Titkos és kevésbé titkos űrprogramok, A Világegyetem eredete

Csillagászati távcső

Moderátorok: Gabe, dkj, aranylaci

no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.13. 23:55

Bátorkodtam létrehozni egy topicot, ami a csillagászati távcsövekkel kapcsolatos, hiszen a távcső lényegében az űrkutatás alapja. :)

Ugye van:

-Akromatikus lencsés távcső

-Apokromatikus lencsés távcső

-Newton távcső

-Dobson távcső

-Makszutov-Cassegrain távcső

-Schmidt-Cassegrain távcső

-ACF-Cassegrain távcső


Melyiknek mi az előnye hátránya?
Mi mire jó egy távcsőben? (okulár, átmérő, fókusz stb.)
Mire kell odafigyelni a távcső vásárlásakor?

Ilyesmi hasoló információra lennék/lennénk kíváncsiak.
no avatar
User

Mac

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

48

Csatlakozott

2009.06.03. 23:46

Re: Csillagászati távcső

Szerző: Mac » 2011.03.14. 11:26

Na, ez egy jó ötlet volt!

Azt hiszem nem sokára beruházok majd egy kezdő távcsőre. Ezzel kapcsolatban szívesen vennék tanácsokat, h egy magamfajta zöldfülűnek merre kellene elindulni.
no avatar
User

Phobos

Re: Csillagászati távcső

Szerző: Phobos » 2011.03.14. 12:48

Szia Pmarci1!

Vásárlás előtt nem árt önmagadban az alábbiakat tisztáznod:
- Mire akarod használni? Hold, bolygók, változó csillagok, mély-ég objektumok, esetleg a szomszéd asszonyt akarod megfigyelni? :) Ugyanis az egyes részfeladatokra az egyik kevésbé, a másik jobban megfelel.
- Hol akarod használni? Fényszennyezett városban, jobb egű kistelepülésen, vagy kint a vadonban egy hegy tetején?
- Akarod-e hurcolni, vagy fixfelállítású lesz?
- Van-e rá elég pénzed? Százezrektől a több milliós nagyságrendig minden fajta beszerezhető már.
- Milyen sűrűn akarod-tudod használni. Nincs rosszabb, mint a hónapok, évek óta porosodó, annak idején többhavi fizetésbe került műszernél.

Röviden, ez az első lépcső.
no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Re: Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.14. 14:55

Phobos
Igen ezt már elég sok helyen elolvastam, de szerintem ez elég általános tanácsadás és nem mondja meg utána hogy pl. mire figyeljek ha a holdat akarom nézni, a csillagokat vagy mi van ha városban vagy faluban lakom...

Várok sok hasznos tanácsot!
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára pmarci1 2011.03.14. 18:47-kor.
no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Re: Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.14. 15:54

Technikai Kisszótár

Refraktor: A lencsés távcsöveket hívjuk így. Az elnevezés a refrakció szóból származik, ami fénytörést jelent. A lencsés távcsövek objektíve a fényt megtörve fókuszálja a fénysugarakat.

Reflektor: Tükrös távcső. A fénysugarak a homorú tükörről visszaverődve fókuszálódnak egy pontban.

Objektív: A távcső legfontosabb és legdrágább eleme amely egy fókuszpontba gyűjti össze a csillagok halvány fényét. Lehet lencse (akromát, apokromát) vagy tükör (szférikus vagy paraboloid felülettel). A távcső (és az objektív) legfontosabb tulajdonsága az átmérője és általában ez határozza meg a távcső értékét. Minél nagyobb felületen gyűjti össze a fényt, annál halványabb dolgokat figyelhetünk meg. Lényeges tulajdonága még a fókusztávolság és az optikai minőség. Pl. egy 80/400-as távcső átmérője 80 mm, fókusza 400 mm.

Fókusztávolság: A távcső objektívje ‚s a fókuszpont távolsága, ez határozza meg a lehetséges nagyítás mértéket.

Okulár: Az objektív képét az okulár segítségével tudjuk nagyítani, az okulártól függ az adott nagyítás mértéke.

Okulárkihuzat: Az okulár tartója. Az okulárkihuzatnak pontosan az objektív optikai tengelyében kell lennie a fókuszpont közelében. Legelterjedtebb a 31,7 mm-es (1,25 hüvelyk) belső átmérőjű kihuzatok, régebben a 24,5 mm-es (0,965 hüvelyk) méret volt elterjedtebb Az okulárkihuzatnak legalább 5-10 cm-es úton mozgathatónak kell lennie, hogy a képet élesíteni tudjuk.

