A magyar nép- és a magyar nyelv eredete, Arvisurák, Móricz-levelek, stb.

Magyar Mythologia

Moderátorok: Gabe, dkj, aranylaci

Avatar
User

sheriff

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

860

Csatlakozott

2006.02.11. 17:15

Magyar Mythologia

Szerző: sheriff » 2009.10.27. 08:05

Ipolyi Arnold - Magyar Mythologia
Kiadás éve: 1854

Rövidített tartalom jegyzék:

I. Isten.
II. Istenek. Szellemek.
III. Ördög.
IV. Tündérek.
V. Óriás.
VI. Hősök.
VII. Elemek.
VIII. Állatok. Növények.
IX. Égi testek, természeti tünemények.
X. Világ.
XI. Lélek. Végzet. Átok. Üdv.
XII. Halál utáni állapot.
XIII. Varázs.
XIV. Boszorkány.
XV. Papok.
XVI. Sz. Helyek. Oltárok. Bálványok. Jelvek.
XVII. Istentisztelet. Áldozat. Ünnepek. Szertartások.
XVIII. Temetés.


Online olvasás: http://books.google.hu/books?id=Ja2CYqcm7KoC&dq=Magyar+Mythologia&printsec=frontcover&source=bl&ots=ZiOJXkW02t&sig=cnYk0ILfKnWS8pHO69TOq-0eHyI&hl=hu&ei=dJrmSpqKB5O1sgbG953nBQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CAoQ6AEwAQ#v=onepage&q=&f=false

Letöltés pdf formátumban ( 40 Mb ) : http://books.google.hu/books/download/Magyar_mythologia.pdf?id=Ja2CYqcm7KoC&output=pdf&sig=ACfU3U0ErEF_h_NpMUoe5cWgk4liD7FXWQ
Avatar
User

Valka

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

938

Csatlakozott

2008.04.29. 18:50

Re: Magyar Mythologia

Szerző: Valka » 2009.10.28. 18:14

köszi, érdekes. habár beleolvasva úgy tűnik, hogy a fickó csak a saját műveltségét ill. tájokozottságát próbálja fitogtatni de köze nincs a témához. talán nem véletlen, hogy valami endlicher nevű emlékének lett ajánlva a könyv....
azért még tüzetesebben is átnézem, hátha mégis jó valamire. annyiban biztosan érdekes, hogy 1854-ben adták ki. talán ez is a magyar kultúrális örökség rombolásának jegyében iratott.
a bűntudat nem helyettesíti a tudatosságot!
Avatar
User

Valka

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

938

Csatlakozott

2008.04.29. 18:50

Re: Magyar Mythologia

Szerző: Valka » 2009.10.31. 02:06

találtam:

