Titkos és kevésbé titkos űrprogramok, A Világegyetem eredete

A Gravitáció

Moderátorok: Gabe, dkj, aranylaci

Avatar
User

Tyrael

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

621

Csatlakozott

2008.02.07. 11:46

Re: A Gravitáció

Szerző: Tyrael » 2011.01.01. 22:39

Üdv kedves Horpad!

Nos, sajnos abban a nagy "kavalkádban" már semmit sem találok. :)
De bármilyen gondolatot szívesen fogadok, hisz mint említettem is, mi is Lacival még csak "kapirgálunk", tapasztalatokra elméletekre alapozva. De fontos, hogy tudd, minden célhoz több megoldás vezet! Amelyeket az előző fórumtémában felsoroltál, az mind egy-egy lehetséges módja lehet a gravitáció legyőzésének, magyarázatának. Hiszen gondolj csak bele, repülni is sokféleképpen lehet. Szárnyakkal, a felhajtóerőt kihasználva, lifterrel (ion-szél generálása?), reaktancia elvvel (pulzáló hajtómű, rakétahajtómű, sugárhajtómű ). Szóval örülnék, ha bővebben és részletesebben kifejtenéd itt, ahová valóban tartozik az elméleted! ;-)

Üdvözletem!
no avatar
User

horpad

Re: A Gravitáció

Szerző: horpad » 2011.01.02. 08:48

Szia Tyrael!

Ha van kedvetek hozzá, kiteljesíthetjük ezt a témát. Engem hat éve foglalkoztat a kérdés, talán jutottam is valamire,
innét a nagy bátorság az előzőkben tett kijelentésemhez.
Az első lépcsőben azt kell meghatározni, hogyan is működik a gravitáció, milyen módon érvényesülhet a tömegkölcsönhatás. Na ez az a válasz, amivel adós még a tudomány. A hajtómű megépítésének gondolata
csak ez után következhet, addig kár is vele foglalkozni.

Elmenni a részecskefizika irányába szerintem rossz lépés. Feltételezik ugyan a graviton, mint közvetítő elemi részecske létezését, de eddig még nem találták meg. A véleményem, hogy nem is fogják, mert nincs. Ahogy a magnetont, mint a mágnesesség elképzelt hordozóját sem sikerült eddig fülön csípni, mert szerintem az sem létezik.

Ugyanakkor a két jelenség között nagyon sok a hasonlóság. Az elméletem szerint az anyag belsejében a mágnesességhez hasonlóan gravitációs domének alakulnak ki, amelyek külső gravitációs erővonalak mentén polarizálódnak és rendeződnek. Egyúttal erősítve is azokat.
Az erővonalak az egész Univerzumot kitöltik, nincs olyan sarka a Világegyetemnek, ahol ne lennének jelen.
Esetenként nem a tér görbül, hanem ezek az erővonalak hajlanak el a változó környezetben. Ennek mágneses analógiája, amikor a vasreszelékkel látványosan megjelenített erővonalak torzulnak el egy másik mágnes közelségétől.

Nos, pillanatnyilag ennyit tudtam mondani egyetlen lélegzetvétellel.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Re: A Gravitáció

Szerző: aranylaci » 2011.01.02. 10:05

Hogyan tudnak gravitációs domének kialakulni pl. egy gázban, vagy folyadékban?
no avatar
User

horpad

Re: A Gravitáció

Szerző: horpad » 2011.01.02. 10:36

Kérdezhetted volna akár a légkör páratartalmát is....
Soha nem magányos h2o molekulák keringenek, hanem atom- és molekulacsoportok.
Amelyek gravitációs erővonalak mentén sűrösödnek.
Avatar
User

Tyrael

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

621

Csatlakozott

2008.02.07. 11:46

Re: A Gravitáció

Szerző: Tyrael » 2011.01.02. 11:37

Üdvözletem!