Nagyítás: Nem az a legfontosabb egy távcsőnél, hogy mekkora a nagyítása. Áruházakban találkozunk olyan távcsövekkel, amelyeket az elérhető több százszoros nagyítással reklámoznak. Épp ezeket a műszereket nem szabad megvenni. Egy távcső elvileg bármekkora nagyításra képes lehet, általában 20 és 200-szoros nagyítás között szokás használni. A távcső objektívje a fókuszpontban létrehoz egy képet, amit az okulárral felnagyíthatunk, mintha egy képzeletbeli ernyőt néznénk az okuláron keresztül. Az okulár fókuszától függ, hogy mekkora nagyítást látunk. A nagyítás a távcső objektív fókuszának és az okulár fókuszának hányadosa. Pl. egy 1000 mm fókuszú távcső 25 mm-es okulárral 40-szeres nagyítást ad.

Tubus: Lényegében a távcső csöve, amely nem mindig a hagyományos cső alakú alkatrész. Lehet pl. rácsos, vagy Newtonoknál teljesen nyitott is. Tartalmazza az objektívet és az okulárkihuzatot.

Foglalat: Objektív foglalat, vagy tükörtartó. Egy olyan egyszerű szerkezet, amely az objektív lencsét vagy tükröt rögzíti megfelelő módon és közben állítható is, hogy az objektív optikai tengelyét pontosan beállíthassuk. Az objektívet nem szabad erővel rögzíteni, csak éppen hogy ne mozduljon el, különben a finom üvegfelület deformálódhat esetleg meg is törhet.

Harmatsapka: A refraktorok objektívje előtt lévő 15-25 cm hosszú csődarab, amely megakadályozza hogy a harmat az objektíven csapódjon ki.

Kereső: 5-10-szeres nagyítású kistávcső kb. 5 fokos látómezővel, amely megkönnyíti az égi objektumok beállítását. Beállításakor egy távoli tereptárgyat, fényes csillagot vagy a Holdat a főtávcsőbe hozzunk be, majd a keresőben a szálkeresztek közepére állítsuk be ugyan azt az objektumot.

Tengelykereszt: Két egymásra merőleges tengelyből álló szerkezet, mellyel könnyedén mozgathatjuk a távcsövünket rezgésmentesen. Két típusa van, a horizontális és az ekvatoriális. A horizontális tengelykereszt egyik tengelye függőlegesen áll, így földi megfigyelésre ideális. A tengely körül forgathatva könnyedén végigpásztázhatjuk a horizontot. Az ekvatoriális tengelykereszt egyik tengelye párhuzamos a Föld forgástengelyével, így e körül forgatva a távcsövet könnyedén követhetjük a csillagok égi mozgását. Ezt motorizálni is szokás egy óragép segítségével, így a távcső automatikusan követi a beállított objektumot.

Óragép: Ekvatoriális mechanikán ellensúlyozza a Föld forgását és követi a csillagokat napi mozgásuk során. A vizuális munkát megkönnyíti, fotózáshoz pedig szinte nélkülözhetetlen.

RFT: Eredetileg Rich Field Telescope, azaz "gazdag látómezejű távcső, de hogy az RFT megmaradjon, rövid fókuszú távcsőnek is fordítják. Lényegében az f/5 körüli nagy fényerejű távcsöveket hívhatjuk így, hiszen a nagy fényerő kis nagyítást, rövid tubust és mély-ég objektumok megfigyeléséhez alkalmas távcsövet jelent.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára pmarci1 2011.03.14. 18:55-kor.
no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Re: Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.14. 16:52

A Távcsövek Típusai


Alapvetően kétféle távcsövet különböztetünk meg. A lencsés és tükrös távcsöveket. A lencsés távcsövek fő objektíve egy két vagy többtagú lencse, míg a tükrös távcsövek objektíve egy barabolikus tükör. A világon a tükrös távcsövek terjedtek el jobban. Nem csoda, hiszen ár/teljesítmény arányuk sokkal jobb, mint a lencséseké. Gondoljuk csak el, hogy egy lencsés távcsőnél, mely objektíve 2 ill. 3 tagú lencse, 4 ill. 6 felületet kell egyenként és egymáshoz is tökéletesen, ezred milliméter pontossággal megcsiszolni, míg a tükrös távcsöveknél csupán egy felületet kell tökéletesre csiszolni. Ezen kívül a tükrös távcsövek objektíve sokkal könnyebb, hiszen csak 'egy tagú', ezért jóval nagyobb távcsövek is viszonylag olcsón építhetők.
A lencsés és tükrös távcsöveknek is több változatuk ismert, de még csak a „natúr” Cassegrain illetve Newton típusú távcsövekről találtam leírást.


