken garázdálkodott. El tudom képzelni mit mondanak róla, csak a szlovák apaföldet (mert ezeknek az anyaföld fogalma nem létzik, lásd Vaterland) védte a kizságmányoló ungurok ellen....

Lopott a címere, lopott a hazája.
no avatar
User

Mixi

Szerző: Mixi » 2006.03.15. 06:42

....bocsánat, itt hazáról nem lehet beszélni, a hazát nem tudják elorozni, mert nem négyzetméterben mérik a területét, ellenben az állammal. Annk címerében pedig kék a hármashalom, úgy is fog szétfolyni az a terület.
no avatar
User

Angel

Szerző: Angel » 2006.03.15. 07:06

aranylaci írta:Bocsánat, a hozzászóló és a fórum további léte, hm. érdekében, kitöröltem néhány szót az előző hozzászólásból.


Megértem. Gondolom miért. :lol: :lol: :D

További szép napot.

Tényleg, itt már csak államról lehet beszélni.
Avatar
User

sheriff

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

860

Csatlakozott

2006.02.11. 17:15

Szerző: sheriff » 2006.03.15. 10:57

Nem tudom, hogy tudjátok e ki volt a legnagyobb román király ????
Egy volt kolleganőm romániai magyar. Ő mesélte, hogy a romániai iskolában azt tanítják, hogy a legnagyobb román király Mátyás volt.
:roll:
no avatar
User

Angel

Szerző: Angel » 2006.03.15. 21:31

Na igen. Ez kemény. Ezt ellenzi Laci már egy ideje. Pedig nem is tudom miért. :) :) :)
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.03.16. 13:43

Kedves Dávid!

Félreértesz. Ezt nem ellenzem. Ezek ténykérdések. Emellett vannak egyéb ténykérdések is, bizonyos kormányok bizonyos tagjainak faji hovatartozásáról... Ezekre kell vigyázni, mert a szerverek kormányzati ellenőrzés alatt állnak. Ahol ez a fórum is van.

Szeretettel:
Aranylaci
no avatar
User

Angel

Szerző: Angel » 2006.03.16. 22:39

Hupsz-zsupsz. Azt hiszem félreértettük egymást. Én Mátyásra gondoltam az ellenzést, tudod, hogy román volt. :)

A másik dologgal is teljes mértékben egyetértek veled.

További csodálatos napocskát.
no avatar
User

Mixi

Szerző: Mixi » 2006.03.17. 07:00

Az ehavi Magyarok Lápjban harmadoldalas cikk van arról, hogy egy román kislány nem érti, a magyarok hogy kerültek Erdélybe, és most mit akarnak itt. Számára az autonómia magyar irredentizmus.

Ilyen embereknek, ilyen oktatási színvonal mellett érthető, hogy a Nagy Románia Pártra milliók szavaznak, arra a pártra, amely >A magyarok márc. 15-én kikiáltják Erdély elszakadását és Magyarországhoz csatlakozását.< Ostoba blöffjét beveszik.

Mások meg nemzeti ünnepünkön (Gardianul) így köszöntenek: F.sz F.sz F.sz! Á-val a közepén.

Mixi
no avatar
User

hologramma

Szerző: hologramma » 2006.05.11. 22:05

S bár ugyanaz ismétlődik
Száz meg száz éve régen
Mi ébresztő kiáltás helyett
Suttogunk csak a szélben
Megmondom én, hogyan lehet
Hogy magyarként éljük a jövőt:
Ameddig azok döntik
Mi ültetjük addig a fenyőt


Ismerős Arcok
no avatar
User

Mixi

Szerző: Mixi » 2006.05.14. 04:20

Nagyon klassz zenekar az IA, és semmi köze a mondjuk úgy szélsőséghez. Ha a honlapjukról nem tudja vki letölteni a zenéiket:

http://www.dobogommt.hu

Két kisebb 'koncertjük' is fent van.
no avatar
User

Gagxy1

Szerző: Gagxy1 » 2006.05.21. 20:51

én a zene helyett jobban hiszek a KwK 42 L71 erejében...
KwK = Kampwagenkanone
no avatar
User

Mixi

Szerző: Mixi » 2006.05.22. 05:10

Én inkább hazai pályán próbálkozok, nem pedig ellenségeim módszereivel. :roll:
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szunomár Attila jóvoltából

Szerző: aranylaci » 2006.05.25. 15:22

Valóban egy ma élő ősi dinoszaurusz a Kárpát-medencei NYELVÜNK?