Sólyomfi Nagy Zoltán
TŰZ A MAGYAR HAGYOMÁNYBAN

A tűz a legtöbb világszemléleti rendszerben használt négy elem (levegő, tűz, föld, víz) egyike. Férfias, aktív, forró, száraz, az uralkodás jelképe.
A régi magyar hagyományban kiemelt szerepe volt. Még István király egyik rendeletében is szerepel (Dekrétomainak második könyve, 8. Fejezet), hogy a vasárnapi kötelezővé tett templomba járás alól csak a tűz őrizői kaptak felmentést.
Több ünnep, szer, népszokás és hétköznapi hiedelem kötődik hozzá. Őseink négy legfontosabb ünnepe a Nap útjához, a fény mértékéhez igazodott, azt fogalmazta át teremtő jelképeivel emberi nyelvre.
A magyar nyelvben, melyben legtisztábban foglaltatik őseink üzenet, tudása, tisztán követhető, mely égtáj mit jelentett és milyen elemet rendeltek hozzá.
KELET: a keletkezés, a születés, minden elindulásának és a gyógyulásnak iránya. Színe a vörös, a kelő Nap és a vér színe. Eleme a levegő, napszaka a reggel, évszaka a tavasz, hőfoka a meleg, ideje a jövő.
DÉL: régi meséinkben a deli legény magas, erős legényt jelentett. A dél tehát az erő iránya, ahol a Nap legnagyobb erejében van. Színe aranysárga, eleme a tűz, napszaka a dél, évszaka a nyár, hőfoka a forró. Ez a felnőttkor, a kiteljesedés iránya. Ideje a jelen.
NYUGAT: a nyugvás, elmúlás, halál, ősök, bölcsesség iránya. Színe fekete, eleme a föld, napszaka az este, évszaka az ősz (ős), hőfoka a hűvös, ideje a múlt.
ÉSZAK: a halál és az újjászületés közötti állapot, a megtisztulás és az igazság iránya. Színe fehér, eleme a víz, napszaka az éjszaka, évszaka a tél, hőfoka a hideg, ideje az időtlen.
A Tavaszi és Őszi Napéjegyenlőség a fény és árnyék, tűz és víz egyensúlyának ünnepe, a Nyári Napforduló a fény, a tűz uralmának, erejének ünnepe, a Téli Napforduló (Karácsony) a sötét uralma végének, a fény, a tűz újjászületésének ünnepe volt. Ezen kívül a Hétboldogasszony ünnepek is az évkör menetéhez, a természet rendjéhez, a tűz növekvő, vagy csökkenő erejéhez, hatásához igazodtak.
Nézzük végig az év tűzhöz leginkább kötődő jeles napjait!
KARÁCSONY: a szó jelentése Téli Napforduló (kara = sötét, fekete, csony =
változik, fordul). Ekkor áll meg a sötét időszak növekedése és három napi „várakozás” után újjászületik a fény. Jézus születésének ünnepét is azért tették erre a napra a Niceai Zsinat döntésében, mert ő a keresztény világban a Fényhozó – bár hivatalos adat nincs születésének pontos idejéről. A régiségben – hogy Molnár V. József szóhasználatával éljek – ifjú sólymokat reptettek e napon. A sólyom a közvetítő az égi világ és a földi világ között, Isten hírnöke. A karácsonyi ünnepkörhöz tartoztak a ma már korábbi, Luca napi szokások is - például a tűzcsiholás - hiszen a naptárreform előtt ez volt a Napforduló ideje (Luca = lux = fény). Ez volt az újév.
GYERTYASZENTELŐ (TŰZSZENTELŐ) BOLDOGASSZONY: február 2-a, a természet, a fák ébredésének ünnepe. Még láthatatlanul, de elindulnak a nedvek, az élet áramai. A régiségben ezen a napon előbb megáldották a tüzet, majd a kereszténnyé vált hagyományban a szentelt tűznél áldották meg a gyertyákat.
TAVASZ NAPÉJEGYENLŐSÉG: a fényesség ideje egyenlővé válik a sötét idejével. Régi szokás szerint ekkor lófuttató versenyeket tartottak.
HÚSVÉTI LOCSOLKODÁS: a fiatal, de az élet újjáteremtésére már képes leányokat a fiúk házról házra járva, nagy vödör vízzel locsolták meg. A férfi teremtő, megtermékenyítő tüzének szimbóluma ez, mágikus varázslás azért, hogy az élet köre tovább haladjon, a leányok képesek legyenek gyermekeket szülni. A locsolásért cserébe adott tojás ezt a termékenységet idézte meg.
MÁJUSFA ÁLLÍTÁS (SZERELEMÜNNEP, vagy TERMÉKENYSÉG ÜNNEPE): az eladó sorban lévő leányok kertjében állították a fiatal legények a májusfát, ezzel jelképezve érzelmeiket. A szerelem, a két ember közti érzelem fellobbanó, erőben ragyogó tüzének ideje ez. A fa termékenység szimbólum földbe kapaszkodó gyökereivel, abból táplálkozó ágaival, leveleivel s a születő gyümölcsökkel. Egyben a férfiasságnak, a férfierőnek is jelképe.
NYÁRI NAPFORDULÓ: a tűz, a fény teljességében van, leghosszabb a nappal. Ősi hagyomány szerint e napon nagy tüzeket raktak, megköszönve a Nap életadó tüzét, földet. Idekötődik a tűzön járás és tűzugrás szokása (a fény erejével legyőzzük a bennük rejtőző sötétet, megbirkózunk félelmeinkkel). Egész éjjel égtek az áldozati máglyák, a köré gyűlt sokaság énekkel, tánccal virrasztott, hálával, köszönettel szívében.
ŐSZI NAPFORDULÓ: a fény, a Nap erejének, tüzének csökkenése elérte az egyensúly állapotát, a nappal és éj egyforma hosszú. E naptól a sötétség válik erősebbé, a külvilági tűz fogyásával a belső, befelé forduló, emésztő tűz nyer teret. Őseink táltosai a régi hitben élve kis kenyereket (pogácsákat) osztottak, elsősorban a szegények között.
A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ során a csángó asszonyok a kelő Nap tüzében a Teremtőt látják, tisztelik. Régi szokásunk, a Napbanézés máig megmaradt formája ez, mely arra alapul, hogy jeles napokon a felkelő Napban valóban megpillantható Isten arca. A Nap nem Isten tehát, hanem annak egy – nagyon jelentős – megjelenési formája. Őseink nem „Napimádók” voltak, hanem az életadó égitestben a teremtő erő, így maga a Teremtő megjelenését tisztelték.