Newton távcső

Előnyei:
-Nagy átmérőben is olcsó.
-Mentes a színi hibáktól, tehát nem színez mint a
lencsés távcsövek.
-A betekintés magasan van, nem kell görnyedni a
távcső alatt.
-Könnyű vele kis nagyítás, így nagy látómezőt
elérni.
-Az objektív a tubus aljában van, így nem párásodik
és kevésbé‚ porosodik.

Hátrányai:
-Túl rövid fókusz esetén (1000mm alatt) jelentős
torzítás a látómező peremén.
-A beállítása sok gyakorlást igényel.
-A betekintés oldalról történik, nem arra nézünk,
amerre a távcső.
-A segédtükörtartó miatt nem használjuk ki a teljes
fénygyűjtő felületét és emiatt a kép is lágyabb.
-A fókusz közel van a tubushoz, fotózásnál nehézségeket

Cassegrain távcső

Előnyei:
-A betekintés hátul történik, így arra nézünk
amerre a távcső.
-A fókusz messze van benne 'hajtogatva', így a
távcső sokkal rövidebb és kevesebb helyet foglal
el. Pl: egy 3 méter fókuszú távcső csak 70-80 cm
hosszú.
-Könnyű vele nagy nagyításokat elérni, ritkábban
kell fókusznyújtó optikát alkalmazni, így bolygózásnál
és kettősöknél(?) kifejezetten előnyös.
-A hosszú effektív fókusztávolság miatt a fókuszban
a kép szinte teljesen sík, mentes a szélek torzításától
-A fókusz nagyon kilóg a tubusból, így fotózásnál
igen kényelmes.

Hátrányai:
-Nehéz vele kisebb nagyítást és nagy látómezőt elérni.
-Igen érzékeny a szállításra.
-A fókusznyújtó segédtükör miatt nehezebb beállítani.
-A betekintés hátul van, így nem túl kényelmes.
-Nagyobb átmérőben (20-25cm felett) igen drága
az optika.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára pmarci1 2011.03.14. 18:57-kor.
no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Re: Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.14. 17:06

A 2 távcső képekkel.
Csatolmányok
Cassegrain2.png
A Cassegrain-rendszerű távcső felépítése
Cassegrain2.png (89.12 KiB) Megtekintve 9056 alkalommal.
A Newton-rendszerű távcső felépítése.png
A Newton-rendszerű távcső felépítése
A Newton-rendszerű távcső felépítése.png (159.6 KiB) Megtekintve 9056 alkalommal.
no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Re: Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.15. 00:20

A Távcső Működése és Beállítása

Hogyan állítsuk be Newton-távcsövünket?

Newton-távcsövünk nagyszerű képet ad a csillagokról és bolygókról de csak addig, amíg jól hangolt állapotban tartjuk.
A távcsövek hangolását beállításnak, jusztirozásnak nevezik. Ez tökéletesen elsajátítható, és csak egy vagy két percet kell a műszer felkészítésére fordítanunk ahhoz, hogy kitűnő alakítást nyújtson.

Az okulár egy összetett nagyító lencse, amelyet a fókuszsíkban létrejött kép megtekintéséhez használunk. Hasonlóan a főtükörhöz, az okulárnak is van optikai tengelye, és ennek a tengelynek a főtükör középpontjába kell mutatnia a legjobb teljesítmény elérése érdekében a gyakorlatban ez az okulárkihuzat csövének tengelyével esik egybe, ami a segédtükör irányába mutat. Egy jó okulár a látómezejének középső részén (az okulár optimális területén) szolgáltat éles képet, a szélek felé még a legjobb és legdrágább okulárok sem képesek tökéletes képalkotásra. Emiatt fontos biztosítani azt, hogy a főtükör és az okulár optimális területe illeszkedjen egymásra, ez a beállítás végső célja.
A beállítást egyszerűbb‚ tételéhez a főtükör középpontját valamilyen módon meg kell jelölnünk. A megjelöléshez egy szigetelőszalag darabot javas(ol)lok. Egy 1.25 cm (vagy egy kicsivel kisebb) átmérőjű korong jól megfelel a célnak. Amíg a mérete kisebb, mint a segédtükör, nem befolyásolja a távcső teljesítményét.
Most, hogy már tudjuk, mit kell megoldani, nézzünk bele az üres fókuszirozóba, és próbáljuk meg azonosítani az optikai elemeket. Ezt leginkább nappal tehetjük meg úgy, hogy a távcsövet a plafonra vagy az égboltra irányítjuk (vigyázzunk arra, hogy a Napot elkerüljük).