Tehát, ha jól értelmezem, akkor a gravitáció a te kutatásod alapján (feltételezve) egyfajta erővonal alapú, akár a mágneses mező? Tehát ebben az esetben gravitációs erővonalakról beszélünk. Nincs kizárva, ugyanakkor érdekes, hogy az anyagi részecskék, molekulák miként képesek az erővonalak köré összpontosulni? Akár a vasreszelék a mágneses erővonalak mentén. Ugyanis azt ma már tudjuk, hogy a mágnes a ferromágneses anyagokat vonzza, ezeknek lehet mágneses "töltése", mágnesessége. Ugyanakkor a molekulákat is kényszeríti valami, atomi szinten, hogy a gravitációs erővonalakhoz vonzódjanak. Tehát ebből kiindulva nem elhanyagolható a kvantumfizika, hiszen a "vonzás törvényét" atomi szinten kell keresni. Nem kizárt, hogy az általad említett gravitációs erővonal is fluktál, rezeg. Tehát az sem kizárt, hogy a gravitációs mező több elmélet által kevert, összetett mező. Hiszen az univerzum létezésében igen fontos szerepet játszik a gravitáció. Sőt véleményem szerint az egyik legmeghatározóbb szerepe van a működésében. Azonban érdekelne engem a Laci által említett, különleges "5. erő".
Ez arra enged következtetni, hogy a gravitációs "réteges"? Több megnyilvánulási formája van. Azt is tudjuk, hogy a gravitációs gyorsulás, az említett 9,81 m/s2 is területenként változó, eltérő nagyságú. Talán ezeken a különleges, eltérő helyeken kellene elkezdeni a vizsgálódást elsősorban a föld geológiai összetételét illetően. Aztán közelebb kerülni a megoldáshoz. De antigravitációs hajtómű építésében segíthet minket a vak szerencse is. Hiszen rengeteg feltaláló kísérletezgetéssel tett egy-egy felfedezést, még ha annak pontos hatásmechanizmusát nem is ismerte. Csak ugye ez egy véletlen út, vagy bejön, vagy nem. Azonban, ha gravitáció erővonalakra alapoz, ahogy említetted Horpad, akkor azt kellene megtalálni, hogy azt a testet, amelyet függetlenné szeretnénk tenni, kerüljék meg ezek az erővonalak. Tehát egyfajta "digravitációs" anyagra (rezgésre?) lenne szükség. Az a baj alapvetően még viszonyítási alapunk sincsen a gravitációt illetően. Hiszen míg a mágnes világában vannak dimágneses anyagok (melyek a mágneses erővonalakat kiszorítják), addig én nem ismerek olyan anyagot, amely a gravitációs erővonalakat kizárná magából. Egyébként a dimágnesességet szintén kvantumfizikával magyarázzák. Tehát a hullámok fizikája még abszolút nem kizárható jelenség. De nem baj, gondolkodjunk csak tovább. A vasra hat a gravitáció is, meg a mágneses mező is. A rézre csak a gravitációs erő, az előbb említett két erőből... Ha valóban erővonal természetű a gravitáció, meg kell találni a módot arra, hogy zárjuk ki a gravitációs erővonalakat abból a testből, amelyet levitálni kívánunk. Hogy hogyan? keressük a bizonyítékokat. Én benne vagyok a "játékban" Horpad és Laci! ;-)

További kellemes hétvégét!
no avatar
User

horpad

Re: A Gravitáció

Szerző: horpad » 2011.01.02. 13:39

Akkor most tartsunk egy kis szünetet…. Ezalatt nézegessétek a Hubble felvételeit. :wink:
Főleg a kozmikus ködökre és gázfelhőkre összpontosítsatok.
Egy idő után látni fogjátok, hogy az alakjuk, formájuk, sűrüsödésük és ritkulásuk tökéletesen demonstrálja az erővonalak létezését. Ugyanúgy, mint Aranylaci fizikaórákon tartott bemutatói a vasreszelékkel. A különbség csupán annyi, hogy itt a megjelenítés nem a papirlap 2d-s síkjában történik, hanem 3 dimenziós térben.