Amikor ezeket a gondolatokat papírra vetem 2006 májusát írjuk. Az utolsó 10 évben a legtöbb könyv, ami a kezembe került, őstörténeti témakörű volt. A világ minden részéről sikerült különböző könyvekhez hozzájutnom, melyek a magyarságról és az ősi hun múltunkról írtak.
Egyre jobban izgatott a Kárpát-medence etnikumának a kialakulása. Itt persze nem az utolsó évezredre gondolok, hanem sokkal régebbi időkbe szeretnék elkalandozni. Az olvasott könyvek egyre jobban erősítették bennem a felismerést, hogy a ma magyarnak nevezett nyelvet, már évezredek óta beszélik itt a Kárpát-medencében.
Ezt megerősítették azok a hírek is, mint amit pl. a genetikusok állapítottak meg. Ugyanis ők azt állítják, hogy a Kárpát-medence népe genetikailag 40 000 éve alig változott, illetve változatlan.
Ehhez jöttek Varga Csaba zseniális logikával levezetett könyvei, nyelvünk gyökrendszeréről, és rovásírásunk 40-50 000 éves múltjáról. Ezeket az adatokat tudomásom szerint csupán az Európai adatok alapján állította össze. Szóval sok minden kavargott az agyamban, amit logikai rendszerbe próbáltam összefoglalni. Itt kezdetben csupán egy pár címsort szeretnék egymásután felsorolni.

1. A Biblia azt állítja, hogy a Bábeli nyelvzavarig egy nyelv létezett.
2. Mario Alinei prof. azt állítja: az etruszk az ős magyar nyelv egyik formája(nyelvjárása)
3. Varga Csaba rengeteg szópárhuzammal bizonyítja az ógörög nyelv csángó magyar eredetét.
4. Az ujgur nyelvben északnyugat -,,Kínában,,- temérdek magyar szó megtalálható. Sőt még olyan szavainknak is megtalálhatók a megfejtéseik, amelyekről már mi elfelejtettünk, de használunk.: pl Hunyad – ujgurul hun őrzőt jelent.
5. A mongol nyelv több mint 1500 magyar szóval dicsekszik, ehhez hasonló számmal a kazakok is előjöhetnek.
6. A török nyelvben nem nagy nekirugaszkodással rövidesen összehozunk durván 2000 magyar szót.
7. De csodák csodájára az ősrégi szanszkrit nyelv is hemzseg a magyar szavaktól.
8. Már talán nem is kell csodálkoznunk, amikor Bobula Ida közel 2000 szumír szó magyar párhuzamát publikálja. Nem beszélve a nyelvtani egyezésekről.
9. Ha nyugatra tekintünk, ott sincs ez másként. A kelták nyelvéből, akik valaha egész nyugat – északnyugat Európát belakták megismerhetünk dr. Timaru Kast könyvéből 1650 szópárhuzamot.

Most megállok az eurázsiai kontinensen és nem bandukolok át a tengeren, mert hát ott is folytathatnám észak-Amerikában a dakotákkal a lakotákkal és a siuxokal, vagy az aymara indiánokkal Equadorban stb.

Ezek után vajon állítható az a képtelenség, hogy a magyarok a népvándorlás alkalmával végigjárták a világot és minden lehető nyelvből összelopkodták nyelvüket?

Ezt az állítást a magyar nyelv logikája és szerkezete egyértelműen kizárja. Elég ha ezzel a témával kapcsolatban valaki elolvassa Varga Csaba könyvét a magyar gyökrendszerről és szavaink ebből való kialakulásáról.
Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas fát, melynek minden ága tovább oszlik, de az ágacskák kapcsolata visszakövethető egészen a törzsik, illetve a gyökerekig. No most már, ha bármely szavunk ebbe a csodálatos rendszerbe beleillik, mind gyöki szerkezetével, mind a képi mondanivalójával, akkor biztosan magyar szórol van szó.

