Magyar találmányok !

A XX. század kezdetén, változó égbolt alatt támadt a magyar tudománynak az a nagy generációja, amelyik maradandóbb nyomot hagyott az emberiség arculatán, mint Brezsnyev vagy Nixon; amelyért hazánkat tisztelni tanulta a világ Los Angelestől Taejonig..."

Marx György

Szeretném ha Aranyi Laci vezetésével a mi kis közösségünk lenne az első abban, hogy összegyűjti az összes Magyar találmányt ami létezik a világon!
Még büszkébbek lehessünk Magyarságunkra és tudásunkra.
Kérek szépen mindenkit, segítsen ennek megvalóításában!
Szeretném, ha minden egyes találmánynak külön lapja lenne mert így sorszámozni tudnánk, és szép nagy szám jönne ki a végére.
Azt hiszem ez egy eléggé izgalmas feladat és mindenki nagyon kiváncsi a végeredményre.

Köszönöm mindenkinek aki ebben rész vesz!
Nemhiszem hogy bárki is kimaradna eme nemes feladatból.
Elvégre Magyarok vagyunk!

Nagyon várom a találmányokat!


Köszönöm mindenkinek!

[Gabe]

A Ford T modell története 1906-ban kezdődőit, amikor a Ford művek első főmérnökének, Galamb Józsefnek a rajzasztalán megszülettek a modell tervei.

http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2003/2/galamb.htm



Gabe

Kis-floppy (3,5)

írásvédelem
hub
ablak
műanyag tok
papír védőborítás
mágneslemez
szektor
A 3,5"-os méretű floppy koncepcióját Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban. (3"-os kivitel.) A lemez és a hozzá tartozó BRG MCD-1 nevű meghajtót .

Arteriográf.
Egy új orvosi diagnosztikai eszköz, amelyet dr. Illyés Miklós orvos talált fel, és szabadalmaztatott.

Kemény János matematikus
Budapest, 1926. május 31. – New Hampshire, USA, 1992. december 26.

Tom Kurtz-cal együtt 1964-ben megalkotta a BASIC programozási nyelvet és az első időmegosztású számítógépes rendszert.

Golyóstoll.
Kémikus fivére, Bíró György és barátja, Gellért Imre segítségével alkotta meg az első prototípust,
amiben a tintát még egy rugós szerkezet nyomta ki; a készüléket 1938. április 25-én szabadalmaztatta Magyarországon.

Jedlik Ányos István Szimő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13. , természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Nevéhez fűződik többek között a dinamó és a szódavíz gyártásának feltalálása.

1826-ban, hogy rendtársait meglepje, szódavizet állított elő. Később a tervei alapján épült fel az első szikvízüzem.

elektromos mozdonyok, vagy a mai áram hajtotta autók nagyon korai ősét. 1852 és 1854 között alkotta meg az „egysarki villamindítóját”, amelynek álló és forgó része is elektromágnes volt. Első írásos bizonyíték erről az 1861-ben készített leltár, amely egyik használati utasításában megtaláljuk a dinamó működési elvének szabatos leírását. Sajnos Jedlik nem ismerte fel ennek jelentőségét, és 1867-ben Werner Siemens és Charles Wheatstone nyújtott be rá szabadalmat.

Jedlik Ányos István - Szimő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.

Fontos találmánya volt a csöves villámfeszítő, ez egy nagy kapacitású elektromos sűrítő, amelynek alapelvét az atomtechnikai kutatások kezdetén használták fel. A találmányt és Jedliket az 1873-as bécsi világkiállításon Siemens javaslatára A haladásért éremmel tüntették ki.

Szőllőskislaki Kármán Tódor Budapest, 1881. május 11. – Aachen, Németország, 1963. május 5. gépészmérnök, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója.

1917-ben a világ első helikopterét, a PKZ-t. Kifejlesztésében Kármán Tódor mellett Petróczy István, Zurovetz Vilmos és Asbóth Oszkár működött közre.

1933-ban véglegesen letelepedett az Egyesült Államokban. Itt részt vett a rakétakutatásokban (Guggenheim-laboratórium). Fontos szerepet játszott az első rakéták kifejlesztésében. Őt tekintik a szuperszonikus repülés atyjának. Űrkutatással is foglalkozott.