A következőkben a legfontosabb az erővonal fogalmának tisztázása kell legyen. Legalább is úgy, ahogy azt én látom.
Ugyanis a tudomány celebjeinek a különböző nyakatekert brán-, meg húr-, meg dimenzióelméleteiből napjainkra a legteljesebb képzavar alakult ki.

És hogy valami biztatót is mondjak… Legalul nálam is megtalálható egy hajtómű vázlata,
de az semmi hasonlóságot nem mutat a konstruktőrök álmaival. (Saját fejlesztés :D )
Amikor sor kerül rá, elő fogom venni, de mindent a maga idejében…

Ja, és még valami. A mágnesesség és a gravitáció között nincs átfedés, csak párhuzam, illetve hasonlóság.
Avatar
User

Tyrael

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

621

Csatlakozott

2008.02.07. 11:46

Re: A Gravitáció

Szerző: Tyrael » 2011.01.02. 20:51

Üdvözletem Horpad!

Nos, valószínűsíthetően lehet ebben az elméletben is valami. De konkrétumokat csak később. Elkezdek vizsgálódni. Azt hiszem először az üreges sugárzást veszem elő, mint lehető legegyszerűbb statikus sugárzó "berendezést".
A köd tágulására, és formájára másmilyen jelenségek is hatással lehetnek. Lehet hülye példa, de pl. a napszél...
Ugyanakkor hajtóműtervekből nekem már legalább egy tucat van... a kristályrezonancián alapulótól kezdve, a higany-cirkulációs motoron át egészen a mágnesesig... Majdnem minden elméletre egy.... ;-)
Hasonlóság ezek szerint lehet a gravitációs és a mágneses mező között (vizuálisan, funkcionálisan), csak a hatásmechanizmust illetően nem. Hiszen, ha mágnesesen gerjesztett hajtóművekkel is lehetséges a levitáció, akkor valamiféle "rejtett" párhuzamnak lennie kell. Bár érdekes, ha egy láda almát kiborítok az ugye egy kupacba esik sokszor. Vagyis, ha mondjuk kb 500 m-ről kiborítanék egy láda almát, akkor minden bizonnyal egymással párhuzamosan esnek, egy "rajban" nem szóródnak szét össze-vissza. Tehát akkor lehetséges, hogy egy erővonal mentén esnek? Ne nevessetek ki, lehet hülyeséget mondok... csak minden gondolatom kivetítem... Csak ugye itt bezavar a légellenállás, mint tényező. Ki kellene dolgozni egy módszert arra, hogyan lehetne vizsgálni, hogy az erővonalak köré gyűlnek a tárgyak. Lehetséges ezen kívül, (persze nem cáfolatként mondom), hogy ezekben a bizonyos "zónákban" valamiféle gravitációs anomália okozza a "csomósodást" nem egyértelműen az erővonalak. Akarom mondani itt a földön sajnos én nem tudnék példát felhozni nagyobb méretekben, hogy léteznének erővonalak. De nem zárok ki semmit. Várom ez irányú megerősítésed Horpad!;-) Jó gondolatok és elméletek ezek. Egyébként, ha jól tudom a föld körül is 3D-s mágneses mező van.
Ugyan akkor érdekelne, a gravitációs mező görbíthető e? Avagy a napból kijutó fotonokra miként hat a gravitáció? Hiszen, ha hatna rájuk, akkor a földet kikerülő fotonokra nem kellene, hogy hasson? Magyarán, hogy a föld árnyékos oldalára is jusson fény? Nem csak oda, ahol közvetlen napfény éri... Megint rengeteg a kérdés bennem. Minél több elmélettel álltok elő... Ez lesz a végzetem... :)
Jah és vázoljad csak azt a hajtóművet horpad... :P


Addig is várom a többi okosságot! :)
no avatar
User

horpad

Re: A Gravitáció

Szerző: horpad » 2011.01.02. 21:44

Tyrael!
Ha engem valaha is motivált volna a publikálás kényszere, akkor most nagyon könnyű dolgom lenne.
Egyszerűen elővennék a fiókból egy lefűzött dossziét, és kitenném az asztalra. Ilyen viszont nincs.
Így most helyből kell összeszednem a gondolataimat. És igen nagy bajban leszek, amikor a szemléltető ábrákra kerül sor, mert a rajzoláshoz totál béna vagyok….