Követve a fenti nemzetek nyelveinek szópárhuzamait a magyar nyelvel, nagyfokú bizonyossággal megállapítható a szóátvétel iránya.
És itt jön a döbbenetes eredmény! A szóátvételek szinte mindig magyarból mentek át az idegen nyelvekbe. Az átvevő nyelvekben hiányzik a gyökrendszerbe való beilleszthetőségük.
Szinte azt kell mondanom, hogy azzal a fogalommal, hogy idegen nyelv most már óvatosan kell bánnom, mert lehet hogy pontosabb definíció lenne a magyarból kialakult ,,leánynyelv” megfogalmazás.

Miután most már bátran állítom, hogy a ma magyarnak nevezett nyelv Európa, de talán a világ legősibb nyelve, mely megmaradt napjainkig mint egy élő dinoszaurusz, felvetődik ennek a sok népnek a rokonsága a Magyarokkal kapcsolatban.

Tekintsük meg testvéreinket egy kicsit figyelmesebben és adjuk össze a 2x2-t, hátha ki jön belőle a négy és nem maradunk csökönyösen az öt mellett?

Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy a kelták mint nép a Kárpát-medencében alakultak ki, és innét rajzottak szét szerte Európába. Ne felejtsük, hogy a Kárpát-medence őshonos nyelvét csupán Árpád bejövetele óta nevezzük magyarnak, megtisztelve nyelvünket a bejövő talán legnagyobb törzsének a nevével. Hogy azelőtt ezt a nyelvet pontosan hogy hívták, nem tudom, de az biztos, hogy egy kőkori, ősi nyelvről van szó.

Szóval kik is a kelták? Hát bizony ők a nyugaton szétszóródott azon testvéreink, akik még Árpád bejövetele előtt részben elhagyták hazánkat és most őket Íreknek, Skótoknak, Bretonoknak és Etruszkoknak hívják, illetve hívták. Sajnos ők elvesztették nyelvüket, és most már csupán vallási különbséggel próbálják megtartani identitásukat.

Gondoljanak bele, ha mi rádöbbentjük testvéreinket az ősi testvéri kötődéseikre, mennyire megváltozna pl. Amerikában a velünk szemben álló hozzáállás, ha az ott élő közel 50 millió Ír és Skót testvérünk támogatásunkra sietne.

De hagyjuk a politikát és nézzük a közvetlen nyugati szomszédjainkat az Osztrákokat és Bajorokat. A Bajorok magukat Bajovároknak nevezik. Miből ered ez a szó? Hát a testvér kelta bajókból és a testvér avar keverékből. Csak később lettek belőlük a germánok által leigázott bajorok és osztrákok.
A deli szomszédaink az Olaszok, elődjeinek nagy többségét éppen az Etruszkok teszik ki, akik megalapították gyönyörű fővárosukat - Rómát. Ezeknek az imperiális politikájuk következtében alakultak ki az úgynevezett modern (?) európai nyelvek, mint a spanyol, portugál, francia, angol de maga az olasz is.

Van az emberiségnek egy veleszületett tulajdonsága, mégpedig az, hogy testvérét, családját, nemzetét előnyben részesíti. De ez a tulajdonság erősen követhető az állatvilág legkülönbözőbb vonalán is. Hát használjuk végre ki ezt a tulajdonságot és egyszer bátran döbbentsük rá világszerte testvéreinket a családi hovatartozásukról. A testvéri szeretet biztos nem fog kárára válni az emberiségnek.

Varga Csaba, az általam nem eléggé dicsért műveiben, gyönyörűen rávilágít a különböző nyelvek szópárhuzamainak statisztikai jelentőségére. Ugyanis pontos számításokkal bizonyítja, hogy két nyelvben két ugyanolyan szó azonos értelemmel, milyen elenyésző valószínűséggel fordulhat csupán elő, amennyiben a két nép nem élt egymás mellet, illetve nem azonos gyökerű.
No most én végigfutok egy pár nyelven és nem csak egy pár szópárhuzamot fogok felállítani, hanem szavak seregeit.
OK.. Legyen mindegyikből mondjuk kilencven a papíron való elférhetőség miatt.
A többit megtalálja az érdeklődő a megfelelő könyvekben.
Ehhez kívánok Önöknek jó ráeszmélést és gyönyört a testvéreink nyelveinek tanulmányozásában.
A felsorolt szópárhuzamok: magyar-kelta, magyar-ujgur, magyar-sumér, magyar-szanszkrit, magyar-ógörög, magyar-latin, magyar-mongol, de lehetne folytatni a magyar –török a magyar- baszk , magyar –örmény stb. nyelvekkel. Az összehasonlítások örömét ezúton másnak is meghagyom. A szavak egy része fonetikusan van leírva. Az esetleges pontatlanságokért elnézést kérek.