A National Medal of Science kitüntetést 81 évesen John F. Kennedy elnöktől vette át.

A porlasztó vagy karburátor Otto-motorok levegő-üzemanyag keverékének előállítására szolgáló szerkezet. A porlasztót 1893-ban Bánki Donát és Csonka János találta fel.

Transzformátor: Az első energia-átvitelre alkalmas transzformátort Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly és Déri Miksa szabadalmaztatta 1885-ben. A ZBD jelű transzfomátorok a Ganz gyárban készültek Budapesten.

Telefonközpnt: Magyarországon az első telefonközpont Budapesten 1880-tól működött Puskás Ferenc (Tivadar öccse) magánvállalkozásaként.

Irinyi János - Nagyléta, 1817. május 17. – Vértes, 1895. december 17 - magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa és a számológép feltalálója.
Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát.
A gyufa fejében a foszfort nem káliumkloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte.

Eötvös József ,vásárosnaményi báró, Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.
Író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke.
Eötvös-inga.

Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán .Pest, 1869. július 10. – Budapest, 1931. január 13. Magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója.
Mechwart András, a Ganz-gyár akkori igazgatója 1898-ban Kandó Kálmánnal konzultálva elvállalta az olaszországi Valtellina-vonal 3000 V-os háromfázisú, 15 Hz-es vasútvillamosítását. Kandónak ez volt az első önálló fejlesztése. Amikor 1902. szeptember 4-én ünnepélyesen átadták a vonalat, ez volt a világ első, nagyfeszültségű váltakozó árammal működtetett vasútvonala. Táplálására az Alpokból lefutó folyók vízienergiájából nyerheték az áramot. Ez év októberében elkészült a Comói-tó oldala mentén haladó vonal is.

Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el.

Szent-Györgyi Albert C vitamin 1937- ben élettani-orvosi Nobel-díjat kap a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért".
Az egyetlen olyan magyar tudós, aki szülőhazájában érdemli ki e magas kitüntetést.

Béres csepp: Dr. Béres József, rengeteg ember köszönheti neki az életét! Itthon csak alig alig ismerték el!

1938- 1948 között a BME-n létesített Atomfizikai Tanszék vezetője.
Még ebben az évben itt szervezi meg az első magyarországi Atomfizika tanszéket a Tungsram támogatásával.
De emellett folytatta kísérletsorozatát, melynek eredménye:

- Ő kezdeményezte az első gyorsítóberendezés építését Magyarországon.
- elektronsokszorozás elvén alapuló részecskeszámláló
- ultrarövid hullámhosszú rádióadó- és vevőcsövek kifejlesztése
- első radarkapcsolat létrehozása a Holddal.
1944- A Bay-csoport 55 cm hullámhosszon dolgozó radarberendezést fejlesztett ki és helyezett üzembe Budapest légvédelmére.
A világháború miatt a kísérleteket csak két évvel később tudja befejezni.
1944- ben Szent-Györgyi Albertet kitűnő angol kapcsolataira építve a Kállay-kormány Isztambulba küldi. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának az előkészítése volt.
Bay Zoltán segítségével vált lehetővé műszakilag a titkos rádióhíd működése Budapest és London között.
1944- szeptember 1-én az Egyesült Izzó igazgatósága kinevezi az részvénytársaság vezérigazgatójává.