Véleményem szerint az elemi részecske(atom) alaptermészetéből adódóan eleve polarizált.
Hogy ez miből adódik, - az elektron keringéséből, vagy a belső atommag feltételezett forgásából, - ki tudja.
A lényeg az, hogy képes saját erővonalat is létrehozni, ugyanakkor állandó mozgáskényszere van.
Ezért ácsorgó, eltévedt magányos hidrogénatomot soha nem fogsz találni az univerzumban.
Mindegyik siet valahova, amig végül fel nem fűzi magát egy nagyforgalmú erővonalra.

Mi is akkor hát az erővonal? Nem más, mint húr.
Vagyis a tér legkisebb, egydimenziós eleme. Sem térfogattal, sem tömeggel nem rendelkezik, valójában kevesebb
még egy hidrogénatomnál is. Egyetlen információt képes csupán csak hordozni, azt hogy VAN, vagy azt hogy NINCS.
A hossza nem releváns. Ugyanúgy húrról beszélünk akkor is, ha néhány cm után önmagába záródik, vagy éppenséggel fényéveket ível át. Semmilyen kölcsönhatásba nem megy bele, nem társítható hozzá a 3d-s tömeg egyetlen fizikai jellemzője sem. Sőt a 4.-ik dimenzióként regisztrált időhöz sem kötődik, tehát a sebességet és a gyorsulást sem ismeri.

A gravitáció terjedési sebességét a fénysebessében meghatározni egyszerűen - Vicc!

De akkor most viccelődjünk egy kicsit…
Ha egy húr úgy dönt, hogy a színét kékről a manapság divatos rózsaszínre változtatja, akkor az egy pillanat alatt
meg fog történni a teljes 25000 fényévnyi hosszában.
Nesze neked Fénysebesség!!!!
A húr úgy halad át a légüres téren és a legsűrűbb anyagon, hogy képtelen érzékelni a különbséget.
Ezért el sem tudom képzelni, hogyan is lehetne leárnyékolni a gravitációt.

P.s.: Ezt a hsz-t már előre megírtam, az utolsó hozzászólásodra majd holnap válaszolok.
no avatar
User

horpad

Re: A Gravitáció

Szerző: horpad » 2011.01.03. 10:57

Folytatva……
….elsőként is egy kiigazítással. A gravitációs és mágneses húrok mindenkor polarizáltak, amit talán
az egyirányú úthálózat és közlekedés analógiájaként lehetne értelmezni.

A modellezés és bizonyítás a legtöbbször igen egyszerű eszközökkel is elvégezhető.
Tegyél egy apró kavicsot vagy csapágygolyót egy üres gyufásdobozba. Rázd meg jó alaposan, hogy elszédüljön.
Utána kezdd el óvatosan forgatni. Vajon honnét tudja az a kis golyócska, merre van fönt és lent? Mert bizony tudja.
És mindig a legalsó pontot keresi. Még akkor is, ha közben a skatulyát vastagfalú ólomkazettára cseréled.
Vagy ha előtte lekapcsolod a villanyt.
Ha ugyanezt eljátszod száraz szemcsés homokkal, ki fog derülni, hogy valamennyi szemcse külön drótpostán kapja az értesítést. Esetleg dobhatsz egy kanál sót egy pohár tiszta vízbe, akkor lassított felvételen követheted a folyamatot.
Végül megmérheted a töltött gyufásdoboz súlyát is. Bármilyen helyzetben teszed a konyhamérlegre, az mindig annyit mutat. (Csak zárójelben: a skatulya háromféle poziturába hajlandó belemenni; fektetve, állítva, oldalára döntve…) :wink:
Hát kell ennél ékesebb bizonyíték a polarizációra? :)))