1
A segédtükröt a tartójában, amelynek ellipszis alakú felülete 45 fokban megdöntve kör
alakúnak tűnik. E megdöntött segédtükörben láthatjuk a főtükör tükörképét, a főtükör tükörképében pedig a segédtükör és tartójának tükörképét. Végül a segédtükör tükörképében láthatjuk az okulárkihuzatnak és saját szemünknek a tükröződését.

2
A beállítás három fő lépése:


- Központosítsuk a segédtükröt az okulárkihuzat tengelyéhez viszonyítva
- Irányítsuk az okulár optikai tengelyét a főtükör középpontjába
- Központosítsuk a főtükör optimális területét az okulár látómezejével
A legtöbb esetben ebből a három lépésből csak az utolsót kell rendszeresen elvégezni, az első kettő egyszeri beállítás után többé-kevésbé elfelejthető művelet.

A távcső nagyítása

Nem a nagyítás a legfontosabb tulajdonsága egy távcsőnek. Egy jó minőségű távcső elméletileg bármilyen nagyításra képes és kis nagyítással is megmutat minden részletet. Hogy legtöbbször mégis a 25x-200x-os tartományban használjuk, annak komoly okai vannak:

1. A fénygyűjtő képesség:
Ez az objektív átmérőjétől függ. Minél nagyobb, annál fényesebbek az objektumok. Egy 100-150mm átmérőjű távcsővel nézve egy általában halovány galaxist, azt hiába nézzük 100-200-szoros nagyítással, mert a méret növekedésével csökken a felületi fényessége és 100x-os nagyítás felett már semmit sem látunk belőle.

2. A felbontóképesség:
Minél nagyobb az objektív átmérője, annál több fényt gyűjt össze és annál több részletet mutat meg. Minden távcsőnek van egy úgynevezett hasznos nagyítása, amely azt jelenti, hogy afölött már nem jönnek elő új részletek, tehát efölött sokkal nem is érdemes tovább nagyítani, mert csak életlenebb lesz a kép.
Az átlagos amatőr távcsövek hasznos nagyítása 100-300x között van.

3 A légkör:
A távcsövünk sajnos a légkör hullámzó mozgását is felnagyítja, ezért annak nyugtalansága is határt szab a nagyításnak. A légkör folyamatos mozgásai és legfőbbképpen a turbulenciák, tehát a különböző hőmérséklet légrétegek kicserélődő mozgása, sok részletet elrejt a szemünk elől. A különböző hőmérsékletlégrétegek találkozási felületein áthaladó fény szükség szerűen megtörik, mivel különböző sűrűségűközegeken megy át. Mire a fénysugár áthalad a Föld légkörén, akár több száz fénytörést is szenvedhet. Mikor a távcsőbe nézünk, nem egy állóképet látunk, hanem folyamatosan özönlő fénysugarakat, melyek mindegyike másképpen tört meg, ezért erős légmozgások esetén a tárgyak elmosódottabbak és kissé vibrálni látszanak. Ilyenkor a Nap és a Hold peremén is jól látható a hullámzó mozgás. Ezt a jelenséget távcső nélkül is meg figyelhetjük, mert ilyenkor a csillagok is sziporkáznak. A Kárpát-medencében igen nyugtalan a légkör és a 200-300 szoros nagyítás már ajándéknak számít. A Föld más területein, például a csendes-óceani szigeteken, a magas hegyeken vagy Ausztriában nem ritka a teljesen nyugodt légkör és az 500-700-szoros nagyitás.
A távcső nagyítását a következő képen kapjuk meg: az objektív fókuszát osszuk el az okulár fókuszával.

N = F / f, ahol
.

N - a nagyítás
F - az objektív fókusza
f - az okulár fókusza.


Például egy 1000 mm fókuszú távcső egy 25 mm-es okulárral
40x-es nagyítást ad.
no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Re: Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.15. 02:15

Ha valaki esetleg távcsőkészítésre adná a fejét annak ajánlom a 2 weboldalt:

http://www.freeweb.hu/mcsk/tavcso/tavcso.html
http://web.t-online.hu/safarpeter/1.html

Remélem valaki hasznát veszi még az infóknak!
no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Re: Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.15. 12:17

Refraktorok (lencsés távcsövek)

A klasszikus amatõrtávcsõ az akromatikus refraktor. Objektívje két lencsetagból áll, hogy a fénytörésbõl eredõ színi hibát a lehetõ legkisebbre csökkentse. 8-9 centiméteres átmérõig nagyon kedvezõ az áruk, 10 centiméter felett viszont általában az égbe szökik. Kezdõ amatõrcsillagászok az elsõ lépést az égbolt megismerése felé általában refraktorokkal teszik, azonban idõtálló minõségük miatt sokan egy életen át erre a mûszertípusra esküsznek (és nem véletlenül). A kisebb (6-8 cm-es) refraktorokat a kistávcsövek cím alatt érheti el. Ezek nem feltétlenül csak kezdõk részére alkalmas kis mûszerek, hiszen egy 7-8 cm-es f/5 refraktor egy nagyszerû hordozható mûszer gyakorlottabb amatõrcsillagászoknak is.