1945- május 30-án az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
1945- szeptember 6-án a Szent-Györgyi Albert elnöklete alatt szerveződött Természettudományi Akadémia alelnöke.
1946- február 6-án sikeres Föld-Hold radar kísérletet hajt végre.
Még ugyanezen év elején elkezdik a Napvisszhang-kísérleteket, megalapozva ezzel a radarcsillagászat alapjait.
1946- 1948 között a MTA Matematikai és Természettudományi osztályának vezetője, Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke.
1946- november 18. Akadémiai székfoglaló beszédet tart a sikeres holdradar-kísérletről a "Mikrohullámok visszaverődése a Holdról" címmel.
1947- ben külföldi kapcsolatai és hírneve révén megpróbálja újra felfrissíteni a TUNGSRAM régi nagymúltú partereivel a kapcsolatot, azonban ezt a tervét az akkori politikai helyzet miatt nem tudta megvalósítani.
1947- Újból megházasodik, felesége Herczegh Júlia erdélyi testnevelés tanárnő, akivel 45 évig - haláláig - boldog házasságban él.
Még ebben az évben kitüntetik a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével.
1948- májusában külföldre távozik. A bécsi Collegium Hungaricumban várja be családját.
1948- július 3. Salzburgban megszületik ifjabb Bay Zoltán.
1948- 1955 között a George Washington Egyetem kísérleti fizika professzora.
Itt Neumann Jánossal folytat eszmecserét a számítógépek fejlesztéséről, valamint a gyorskoincidencia-kísérletekkel kezdett foglalkozni.
Ezen kívül Szentgyörgyi Albert mellett biofizikai problémákkal is foglalkozott.
1949- Megszületik második leánya, Júlia Lilla.
1955- 1972-ig az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi Hivatalának munkatársaként kezd el foglalkozni a méter új definíciójával a fénysebesség alapján.
1962- nyarán vendégkutató a Szent-Györgyi Albert Izomkutató Intézetben (Massachusetts, Woods Hole).
1972- A lézerfény frekvenciájának és a mikrohullámú generátor frekvenciájának összekapcsolásával megalkotja a "fényre szabott métert".
1972- Nyugdíjba vonul, kutatómunkáját emeritus professzorként folytatja az American University-n.
1973- októberében először látogat haza Magyarországra, Szent-Györgyi Albert társaságában.
1974- Japán - a tokiói egyetemen bemutatja új mértékrendszerét.
1975- ben részt vesz az Eötvös Loránd Fizikai társulat debreceni vándorgyűlésén.
1976- Részt vesz a holdradar kísérletének harmincéves évfordulójára rendezett magyarországi megemlékezésen.
1977- Részt vesz az Eötvös Loránd Fizikai társulat egri vándorgyűlésén.
1978- július 15. Az Edinburghi Egyetem a tudományok tiszteletbeli doktora címmel tünteti ki.
1980- június 11-én John A. White-tal közösen elnyeri a Franklin Institute Boyden-díját. Bebizonyították, hogy a fénysebesség az űrben független a fény rezgésszámától.
1981- május 5. Az MTA tiszteletbeli tagjává választják.
1981- május 20-án tartotta akadémiai székfoglalóját "A radarcsillagászat és a speciális relativitáselmélet" címmel, mely az új méterről szólt.
Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes idő-hosszúság standard bevezetéséért.
1981- május 27. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli tagja lesz.
1982- Szakmai előadássorozatot tart Torontóban.
1983- októbere. A Méter Definíció Tanácsadó Bizottság (CCDM) Párizsban a CGPM 17. ülésszakán előterjeszti Bay javaslatát, amit el is fogadnak. Magyarországon az új méter definícióját az 1991. évi 45. Törvényben rögzítették, október 9-én.

Neveket sajnos nem tudok, de a HÍR-TV-n mutattak egy Semmelweison dolgozó fiatal tehetséget aki olyan szikét fejleszt ki, melynek érzékeny kémiai bevonat van az élében és mely műtéteknél (elsősorban daganatok eltávolításánál) érzékeli az egészséges illetve a fertőzött terület, és figyelmezteti az orvost, ha épp szövetet kényszerült átvágni. Ez főleg az agysebészeknek lesz nagyon nagy segítség, ugye oda sosem elég a biztos kéz. Egy rossz metszés az épp velőbe és...
Akkor a fókuszban mutatták azt a mágneses biofolyadékot, mellyel a Szegedi Orvostudományi Egyetemen kísérleteznek és a rákos területet mintegy körbezárva csakis a fertőzött területen fejtik ki hatásukat a még megbízhatatlan, egészséges szövetekre épp oly kártékony "gyógyszerek" helyett. Bár én inkább a pszichosebészet híve vagyok mint inkább a vagdalásoké...
Akkor magyar találmányok még a sokszögköszörű és eszterga (Miskolc, Gellért Károly) és az erőátviteli tengelyeknél a bordás tengelyt helyettesítő "poligontengely".