A Newton-i tömegvonzás tulajdonképpen egy ma is hibátlanul működő, de végtelenül leegyszerűsített matemakai modell. Azzal, hogy a tömegközépponton áthaladó egyetlen eredő vektorral számol, fontos részletmomentumokat hagy takarásban. Így esélyt sem ad a teljes áttekintésre.
no avatar
User

yupiter

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

992

Csatlakozott

2005.11.03. 14:23

Re: A Gravitáció

Szerző: yupiter » 2011.01.03. 17:21

:roll: :roll:
:?: :?: :?: :?: 8)
no avatar
User

horpad

Re: A Gravitáció

Szerző: horpad » 2011.01.04. 11:36

Akartál valamit kérdezni, Yup? :D
Akkor most fejezzük be a gondolatmenetet azzal, hogy valamennyi eddigi kisérlet a gravitáció befolyásolására
(árnyékolás, eltérítés, kioltás) kudarccal végződött. Az ilyen célra készült konstrukciók egyike sem működött,
és a jövőben sem fog működni.

Az űrutazás annyit jelent, hogy egy valós tömeget próbálunk eljuttatni a kozmosz egyik sarkából a másikba.
Ehhez viszont valós erő szükségeltetik. Napjainkban még az űrkutatás az eddig rendszeresített reaktiv hajtóműveket részesíti előnyben, de ez bármikor változhat.
Nálam az ötlet már évekkel ezelőtt megszületett, hogy a forgó tömeg által gerjesztett centrifugális erőt kéne megcsapolni. A gondolat végül az idők folyamán realizálódott....

Igen, tökéletesen tisztában vagyok a mechanika alaptörvényeivel.
- 1. Egy tömeg vagy tömegrendszer perdületét, mozgásállapotát kizárólag a centrifugális-, centripetális-, illetve Coriolis-erők együttese határozza meg.
- 2. Egy tömeg vagy tömegrendszer perdületét, mozgásállapotát belső erő soha nem képes megváltoztatni.
- 3. A centrifugális-, centripetális-, illetve Coriolis-erőket mindenkor külső erőnek kell tekinteni.


A tervezett hajtóműnek a legfőbb előnye mindenképpen az, hogy teljes vákumban is tökéletesen működik.
A második talán, hogy dobozméretű működő makettjét akár házilag is meg lehet építeni.
(Elképzelem, hogy a teljes ismertetés után milyen barkácsolási láz veszi majd kezdetét. :D )
- Persze senki nem garantálja azt, hogy a talajról fel is fog emelkedni.
De egy irányorientált erőhatás mindenképpen meg fog jelenni jól meghatározható, mérhető érték felett.

Szeretnék azonnal egy a működést is bemutató animációs ábrával előállni, hogy mindenki számára világos és egyértelmű legyen. Ennek elsősorban a fejlődésben visszamaradt rajzkészségem állít korlátot. Tudom, hogy nehéz napok várnak rám. De az is előfordulhat, hogy még egy hétre is szükségem lesz....
Kérdés?
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Re: A Gravitáció

Szerző: aranylaci » 2011.01.04. 12:22

A 2. pont nem felel meg a valóságnak (bár ígytanítják...). Asszimetrikus rendszerekkel a zárt rendszerek egyensúly is megváltoztatható, lást Egelyék féle kísérleteket az asszimetrikus elrendezésekkel.
no avatar
User

horpad

Re: A Gravitáció

Szerző: horpad » 2011.01.04. 12:48

Nana....
Egelyék csupán azt hirdetik, hogy az energia kinyerés alapfeltétele az asszimetria.
Ez így igaz, de azóta is csak egyhelyben ácsorognak. :D
A bizonyítékot rövidesen meg fogod rá kapni.... Tőlem.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Re: A Gravitáció

Szerző: aranylaci » 2011.01.04. 15:15

Láttam egy videót, ahol egy korong alakú tokba (két összefordított tányér) belepakoltak három - egymáshoz képest, asszimetrikusan elhelyezett - forgó motort. Nyilván, elemek táplálták őket. Letették a földre, s a koron elkezdett pattogni a szerkentyű előre. Ha valaki tud erről a kísérletről többet, netán a videót, jó lenne ide feltölteni a hivatkozást.