A tűz a Nap földi tükröződése. Szent volt ezért minden tűz és megtisztelő, fontos feladat a tűz őrzése. A tűzhely pedig – a tűz helye – oltár. A meleget, fényt adó Nap oltára. A családi lét, élet középpontja, így a szeretet jelképe is. Egyik gyakran használt szavunk, a szoba, nem más, mint a csángó vidékeken ma is használatban maradt tűzhely neve, a szóba, kissé átalakult jelentéssel.
A tűz szerelem jelkép. A szenvedélynek lángja van, a szerelemnek tüze, mely elemészt izzásával, de fényében egyúttal megélhetjük a Teljességet, az eggyé válás isteni állapotát.
A tűz az áldozat színtere. Lángja átalakítja azt, amit belerakunk, ezzel képessé teszi arra, hogy felszálljon az ég, Isten, a lelkek útja felé. Őseink szabadtéri áldozati oltárok tüzében küldték felajánlásaikat, kéréseiket, ajándékaikat a Felső Világ felé, hogy a köznapi életet teljesebbé, egészebbé, egészségesebbé tegyék.
A tűz a megtisztulást szolgálta. A kicsi gyermekeket tűzzel szentelt vízben mosdatták, ami annyit jelent, hogy a Tűzszentelőkor (Tűzszentelő Boldogasszony) elégetett mogyorófa, vagy nyírfa elszenesedett darabját tették a fürdővízbe.
Töménytelen szólásunk, közmondásunk vesz példát a tűzről, mutatva a nép bölcsességét, jelképekben gondolkodó észjárását. Néhányat kiragadva:
Aki közelebb van a tűzhöz, jobban melegszik.
Ami derék tűzzé vált, nehéz eloltani.
A polyva megég a tűzben, az arany pedig ott tisztul.
Amint rakod a tüzet, úgy forralod a vizet.
Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.
Nem gyújthat az, kinek magának sincs tüze.
Tűz, víz és asszony épen legyőzhetetlen.
Tüzet okád, mint a tátos.

Népmesénk címe, de változatokban is sok történetben fordul elő a parazsat evő paripa. Szép jelkép ez, mely valóban a táltos időkbe (régiesen tátos) vezet vissza. A mese szerint a legkisebb fiú, ki nem hallgatván a gazda tiltására, meglátja a vézna, erőtlen, csont és bőr lovat, annak kérésére parázzsal eteti meg. Erre a ló erőre kap s csodálatos táltos paripává válik, kivel a hős átugratja az üveghegyet, felvágtat a csillagok közé. A ló itt nem más, mint a táltos dobja, melyet parázzsal kell megetetni, vagy ahogyan mondták, életre kelteni, hogy használója „hátára pattanva”, azaz hangjának erejével (patájának dobbanására), a hétköznapin túli világba jusson. A tűz erejével tehát a dob bőre megfeszül s a tátos hangjának segítségével révületbe esik. Rév szavunk átkelőt jelent. A révülő ember tehát átkel egy „nem hétköznapi valóságba”, hogy az ott kapott tudást – visszatérve az innenső partra – az emberek javára fordítsa.
Így szemlélteti ezt egy táltos ének:

TÜZET RAKOK

Tüzet rakok, mellé ülök
Vörös fényben elrévülök
Lángok szirmában elégek
Megyek égnek, megyek égnek

Tüzet rakok, mellé állok
Dobom hátán mesze szállok
Pirkadó ég lelkem hívja
Alig bírja lovam szíja

Tüzet rakok, körbe állom
Szemem előtt éber álom
Múlt és jövő jelenedik
Háromból egy kerekedik

Tüzet rakok, körbe járom
Táncba repít bíbor lángom
Lelkem időből kimozdul
Múlt s jövő jelenbe fordul

Tüzet rakok, körbe járom
Táncba repít éber álom
Lángok szirmában elégek
Megyek égnek, megyek égnek

(Sólyomfi Nagy Zoltán)