Kelta - Magyar

Fair-Vár mar-már pacáil-pakol
Fear-férfi mír-morzsa puiciúil-pokol
Fiar-ferdít rinc-ráng,ringat faichill-figyell
Fuarán-fúrás rionn-róni faigh-fog
Mair-marad fiuch-fô imigh-megy
Mart-marha borr-forr cabhall-kabát
Fual-folyás leian-leány gean-gyám
Fuileadan-(folyó)véredény furán-fúrás bisigh-bôsít
Maille- mellé fiar-ferdít maze-mezô
Moal-málé maigh-magyaráz mez-méz


Pus-pusmog sann-szán ban-banya
Bat-bot seáp-csap bain-bánya
Gabh-kap séimhigh-simít bénaid-bánt
Bobán-góbé seinn-zene meth-metél
Acaoineadh-könnyes maith-méltó nuadhu-nádor
Égen-igény feadail-fütyöl dám-támasz
Ceann-kán-fônök fid-fa eadan-edény
Cuan-kanyar tapa-tapog tonn-tenger
Cunús-gonosz mínigh-mond nemed-menedék
Sábh-szab mná-nô fonn-vonz


Luadar-lódul caor-kerek,kör cuaolle-kalló
Imigh-megy car-kerék koll-kallódik
Iarr-jár carr-karéj yar-jérce
Tar-tér call-kell cath-csata
Corraigh-kerül gorm-korom cóitin-kötény
Sith-siet coir-kár tóch-tôke
Fuadar-fut corróg-forog tóg-tákol
Rith-rajt cur-kör ceawch-csuk
Tanaigh-tűnik cealg-csalik chich-csecse
Achair-akar chell-csel dúidin-duda







Magyar - Ujgur:


Kap- kapmak Bôszít- buzulmak Csiklik- redzsiklik
Söpör-szüpürmek Bukás-putlas Csipked-csimdas megtisztítani-szürgen Bűvöl -büje, büjebol Csók- csokkine
Adni-ödne Csacsog –csacsras Tömör,Vas- tömör tömördek
Ugrik-jügür Kicsi-kicsik Csö (lovat biztató szó- csu
ér – erek Csalán-csakak Döcög-dübcsek
bátor- bátur Csap- csap Dörög- güldör
szakál- szakal ôrzô pár- Csardas Dug- tyk,tykmak
atya-ata Csatol –csatmak Máj- dzsiger
anya-ana Csökken-csökken Gége- gel


Gôgös- Gög ucs( mennybe repülni) kocsi- kos
homok –kum koros - kéris
jegyezni- jezik környék - körnidzsek
kever –kaur nyal- jala
kökény-kökend macska- müsük
kellék-kereklik göndör-bödür
késik- kecsikmek kavar- kavur
kévéz – kévez patkó- taka
nyűgôs- jögösüs padló-padval
rák- rák kisértet - kisi ertilet(egy ember elhalastotja)


sikoltás - csíkaras tanya –tanha(teljesen egyedüli)
só-sor papucs- tapust
sok - dzsök Tas –Tas(kôszivü-bátor)
suba –dzuva Tölt-toldur
szám- szán Türtôzik- tuzit
szeplô- szepkin Vezér- vezér
szörny – szörün Zokog- zokuldas-bokuldas
szűz – kiz Kapu- kapö
tagol- takbol Ól – hoila
tar – takr Szó- szöz

Szótár-szözluk Ökör- ököz
Tudás- tonede-tonus Majom-majmun
Kegy- kedzsür Csalogány- csalgan=éneklô
Öccs- üke Tô(növény töve) - tövi
Sárga- szárök Arany - altun
Zöld- zezild(jezild) Tűz - ates
Tojó(tyúk) – tochu Szemüveg- közeneg