Igen, Egely Gyuri kész csalódás, mindig a "jövőre készen lesz" szöveggel jön, csak az a gond, hogy már húsz éve ezt teszi...
no avatar
User

horpad

Re: A Gravitáció

Szerző: horpad » 2011.01.04. 16:12

Két kulcsszóra máris ráakadtál: ’asszimmetrikus’ és ’forgás’.
Érdemes a buksit erőltetni.... :wink:
A kis villanymotorok nyilván vibrátorként egy-egy excentert forgattak eltérő fordulatszámon.
És rezgések ha találkoznak.......
Az enyém azért ennél egy kicsivel többet tud. :D
Na, ideje lenne elkezdeni rajzolni.
no avatar
User

yupiter

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

992

Csatlakozott

2005.11.03. 14:23

Re: A Gravitáció

Szerző: yupiter » 2011.01.04. 18:35

:roll: :roll:
- 1. Egy tömeg vagy tömegrendszer perdületét, mozgásállapotát kizárólag a centrifugális-, centripetális-, illetve Coriolis-erők együttese határozza meg.
- 2. Egy tömeg vagy tömegrendszer perdületét, mozgásállapotát belső erő soha nem képes megváltoztatni.
- 3. A centrifugális-, centripetális-, illetve Coriolis-erőket mindenkor külső erőnek kell tekinteni.
:wink:
Hujujuuujj....
Még abba lehet hagyni... :D
no avatar
User

macinista

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

104

Csatlakozott

2010.02.24. 21:29

Tartózkodási hely

Nagyvenyim

Re: A Gravitáció

Szerző: macinista » 2011.01.04. 19:40

Várj egy kicsit Yup, ne vedd el Horpad kedvét, had mutassa meg, mit gondolt ki, biztos vagyok benne, hogy lehet az elméletéből tanulni (több szem többet lát :-) )!
Avatar
User

Tyrael

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

621

Csatlakozott

2008.02.07. 11:46

Re: A Gravitáció

Szerző: Tyrael » 2011.01.04. 20:17

Üdvözletem Horpad!

Nos, ha tudsz 2D-s rajzot készíteni, én azt AutoCad-ben akár 3D-ben is meg tudom majd rajzolni, hogy szemléletesebb legyen. Mostanában egy kicsit inaktív leszek a vizsgák miatt.
Nos, nem is kívánok hozzászólni az elméletedhez, mivel számomra ismeretlen "elemeket" tartalmaz. Lássuk a rajzot, és esetleg a működést. Hiszen egy ábra sokkal többet mutat a működésről sokszor, mint a sok-sok elmélet. Nos kíváncsian várom! ;)

Az aszimmetrikus elrendezésekkel érdekes effektusokat lehet előidézni. Ennek az elméleti lényege, hogy semmisítsd meg a szimmetriát! Ne legyen szimmetrikus semmi... Térben, időben... én is ezt szeretném majd a higannyal elérni...

Sok sikert addig is!!! ;)

Üdvözletem!
no avatar
User

horpad

Re: A Gravitáció

Szerző: horpad » 2011.01.07. 08:58

NA, VÉGRE ELKÉSZÜLT !!! :D
Igaz, csak egy sematikus ábra, és az alkatrészek jelölése is szimbolikus, de remélem, a működése ettől még érthetővé válik.
A lényege egy megforgatott keret (a nyomatékátvitel nincs ábrázolva), amely két bolygókereket hordoz. A bolygó fogaskerekekhez egy-egy excentersúly tartozik, és a központi álló, rögzített fogaskeréken gördülnek le. Az egész forgó mechanizmus a meghajtással együtt egy alaplapra van szerelve.
Piros pontozással bejelöltem a forgó tömegek körpályáját, mert az animáción nem mutatja magát. Így viszont nagyon jól látható, mennyire asszimetrikus a középponthoz viszonyítva.

horpad_driver 1.jpg
horpad_driver 1.jpg (80.49 KiB) Megtekintve 6486 alkalommal.