Honfoglaló őseink viseletéhez tartozott a tarsoly, mely az övön hordott, kis méretű bőr tartó volt, gyakran ezüst-, vagy aranylemezekkel díszítve. Több elgondolás van arról, mit tarthattak benne. Egyik legvalószínűbb, hogy tűzgyújtáshoz használt kellékek (kovakő, szikra pattintó, taplógomba, száraz fű…) tárolására szolgált. Hiszen a vándorló életmód nem mindig tette lehetővé élőtűz szállítását, bár bizonyára törekedtek rá.
Tűz az égi tűz is. Ha felnézünk a tiszta éjszakai égre, ezer és ezer apró tüzet láthatunk ott csillagok képében. Ezek megfigyelése, a belőlük, általuk kiolvasott tudás átadása a régi ember szerves létének kihagyhatatlan része volt. Népmeséink a csillagok útját, a világ forgását, menetét mondják el jelképekbe sűrítve s aki tudta olvasni e jelképeket mély ismeretek birtokába jutott. Olyan tudás ez, melyet ma is megszerezhetünk, ha meséinket ilyen szemmel, lélekkel olvassuk, értjük. A csillagokról azt is tartották, hogy nem mások, mint e világról eltávozott rokonaink rakta tábortűz, mely körül ülve minket, utódokat figyelnek.
Remélem, telik benne örömük.

Sólyomfi Nagy Zoltán

Felhasznált irodalom:
Molnár V. József: Kalendárium
Molnár V. József: Hétboldogasszony
Margalits Ede: Magyar szólások és közmondások
Hoppál-Nagy-Jankovics-Szemadám: Jelképtár
Sólyomfi Nagy Zoltán: Tátoserdő
a bűntudat nem helyettesíti a tudatosságot!
no avatar
User

golyho

Re: Magyar Mythologia

Szerző: golyho » 2011.12.16. 15:56

Apropó: A karácsonyt kapcsoljátok már valahogy ide: van e más?

hanuka, télapó, szarvasölés, ellopott Nap vagy bármi



A karácsony szó a kerecsen-sólyom nevéből ered. Az újjászülető Napisten ünnepe: december 24 - január 6: Magyar napja.

A karácsony-kultusz rendkívüli fontossággal bírt őseinknél az ősi napimádó múltunkból. A valódi jelentése a téli napfordulóhoz kötődik. Ősi szokások:
•sólyomreptetés: a sólymot a napba röpítve kérik az égi sólyom, a Turul segítségét, hogy hozza vissza számukra a fényt.
•tűz gyújtása, tűzugrás: fadarabra rámondva elég az elmúlt év minden baja.
•fehér ló körbevezetése a tűz körül.
•táltosok dobolása, éneklése, táncolás.

Az örökzöld fenyő is a természet örök körforgását jelképezi.

A néphagyomány és a regösénekek csodaszarvasa hím, agancsos állat. Évente lehullajtott és újranövesztett szarva révén a ciklikus újjászületés szimbóluma. Eredetileg a téli napfordulón, napköszöntő énekekben ünnepelték az égből alászálló, a Napot homlokán, a Holdat és a csillagokat két oldalán viselő szarvast.

A magyar néphagyomány archaikus varázslásai közé tartozik a Luca-napi búzacsíráztatás, amely a téli napforduló idejére hajt ki. A hagymával együtt időjárás és termékenység jóslására használatos.
A hozzászólást 3 alkalommal szerkesztették, utoljára golyho 2011.12.20. 15:13-kor.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Re: Magyar Mythologia

Szerző: aranylaci » 2011.12.16. 19:33

Köszönet!
no avatar
User

Bőkény

Rang

Lelkes kutató

Lelkes kutató
Hozzászólások

218

Csatlakozott

2013.01.19. 21:59

Tartózkodási hely

Dévaványa

Re: Magyar Mythologia

Szerző: Bőkény » 2013.08.19. 20:49

Tisztelt fórumozók!
Kellemes ünnepet mindenkinek!

A varázsforgó medál milyen szimbólumunk? Megtetszett a neve, s vettem egyet Ópusztaszeren...

Kérem írjon valaki róla valami használható információt.
Köszönöm. Üdv.: BB
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Re: Magyar Mythologia

Szerző: aranylaci » 2013.08.21. 09:56

Ünnep? Magyar Hazánk elárulásának és gyarmati sorba lökésének napja?
Avatar
User

Laca

Rang

veterán

veterán
Hozzászólások

4193

Csatlakozott

2007.08.11. 02:03

Re: Magyar Mythologia

Szerző: Laca » 2013.08.21. 10:37

Hinnye Bőkény, itt belecsaptál a lecsóba rendesen!
"Emlékezz arra, hogy a csend sokszor a legjobb válasz."
"Utólag okosnak lenni olyan, mint előre hülyének"
"Óvakodj a türelmes ember haragjától"

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

Powered by phpBB ®
cron