A refraktorok a valódi életre szóló távcsövek, több 50-100 éves refraktor van hazánkban, melyeket még ma is használnak.

Elõnyeik:
* hosszú élettartam
* könnyû kezelhetõség, a betekintés a tubus végén van, arra nézünk, amerre a távcsõ
* fotózásra jól használhatók, könnyen kapunk fókuszt
* nagy torzításmentes, jól korrigált látómezõ (kis nagyításnál, nagy látómezõs fotózásnál elengedhetetlen)
* nagyon ritkán kell jusztírozni
* zárt tubus, nincsenek hõmozgások a tubuson belül
* kitakarásmentes fényút, kontrasztos kép

Hátrányaik:
* azonos átmérõben összehasonlítva drágák
* hosszú fókuszhoz hosszú tubus jár, nehezebben hordozhatók
* színi hiba (kromatikus aberráció) fõképp a fényerõsebb refraktoroknál


Apokromatikus refraktorok
(színihiba mentes lencsés távcsövek)


A lencsés távcsövek legnagyobb hátrányának a színi hibát említik. Valóban, az akromatikus (kéttagú) lencsés objektívek egy színre korrigáltak, a spektrum két végén (vörös és ibolya) a fény nem ugyan abban a fókuszpontban gyûlik össze. Ez a fény fizikai tulajdonságából (fénytörés) adódik. Gyakorlatban a lencsés távcsõ a fényes csillagok, fényes bolygók és a Hold körül egy vöröses vagy kékes halót mutat. Ez a legtöbb embert nem zavarja, mégis rontja a kontrasztot.

A modern apokromatikus távcsövekben egzotikus (és drága) üveganyagok használatával teljesen kiküszöbölik a hagyományos refraktorok színi hibáját, mely nagy nagyításnál, vagy fotózásnál már zavaróvá válhat. Ennek eredményeképpen egy olyan rendszert kapunk, mely mentes a különféle aberrációktól (színi hiba, kitakarás, stb). Ezek a legsokoldalúbb távcsövek, adott átmérõben messze a legjobb teljesítményt nyújtják. Mivel az objektívjük viszonylag kis átmérõjû, relatíve érzéketlenek a légköri turbulenciára, így bolygók megfigyelése közben a kép nem vibrál, szép éles és kontrasztos marad. Asztrofotózásra is ideális, népszerû távcsövek.

Az apokromatikus (vagyis vizuális tartományban teljesen korrigált) refraktorok szinte minden optikai aberrációtól mentesek. Kitakarásmentes (azaz teljes apertúrájú) és színi hiba (kromatikus abberráció) mentes képet adnak. Ez lenne hát a tökéletes távcsõ? Optikai képalkotását tekintve minden bizonnyal, egyetlen hátrányuk a magas ár és 15-20 cm átmérõ felett szinte kötelezõ fix felállítás (obszervatóriumi tubusméret).

Elõnyeik:
* hosszú élettartam
* könnyû kezelhetõség, a betekintés a tubus végén van, arra nézünk, amerre a távcsõ
* könnyû szállíthatóság
* fotózásra tökéletesek, könnyen kapunk fókuszt
* nagy torzításmentes, jól korrigált látómezõ (kis nagyításnál, nagy látómezõs fotózásnál elengedhetetlen)
* nagy nagyításnál is tökéletes képalkotás
* nagyon ritkán kell jusztírozni
* zárt tubus, nincsenek hõmozgások a tubuson belül
* kitakarásmentes fényút, kontrasztos kép

Hátrányaik:
* drágák
* hosszú fókuszhoz hosszú tubus jár, nehezebben hordozhatók


Newton-távcsövek (reflektorok)

A Newton tubusok optikai üvegbõl készült nagy pontosságú parabolatükre nagyon jó leképzést biztosít. Mivel csak egy nagyobb optikai felületet kell megmunkálni, a refraktoroknál olcsóbbak a tükrös távcsövek, és nagyobb átmérõben kedvezõbb áron elkészíthetõk. Átmérõben nagyjából ott kezdõdnek, ahol a refraktorok véget érnek. Nagyobb méreteik miatt sokkal halványabb objektumok is elérhetõk vele, ugyanakkor szinte azonos árszinten vannak. A refraktoroknál sokkal érzékenyebbek a pontos optikai beállításra, ezért ha Newton rendszerû tubust veszünk, a jusztírozást is meg kell tanulnunk. Ez nem ördöngõsség, kis gyakorlattal néhány perc alatt elvégezhetõ. A tubusokra szerelt állítócsavarokkal, jusztírokulárral vagy jusztírlézerrel a beállítás gyorsan megoldható.