A súlyok által gerjesztett tömegerők a kereten és a központi csapágyon keresztül az alaplapra jutnak, ahol összegeződnek.
A vibrációból kiválik egy külön erőhatás, amely jóval nagyobb a többinél, és állandóan azonos irányba mutat.
A főpróbát az jelenti, ha a működő makettet irányhelyesen rátesszük egy gördeszkára, és az elindul…. És halad….
Viszont a kád vizében úsztatott műanyag tál nem hozott egyértelmű sikerélményt. Állandóan kanyarodni akart, nyilván volt benne valami káros forgatónyomaték. De azt hiszem ez egyszerűen kompenzálható. Gondoljunk csak helikopterek esetében a forgószárnykettőzésre, vagy a farokrotorra.

horpad_driver 2.gif
horpad_driver 2.gif (46.56 KiB) Megtekintve 6486 alkalommal.

Végül néhány tanács azoknak, akik kedvet kaptak a barkácsoláshoz.
A makett elkészítéséhez szükséges műanyag fogaskerekeket legegyszerűbben roncs videómagnókból vagy printerekből lehet kibányászni. (Nekem annak idején összejött egy tele cipősdobozzal.)
Excentersúlyként elvileg elég egy kilógó vastaglemez is a fogaskerekekre erősítve, de az a legjobb, ha a súlypontját sikerül minél messzebb vinni a gördülőkörtől. (Három vagy négy bolygókerék alkalmazásánál amúgy is visszább kell húzni őket, különben összegabalyodnának.)
A fogaskerekeket mindenképpen golyóscsapágyazni kell! A winchesterben kitűnő minőségű mikrocsapágyak találhatók. Ráadásul a mágneslemez forgókeretként is felhasználható csapágyazással együtt. A bolygókerekek esetében elég, ha a mikrocsapágyat beleragasztjuk a műanyagba, és ’megdugjuk’ egy tőcsavarral.
De ha a ferrobond befolyik a golyók közé, akkor sanyi….

Az igazsághoz tartozik, hogy már két éve befejeztem ezeket a kísérleteket. Az összes kacat egy tv-s dobozba van összelapátolva. Nem is gondoltam volna rá, ha Tyrael nem ’provokál’.
Az ábrán bemutatott két bolygókerekes változatot soha nem építettem meg. Egyből a háromkerekes változattal kezdtem,
és a kisérletezőknek is ezt ajánlom. Csupán a rajzolási könnyebbség és a működési elv egyszerűbb bemutatása okán rajzoltam ilyenre. Azok a barátaim, akik felajánlották grafikai segítségüket, elkészíthetnék a három- illetve öt bolygókerekes változatok animációját. Rövidebb excentersúlyokkal természetesen, habár ilyenkor az alsó hurok
lényegesen kisebb lesz.
A tapasztalat az volt, hogy a négy bolygókerék nem jelentett előrelépést. Lehet, hogy itt is érvényes a
csillagmotor-elv: mindig páratlan kell hogy legyen?
De eddig már nem jutottam el….
no avatar
User

yupiter

Rang

Fanatikus UFO hívő

Fanatikus UFO hívő
Hozzászólások

992

Csatlakozott

2005.11.03. 14:23

Re: A Gravitáció

Szerző: yupiter » 2011.01.07. 20:51

Sajnos! :)
"Viszont a kád vizében úsztatott műanyag tál nem hozott egyértelmű sikerélményt. Állandóan kanyarodni akart, ..."
És ha a tényért tükörjégre teszed vagy az űrbe, akkor is hasonló a gond..
Sőt, ha a modelledet működtető forgatónyomaték alaposan túllépi a gördeszkát felbillenteni képes nyomatékot, akkor sem sikeres a kísérlet.
Elgondolkodtál már azon, hogy mi történne egy szegény diszkoszvetővel, ha a dobókörben tükörsima jég lenne?
no avatar
User

Phobos

Re: A Gravitáció

Szerző: Phobos » 2011.01.08. 07:40

Szia Horpad!