Magyar - Sumér:

Abrázat- Abru azaad csuka-suga gúzs-guz
Abrosz- Ubarasu dalia-deli göröngy-girin
Aka-akó darab-dar derék-dirig
Bab-ubub bánya-banü deszka-dusuge
Bába-baba barack-baru dézsa-dusu
Babona-babuna barázda-bar dolog-dugluag
Babrál-babar birka-birga gally-gal
Borda-barda bolond-balandu ganaj-gan
Csata-sata bolt-baltu kád-kad
Csipke-siip gát-gutu kakas-gagasu

Kalapács-kalappatu konkoly-kankal megye-mada
Kantár-gantur kór-guur méh-me
Kapa-kapa hála-haala mér-mer
Kapta-kabta hiba-hipü mészáros-masaru
Karácsony-guurasumu hörcsög-ursag mocsár-musir
Kása-kas huszár-gisar munka-muunga
Kasza-kaz irha-irih néma-numu
Katona-kadunu jegenye-iagina ösztön-astin
Király-kuruigi kabát-gubbutu kosár-kusurra
Kocsonya-kusunu kacsa-kusu kuckó-kuku

Kúp-guub pocok-pusru párba-barnu
Kuruzsol-kuruslu pohár-bahar sás-sasa
Labda-libdu palást-palasutu sáv-saba
Lepény-lebenu pálca-palusu séta-sid
Lencse-lubsu palota-balatu suba-suba
Lom-lum pap-pap súly-sul
Lúg-lug pára-bara sulyok-suluag
Párol-barlu paraszt-baarasutu szablya-zublu
Patak-badag parázs-bar szakács-sakasu
Pecsenye-pes párduc-baartusu szarka-sarraku




Magyar – Ógörög


Velő - müelo- sz csizmadia-szüszmatia ház-hász
Gyűrű - güro- sz (kerek) cipô-szüpö édes-édesz
Savanyú - zumono- sz biztos-pisztosz kellemes-kallimosz
Apó, após - apphu- sz cölöp-szkolop mérges-márgosz
Kampó - szkambo- sz (görbe) pokróc-pikrosz nézés-neoszisz
Gyönyörű - gonüro -sz csendes-cendesz az-osz
Forró - purro- sz segít-szegít penész-pinosz
Fiú, fijú - hüjo- sz most-moszt retesz-rütész
Kapa - szkaposz esik-eszik szurtos-szürtosz
Kád - kád-osz füles-filesz fényes-phanosz

Kör - gür-osz ôriz-oüriz ék-éké
Őr - oür-osz ôr-oür üres-eürosz
Luk - lak-osz citera-kithara fülemüle-filoméla
Szirt - szirt-isz bolond-bolinda gólya-güalon
Szó, szav - pszof-osz szomszéd-szümpszuaté hosszas-hosszosz
Rokon - progon-osz korpa- kureba izom-iszma
Ár (érték) - ár-osz (haszon) szekrény- szekarion kalap-kalüpto
Iker - ikel-osz (hasonló) gonosz-agoniosz inas-inasz
Kapor - kuper-osz andalog-anthologe fonák-fenaksz
Liszt - aleszt-osz (őrölt) dél-dejlé fakó-fakosz

Rizsa, rizs - orüza Vörös - eürosz
Áld - alth (segít, üdvözít) Mocsaras - muszarosz (szennyes, piszkos)
Árok – oruk Fény - fain
Kút - kut-osz Főz, fő - fóz (pirít, süt)
Tábor - taphro-sz Eredj! - erejde! (eredj, kotrodj)
Hiéna - hüaina Út - oud-osz
Rág - rago-(szétszaggat, tép) tróg-(rág) Gyere! - deüri!
Horog - korok-sz Himbáll - hübball (aláfordul, aláhjlik)
Karéj - khoreja (kör) Halk - holk-osz
Piros – pürrosz Zeng, cseng, peng - ftheng

Ügyes – hügieisz Ecet-oszüté
Teljes - teleiosz Fekély - szfakel-osz
Csinos - sztenosz Baj - boa
Kopasz - kopasz
Alusz- ik - alussz-, alu-, (henyél, álmos) alusz (restség, henyélés) alu-ma (álom)