Épp ma reggel volt a rádióban, hogy a magyarok megint új üzemanyagot kísérleteztek ki, minden bizonnyal bioalapút (sajnos nem halottam teljesen, öregem mesélte). Ugyanakkor olyan robot művégtagokat fejlesztenek, melynek 50 millió kellene a tökéletesítéséhez, és közvetlenül az idegrendszerhez kapcsolódik és úgy mozgatod akár a Star Warsban! Állítólag a testhőből kapja az energiát. Természetesen mondanom sem kell, hogy a "Magyar" állam ezt nem támogatja, így Indiában fog majd elkezdődni a sorozatgyártás.

Egyértelmü hogy az állam nem támogatja.
Viszont vannak nagyon pénzes emberkék is.
Azok vajon miért nem ismerik fel a magyar találmány jelentőségét.
Egyébként sem értem minek egy embernek vagy családnak, a milliárdok halmozása.
Fél hogy nem tudja kifizetni a gáz vagy villany számláját...
Ha esze lenne, a rengeteg pénzt befektetné újabb és újabb munkahelyek teremtésére.
Az országot is simán tudná fejleszteni, az új találmányok gyártásával.
Nem hiszem hogy ez csak a mi fejünkben világos.....

televízió-képcső (modern nagyfelbontású televízió) – Tihanyi Kálmán

Persze! Gondolj csak bele! Pl.: a robotkarok, a művér, a féktárcsák és még sorolhatnám hány gyárat lehetne telepíteni a Tiszán innen, hogy felzárkóztassuk a keletet a nyugati részhez. Aztán mikor egyenlő az ország, akkor jöhet az egységes felemelés iparilag. Én létrehoznék egy hatalmas monumentális épületet rengeteg részre felosztva, ami a Magyar Találmányok Országos Intézménye lenne, támogatással egy szép gyönyörű hatalmas központi kupolás épülettel. Már meg is vannak a látványtervek a fejemben. Minden részleg az odavaló tudósokkal ontaná a szebbnél szebb és jobbnál jobb találmányokat.

KÁRMÁN TÓDOR
(1881 - 1963)


Találmánya:
A HANGSEBESSÉG FELETTI REPÜLÉS ATYJA, AZ ÜRKORSZAK TERVEZÖJE

Kármán Tódor Budapesten született és a németországi Aachenben halt meg. Gépészmérnöki diplomát a budapesti Müegyetemen szerezett. Németországba került ösztöndíjasként, Göttingenben doktorált, és 1912-ig egyetemi tanárként dolgozott.
Az I. világháború alatt a repülö hadtestnél kutatómérnök, ahol munkatársaival együtt kifejlesztette a világ elsö forgószárnyas katonai repülöeszközét, PKZ-típusú helikoptert. Az I. világháború után a német Luftwaffe egyik megalapítója és a Junkers müvek szaktanácsadója volt.
1929-ben az USA-ba hívták, ahol a Guggenheim-laboratórumban résztvett a rakétakutatásban. A II. világháború után egyik megalapítója az ürkutatás fejlesztésére életrehívott JET Propulsion Laboratorynak. Világszerte szaktanácsadó volt az aerodinamika, repülögéptervezés, aeronautika, asztronautica és a világürközlekedés terén. Vezetö szerepe volt a B-36, B-47 és B-52-es bombázók, az Atlas, Titan és Minuteman rakéták kifejlesztésében.
Munkássága elismeréseként a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla. Az Egyesült Államok postahivatala bélyeget adott ki róla 1991-ben.

KEMPELEN FARKAS
(1734 - 1804)

Találmánya:
BESZÉLÖGÉP, rögzítette és utánozta az emberi beszédet; ÍRÓGÉP vakok részére; GÖZTURBINA; SZEMÉLYFELVONÓ a schönbrunni kastély részére; ÖNSZABÁLYOZÓ SZIVATTYÚK a schönbrunni szökökutak müködtetésére; SAKKOZÓGÉP

Ez volt legkülönlegesebb találmánya, mellyel mindenkit csodálatba ejtett. A világ összes sakkozóját legyözte. Titkát senki nem tudta megoldani. Philadelphiában elégett a gép, örök rejtély maradt, hogyan müködött.
Kempelen Farkas, kancelláriai tanácsos, mechanikus, tudós, feltaláló, Pozsonyban született és Bécsben halt meg. Györött és Bécsben tanult jogot és bölcsészetet. Rendkivül sokoldalú tehetség volt.