Neked nehezen megy a sz.gépes rajzolás? :)
Az elkészült változatban hogyan forgattad a forgókeretet?
no avatar
User

horpad

Re: A Gravitáció

Szerző: horpad » 2011.01.08. 11:18

Szia Phobos!
6 db gif kép, külön-külön megrajzolva.
Ennyi elég volt a 12-es osztáshoz, mivel szimmetrikus.
És úgy érzem, most már a háromgörgős változatot is képes lennék megrajzolni.

Yup! A diszkoszvető említése azt bizonyítja, hogy még mindig nem érted....
Az ívben kanyarodást a súrlódások és egyéb fékező hatások által keltett káros csavaró nyomaték okozta.
Nem volt veszélyes, az ív átmérője emlékezetem szerint talán 5-10szerese lehetett a kis dézsa átmérőjének.
Ezt az erőt a deszka görgője képes volt kordában tartani.De ha keresztbe teszed rá, nyilván fölborul.
Egyébként a jelenség legbrutálisabb változata a pisztolyfúró effektus: Amikor a legnagyobb hilti-vel támasztod a falat,
és a fúrószár hirtelen megszorul. A következmény egy akkora szaltó, amit még a legszigorúbb pontozóbíró is
nagyra értékel....
Ellenütemű müködtetés is van a világon.!. Ha két hajtóművet üzemeltetünk együtt, ellentétes forgásiránnyal,
akkor a káros nyomatékok ki fogják oltani egymást, a lineáris erők pedig összegeződnek.
És végül még egy adalék... Nyilvánvaló, hogy a hasznosítható erő az excenterek forgási síkjában keletkezik. Erre nem szükséges külön odafigyelni földön és vizen, de levegőben annál inkább. Mert ha ez a sík egy szóló hajtómű esetében
nem esik egybe a tömegközépponttal, akkor egy véget nem érő keringő veszi kezdetét.

A történet nem arról szól, hogy valaki képes a hajánál fogva kihúzni magát a mocsárból a lovával együtt.
A történet arról szól, hogy egy aszimmetrikus körpályán forgó tömeg változó értékű centrifugális erőt gerjeszt
a kerület mentén. Az eredő vektor pedig visszacsatolva a rendszerbe, annak állandó mozgáskényszert kölcsönöz.
A történet megpróbálja alátámasztani azt a hipotézist, hogy független tömegen belül is ébredhet olyan erő,
amely külső kölcsönhatást mutat ... és úgy hiszem, talán sikerrel.
Ezért is tartottam fontosnak megemlíteni az elején azt a három kritériumot.
Amit aztán harsányan kikacagtál....
A képernyő előtti agyalgás, kutatásnak nevezett meddő okoskodás nem az én műfajom.
Kézbe kell venni a szerszámot, és meg kell csinálni.
...És akkor most már valóban "abba lehet hagyni", mert nem óhajtok tovább ezzel a témával foglalkozni.
Szolgáltam annyi információval, hogy bárki bátran belevághat. De vajon akad-e majd valaki,
aki hajlandó lesz felemelni a szerszámosláda fedelét?
Mert akkor a történet folytatódhat a tapasztalatok és megfigyelések kölcsönös megosztásával illetve cseréjével.

(És ez már lehet, hogy csupán vicckategória, de párhuzamot vélek felfedezni a szerkezet és Ezékiel látomása között.
A szárnyak leírása az excenterekre emlékeztet, a "kerék a kerékben" pedig maga a bolygómű. Akkor viszont a Blumrich-kerék egy hibás értelmezés következményeként született....)
ElőzőKövetkező

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

Powered by phpBB ®
cron