Magyar – Szanszkrit:

Agg-agh ér-ár csák-cákh
Arat-arv rés-ris csap-csap
Szeg-szagh ragya-ráds ég-agnis
Szö-szi lé-lí gyám-jam
Szöv-sziv lobog-lábh kiált-khjá
Dús-dús lép-laip tapad-tup
Dárda-dár suhan-szu tör-tar
Durcz-dhars dívik-div idô-it
Taszít-tasz hat-pat iram-ir
Tapad-tap tol-tul ill-il


Jár-já kártol-kart mag-mah
Hiány-há sarol-csár mar-mar
Garád-garh ondó-und marad-mur
Kasza-kasz viskó-vic bot-badh
Kong-kan fartat-vart berreg-barh
Kunyhó-kut válik-val pohos-bah
Kaczag-kakh vál-vil beszél-bhas
Kupak-kup metsz-mas bujik-bhud
Kurjant-kur mond-man pata-pat
Karc-karc meder-mid piti-pi

Villan-vail irigy-írszi
Hab-ap kérd-gardh
Teli-tal máll-mall
Idv-íd Kampó-kamp
Zarándok-szar Int-ní
Gyalu-dal Tenyész-tan
Üget-ikh


Magyar – Latin:

Szeg-seko piszkál-piskis szappanlé-saponatum
Szegô-sektor nép-nepos szarv-sarvus
Eredeti-hereditarius puszta-posito tud-tudo
Rovátkás-rabdotos polyva-palea irigy-ira
Torzsa-thyros sír-sirus vígad-vigendo
Poronty-parentes tart-tardo vagyok,való-volo
Pall-pello tégla-tegile tapló-tepeo
Ész-assis templom-templum rág-rodo
Ék-akies kapu-kaput rab-rapio
Öröm-oramen híány-hiátus lé-luo

Ég-ignis magas-magnus szöv-suo
Idô-ito marcangol-mordeo tör-tero
Hiu-hio marad-moror csel-scelus
Garád-gyro bot-batuo csalárd-scelerat
Kaczag-cachinnor berreg-barrio csille-scale
barrioKupak-cupula kamp-camus csípô-scapula
Sarol- sarrio gyalu-dolo csáp-scapus
Metsz-meto kér-quaero csatorna-scotia
Mond-moneo arat-aro csámpás-scambus
Meder-madeo szakad-seco csattan-scateus


Szervez-servio száraz-surulo Marad-morando
Soroz-sero szálka-surculus Morcos-martos
Sorozat-series sűrü-surkularius Morzsa-morsa
Sors-sors serken-surgo kullog-kolligo
Sorsolás-sortitio surran-surripio ad-addo
Szerénység-serenus szár-sarissa martalék-mordeo
Szörpöl-sorbeoszirt-syrtis szármány-sarmenta Mamlasz-mammulatus
Cseresznye színü-cerasinum szárad-seresco pergô-pergit
Cserfa-cerrus kampít-kampio Bólint-bolon
Szár-surus kötöz-katadeo seper-szeperat

Magyar - Mongol:

Író-urag bélyeg-belge bika-buqa
Alma-alima betü-bicsig béklyó-bugaju
Árpa-arbai bilincs-bilisük borsó-burcsai
Árkány-arganj borju-biraju csôdör-csovidar
Oroszlán-orszlan bor-bor saru-csarug
Ól –ail búcsú-bosig sereg-cserig
Bátor-bátor bölcs-bögrcsi csepp-csöb
Bojtorján-baldurjana bôséges-bögen csökken-csökö
Balta- balta bögöly-bögüne som-csöm
Béka-baga búza-búdai tábor-dobqur