20 cm felett kinyílik az ég: Minél nagyobb távcsövet használunk, annál többet látunk. Egy 8 cm-es apokromát sokkal jobb képet fog adni, mint egy 8 cm akromát (igaz hogy sokkal drágábban), de akkor is csak 8 cm-es. Nem fog 1”-es kettõsõket felbontani és 12 magnitúdós galaxisokat mutatni (ami egy 15 cm-es Newton távcsõnél szinte természetes). Ahogy egyre nagyobb távcsövet használunk, egyre többet látunk, de 20-25 cm-es távcsõátmérõ tájékán ugrásszerûen megváltozik a látvány. Kinyílik az ég a szemünk elõtt. A látómezõ hemzseg a csillagoktól, a mély-ég objektumokon látványos részletek látszanak és mindennapi látogatóként olyan csillagászati területekre is bemerészkedhetünk, ami kis távcsõvel ritkán adatik meg: extragalaktikus szupernóvák, törpe nóvák, földsúroló kisbolygók, üstökösök, galaxiscsoportok, kvazárok, kölcsönható galaxisok, külsõ bolygók holdjai, planetáris ködök, stb.

Elõnyeik:
* adott átmérõben a legolcsóbb távcsövek
* ekvatoriális (EQ) állványon és azimutális szerelésben (Dobson-távcsõ) is felállíthatóak
* betekintés magasan van, nem kell hajlongani hozzá (az okulár viszont "alsó állásba" is kerülhet)
* 20 cm átmérõ felett csak a Newton-távcsövek vannak megfizethetõ árban
* nincs színi hiba
* halvány objektumok távcsõtípusa (mély-ég objektumok, üstökösök, változócsillagok, stb. megfigyelése)

Hátrányaik:
* kényesek a pontos beállításra, rendszeresen jusztírozni kell hogy a fõ és segédtükör optikai tengelyben legyen
* a segédtükör és a tartólábak árnyéka kontrasztcsökkenést okoz
* fotózás kolátokba ütközhet (kicsi a kihuzat fényútja)


Katadioptrikus távcsövek
(Makszutov-Cassegrain, Makszutov-Newton, Schmidt-Cassegrain)

Rövid tubushosszú, kényelmes távcsövek, melyeket kisebb mechanikán is lehet mozgatni, ugyanakkor kontrasztos képet adó, hosszú fókuszú mûszerek. A katadioptrikus távcsövek családjába tartozó optikák néhány éve még különlegességnek számítottak, ma a távol-keleti tömegtermelés és a nagy amerikai piac hatására váltak olcsókká. A tesztek alapján meglepõen kontrsztos képet adnak nagy nagyításokkal is, mivel mérsékelt méretű központi kitakarással rendelkeznek és a segédtükröt nem tartólábak tartják, hanem maga a korrekciós lemez. A korrekciós lemez miatt nagyobb átmérõben viszont sokkal drágábbak, mint a Newton-távcsövek. A 8-15 cm-es mérettartományban viszont van létjogosultságuk. Ideális azok számára, akik egy jól hordozható távcsövet szeretnének, és emellett több célra, csillagászatra, természetfigyelésre, fotózásra is akarják használni a távcsövüket.

Elõnyeik:
* teljesítményüköz képest igen kompakt méretű távcsövek, így kényelmesen szállíthatók és könnyen kezelhetõk
* rövid tubushossz mellet hosszú a fókusz (így nagy nagyítás könnyen érhetõ el)
* kis átmérõben olcsóak
* a refraktorokhoz hasonlóan a betekintés a tubus végén van (vagyis arra nézünk, amerre a távcsõ)
* Amici-prizmával egyenes állású oldalhelyes képet kapunk, így nappal természet-figyelésre is alkalmasak
* kis súly és rövid tubushossz miatt kisebb mechanikákon is használhatók
* nagy nagyítású fotózásra ideálisak, a fókuszpont változtatható, bármilyen okulároldali kiegészítõ (billenõtükör, off-axis guider) használható
* nincs színi hiba, jól korrigált látómezõ
* a kisebb kitakarás és a hajlított korrekciós lemez miatt kontrasztosabb képet adnak és nagyobb a korrigált látómezõ, mint a korábban elteredt Schmidt-Cassegrain távcsöveknél

Hátrányaik:
* nagy átmérõben drágák
* a hosszú fókusz miatt nagyon kicsi nagyítást és nagy látómezőt nem tudunk velük elérni
no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Re: Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.15. 12:23

Okulárok részletesebben:
http://www.tavcso.hu/okular.php

Álványok részletesebben:
http://www.tavcso.hu/mechanikak.php


Kiegészítők részletesebben:
http://www.tavcso.hu/kiegeszitok.php

Alkatrészek részletesebben:
http://www.tavcso.hu/kiegeszitok.php

(250mm átmérőjű parabolatükrök 100E ft? és én még 500mm-est akatam csinálni magamnak :D )
no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Re: Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.16. 20:50

Ha valaki esetleg távcsőkészítésre adná a fejét annak ajánlom a 2 weboldalt:

http://www.freeweb.hu/mcsk/tavcso/tavcso.html
http://web.t-online.hu/safarpeter/1.html

Remélem valaki hasznát veszi még az infóknak!
Avatar
User

Gabe

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

1102

Csatlakozott

2005.07.09. 00:53

Tartózkodási hely

Pécs

Re: Csillagászati távcső

Szerző: Gabe » 2011.03.18. 19:50

Nekem Newton távcsövem van.

Egy SkyWatcher 150/1200-as.

Vagyis a főtükör 15cm átmérőjű és a tubus 120cm hosszú.
Én azért választottam a Newton-t mert ez olcsóbb mint a többi, nincsenek képi hibák, viszont a tükörnek hála minden a feje tetején áll! :D

Vettem hozzá napszűrőt, mélyég szűrő, egy jusztírozót, egy 2x Barlow lencsét, meg pár okulárt.

A jusztírozóval lehet a tükröt beállítani, hogy úgy álljon ahogy kell és szép képet adjon.

A Barlow lencse segítségével növelni lehet az okulárok nagyítását. A 2x jelző azt jelenti, hogy duplájára növeli a nagyítását adott lencsének.

A mélyég szűrő segít tompítani a fényszennyezést, jobban előhozza a csillagokat, illetve csökkenti a Hold fényességét, hogy több részletet láthass, és ne süljön ki a szemed.

A Napszűrőt a tubus elejére kell helyezni és nyugodtan a napba nézhetsz, annélkül, hogy károsodna a szemed.

Az okulár megválasztása a távcsőtől függ. Minnél nagyobb az átmérője a tükörnek/lencsének, annál nagyobb nagyításra képes, és annál több fényt tud összegyűjteni ami által több minden meg fog jelenni az égen.
Az okulárokat miliméterben adják meg. 20mm, 10mm, stb. Minél magasabb a szám, annál kisebb a nagyítása, viszont cserébe nő a látószög. Természetesen minél kisebb a szám, annál nagyobb a nagyítás, viszont drasztikusan csökken a látószög.
A nagyítás mértéke, és a látószög a a lencse/tükör méretének fügvényében változik.
A 15cm-es Newton-nak 300-szoros nagyítás a maximum, de ekkor már nagyon kicsi a látószög és nehéz élesre állítani.

A Hold megfigyelésére, a szomszédok kukkolására tökéletes, de a Jupiter is látható egy-két holdjával.
De Marsra és egyébb Jupiternél köelebbire is jó, csak nekem nem sikerült őket megtalálni.


Itt a boltnak a linkje ahonnan vettem kiegészítőket:
http://makszutov.hu/index.php

Általában az okulárok adatlapján ott van, hogy melyik távcsövekkel mekkora látószöget és nagyítást biztosít.

Gabe
"Nektek embereknek szemeitek vannak, hogy lássatok, és mégsem láttok semmit"
no avatar
User

Mac

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

48

Csatlakozott

2009.06.03. 23:46

Re: Csillagászati távcső

Szerző: Mac » 2011.03.18. 19:53

Gabe,

Mennyire látod részleteiben a Holdat ezzel a távcsővel?
Avatar
User

Gabe

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

1102

Csatlakozott

2005.07.09. 00:53

Tartózkodási hely

Pécs

Re: Csillagászati távcső

Szerző: Gabe » 2011.03.18. 20:06

öööö....

Hát sajnos nem annyira mint szeretném.
A kisebb krátereket is lehet vele látni, de árokrendszereket, fákat, bányatelepeket, holdlakókat, tavakat, utakat, meg a Holdraszállás nyomait sajnos nem.