Gyürű-dörô karika-garxi kebel-kebeli
Dél-dül kölyökkutya-gölök kép-keb
Tűr-dűr iker-ikeri köpenyeg-kebeneg
Örökké-űrd ér-íru kender-kencsir
Ölyv-elé gyárt-jar kicsi-kicsig
Eme-eme,nô tű-jű küllô-kili
Érdem-erdem gyúr-júr karvaly-kirgui
Erô-erke ildom-dzildam kék-kök
Üröm-erme gyümölcs-dzims kökörcsin-kögoldzirgene
Kar-gar ír-jur kende-kündü
Köszön-küse csapda-qabqan homok-qumai
Kôris-kürüs kantár-qantarja kor-qurom
Orosz-oros kos-chus szatócs-sadaja
Szakáll-sagal szálfa-sál szám-sana
Szeplô-sebke serke-sirke tanú-tani
Zerge-serke sár-siroi tarló-tarij
Söpör-sűr szűnik-sönö tepsi-tebsi
Süldô-silüge tár-tár teker-tegerme
Sárga-sira tyúk-takija teve-teme
Tengely-tenggelik tôr-tór torma-turma
Tenger-tenggis tükör-tögerik tömény-tümen
Túzok-tódog törvény-törö ok-ug
Ige-ige ökör-ükör ünô-une
Ürge-ürge ôr-üre



Most ugorjunk egy úgynevezett szláv-nyelvcsaládba sorolt bolgár nyelvbe, akikrôl tudjuk, hogy elszlávosodott hun testvéreink.

Magyar- Bolgár:

Bük-buk kocsány-kocsan róka koma- kuma lisza
Kakas-kokoska kocsma-kröcsma kutya-kucse
Tepsi-tepsija macska- macska barázda-brazda
Tabló-tablo szoba- szoba sonka-sunka
Lucerna-ljucerna mostoha-mascsecha szita- szito
Gereblye-greblo gesztenye-keszten karfiol- karfiol
Kulcs-kljuc zseb- dzsob tészta-teszto
Vihar-vichör vasvilla- vila kupa-kupa
Udvar-dvor rozsda-rözsda ebéd- objad
Kukorica-kukoruz sapka- sapka puska- puska


Szemét- szmet bolha-bölxha
Buzogány- buzdugan dinnye-dinja
Pogácsa-pogacsa Szappan-szapun
Kormány-kormilo Rák-rak
Báty-batko Tiszta-csiszto
Csizma-csizma Szalma-szlama

Ha ezen rövid gyűjteményt, mert valóban rövid, ha a sok száz meg helyenként több ezer szópárhuzamot veszem figyelembe, összevetem a tamana eredményeivel, mely 94 ősi Kárpát-medencei magyar egy-két szótagos nevet mutat be négyszázhetvenöt azonos párjával az öt földrészen, akkor gondolom nem csak nekem adatik meg az a szabadság, mely átvilágít azon a történelmi ködön, mely övezi ősmúltunkat.

Dr. Horkovics-Kováts János
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.05.25. 16:12

egyes egyezések valóban megdöbbentőek, bár egyes egyzésk szerintem nevetségesek.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.05.25. 23:17

Mire gondolsz?

Az eredeti tördelést nemigazán sikerült átvinni. Ha kéred, elküldöm doc formátumban, hasábolva.
no avatar
User

Gagxy1

Szerző: Gagxy1 » 2006.05.26. 10:25

én szeretném kérni ha nme gond, mert nagyon érdekel

amúgy a genetika már megmutatta származásunkat... a génvizsgálat alapján a finnek áttírták a történelem könyveiket, a magyar tudománytalan akadékoskodók inkább betiltották a génkisérletet...

az eredménye angol nyelven volt elérhető rövid ideig az egyik nemzti hírportálon:

Génvizsgálatok alapján sikerült bebizonyítani hogy a Kárpát-medencében a magyaroknál talált génállományok legkeletebbre Kelet-Turkesztánban a mai ujgurok és jugarok- lakta területen fordul elő, de megtalálható Mongólia egyes délnyugati területein is. E két népesség között rokonság áll fenn. Azonban nem fordulnak elő ezek a gének a finneknél és az ugoroknál, de megtaláljuk a mai finnugor népeknél, ezzel a biológia kizárja a magyaroknak a finnekkel és az ugorokkal való közös eredeti kapcsolatát, ugyanakkor bizonyítja, hogy a magyarság átvonult azon a területen, ahol a mai finnugor népek élnek.
Az uráli - ugor - embertani jellegek előfordulása a magyaroknál mindössze 0,06%! Így ha nyelvi rokonság lehet is, de faji rokonság bizonyosan nincs.
Következő

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

Powered by phpBB ®
cron