Az a baj, hogy a Hold nagyon közel van és nem lehet nagyon ráközelíteni. Ha valami komolyabb okulárt teszek be akkor nem lehet beélesíteni. Inkább a nagylátószöget lehet használni.
Van a Youtubon videó, melyet egy ugyan ilyen távcsővel csináltak.

http://www.youtube.com/watch?v=tyezbi8h5aI

Kb. ennyit lehet vele élvezhetően látni.


Gabe
"Nektek embereknek szemeitek vannak, hogy lássatok, és mégsem láttok semmit"
no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Re: Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.18. 21:26

Mac írta:Gabe,

Mennyire látod részleteiben a Holdat ezzel a távcsővel?


Holdon megtekintehtő legkisebb részlet:

100 mm-es átmérőjű távcsővel: 2,10 km = 2100 m
150 mm 1,40 km = 1400 m
200 mm 1,05 km = 1050 m
250 mm 0,84 km = 840 m
300 mm 0,70 km = 700 m
350 mm 0,60 km = 600 m
400 mm 0,53 km = 530 m
450 mm 0,47 km = 470 m
500 mm 0,42 km = 420 m
600 mm 0,35 km = 350 m
700 mm 0,30 km = 300 m
800 mm 0,26 km = 260 m
900 mm 0,23 km = 230 m
1000 mm 0,21 km = 210 m
no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Re: Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.18. 21:52

Először is köszönöm a hozzászólásokat! :)))

Gabe esetében ha minden igaz a legkisebb részlet amit meg lehet jeleníteni az, 1,4 km = 1400m.

6393012-2539.jpg
BRESSER 60/800
6393012-2539.jpg (73.79 KiB) Megtekintve 8874 alkalommal.

Nekem is van egy régi távcsövem, kb 10 éve kaptam BRESSER 60mm átmérő (holdon látható blablabla 3,5 km) és 800 mm fókusz, szóval épp, hogy a holdat lehet vele nézegetni (mást esélytelen), de adtak hozzá 3db okulárt 20mm 12,5mm 4mm valamint egy "barlow lencsét" ami alá oda van írva, hogy 2x + a fasza kis keresőtávcső meg egy tükröm bükröm ami megfordítja a dolgokat ha fejjel lefele álnak. Szóval lehet belőle sok jó dolgot hasznosítani, ha belekezdek egy távcső építésbe.

(Mellesleg, ha valakinek volt már tapasztalata ilyen kis építkezésekben akkor kérem írja le mik a tapasztalatai stb. :) köszönöm)
no avatar
User

pmarci1

Rang

Kezdő kutató

Kezdő kutató
Hozzászólások

191

Csatlakozott

2011.03.13. 00:24

Tartózkodási hely

Bp.

Re: Csillagászati távcső

Szerző: pmarci1 » 2011.03.18. 22:10

Mac írta:Gabe,

Mennyire látod részleteiben a Holdat ezzel a távcsővel?

Kedves Mac!

http://makszutov.hu/galeria/index.php

Távcsőnek beállítod a Skywatcher 150/1200-at és kijönnek a távcsővel készített fotók.

Habár én személy szerintmin 200 mm-es távcsövet vettem volna mert állítólag akkor nyílik meg az ég. Csak az a baj, hogy horribilis árai vannak még a Newton távcsoveknél is!
Avatar
User

WIM

Rang

UFO kutató

UFO kutató
Hozzászólások

524

Csatlakozott

2006.12.08. 14:46

Re: Csillagászati távcső

Szerző: WIM » 2012.09.28. 21:11

Sziasztok!

Nemrég építettem egy 15x50-es kis távcsövet, főleg műholdak, meteorok és a Hold megfigyelésére, íme egy fotó mit tud:
hold_15x.jpg
Hold
hold_15x.jpg (360.61 KiB) Megtekintve 7033 alkalommal.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Re: Csillagászati távcső

Szerző: aranylaci » 2012.09.29. 19:54

Gratulálok!
Avatar
User

WIM

Rang

UFO kutató

UFO kutató
Hozzászólások

524

Csatlakozott

2006.12.08. 14:46

Re: Csillagászati távcső

Szerző: WIM » 2012.10.02. 09:54

Köszönöm, sok munka volt vele, de a végeredmény kárpótolt. :)
Avatar
User

Laca

Rang

veterán

veterán
Hozzászólások

4193

Csatlakozott

2007.08.11. 02:03

Re: Csillagászati távcső

Szerző: Laca » 2012.10.02. 14:47

Jó kép WIM! Láthatnánk képeken a távcsövedet? :D
"Emlékezz arra, hogy a csend sokszor a legjobb válasz."
"Utólag okosnak lenni olyan, mint előre hülyének"
"Óvakodj a türelmes ember haragjától"
Következő

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

Powered by phpBB ®
cron