Titkos és kevésbé titkos űrprogramok, A Világegyetem eredete
Avatar
User

Gabe

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

1102

Csatlakozott

2005.07.09. 00:53

Tartózkodási hely

Pécs

Szerző: Gabe » 2005.10.14. 07:56

aranylaci
Site Admin
Csatlakozott: 2005.05.05., 10:44
Hozzászólások: 76
Tartózkodási hely: Szentes


Elküldve: 2005 Szept. 23, 10:52 Hozzászólás témája:

Kedves Kiskz, kedves Mindannyian!

Az az állítás, miszerint "a relativitáselméletet számos mérés támasztja alá" - alapvetően téves. Ez a közhiedelembe táplált dogma. (Ugyanígy súlykolják az ősrobbanás, az evolúció, stb. stb. dogmákat.) De tegyünk egy próbát: csak egyetlenegy kísérletet mondj, mely - szerinted - alátámasztja Einstein BÁRMELYIK állítását.

Írtad, mérnök vagy. Akkor talán tanultál a Pithagorász-tételről, s talán annak szögvüggvényes változatáról, illetve transzformációiról. HA igen, és mégsem ismered fel Murguly állításai mögött a lényeget, akkor sajnos ugyanabba a csapdába esel - mint annyian, és korábban én is - hogy nem a tények, hanem a tények fölé emelt dogmák, illetve mellébeszélések vezetnek, ami "HIT és ELHITETÉS" kategória és semmiféleképpen nem tudomány.

Szeretettel:
Aranylaci
Avatar
User

Gabe

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

1102

Csatlakozott

2005.07.09. 00:53

Tartózkodási hely

Pécs

Szerző: Gabe » 2005.10.14. 08:09

falcoop
Csatlakozott: 2005.07.11., 21:46
Hozzászólások: 54
Tartózkodási hely: Bucsa


Elküldve: 2005 Szept. 24, 17:03 Hozzászólás témája:

Most valami hatalmas nagy dilemma fogott el! Elolvastam Murguly Gy. könyvét a cáfolatról, +elolvastam egy könyvet a speciális- és egyet az általános relativitás-elméletről. És a problémám az lenne, hogy külön-külön mind a kettő logikusnak és érthetőnek tűnik. De: a kettő nagyon ellentmond egymásnak! És nem tudom eldönteni, hogy melyik az igaz! Valószínűleg el fogom olvasni mindet még egyszer sokkal lassabban és párhuzamosan. Talán megtudom, hogy melyik igaz, és miért? OP[/quote]
_________________
Csillagász
no avatar
User

Gagxy

Szerző: Gagxy » 2005.11.16. 19:59

most olvasom a cáfolatot, hát az agyam majdnem kifolyt egy-két bekezdés olvasása közben :D látszik régen foglalkozam fizikával.

Amúgy csak nekem tűnik úgy hogy einstein totál megfeletkezett a dopler efektusról és arról hogy ebből adódóan más-más a fny sebessge ha mi haladunk valamerre???????????

azaz a rel. elmlet csak nyugalni állapotu rendszeren bellül érvényes, amin egy pici mozgás bejön máris érvnyét veszti?
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2005.11.17. 12:43

Einstein filozófus szemmel és beállítottsággal próbált fizikai egyenleteket alkotni. Ez lett belőle....
no avatar
User

he?

Szerző: he? » 2006.06.14. 15:44

Gabe írta:aranylaci
Site Admin


...
De tegyünk egy próbát: csak egyetlenegy kísérletet mondj, mely - szerinted - alátámasztja Einstein BÁRMELYIK állítását.
...


Nos, itt van két példa, ahol az E=mc2 bevált:
- Elektronok tömegnövekedése gyorsítókban
- Maghasadás, fúzió

Ezeket csak azért írtam, mert egy elmélet értékét a használhatósága adja. A relativitáselmélet pedig ezekben az esetekben használható.

Üdv,
Viktor
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.16. 19:19

Kedves Viktor!

Köszönöm a két példát. Így lehetősg nyílik arra, hogy az idevonatkozó "félreértéseket" tisztázzuk.

1. Az e=mc2 "klasszikus" egyenlet, csak közelítéssel működik. A közelítés mértékét még csak "jó közelítésnek" sem lehet nevezni. Érdemes tudni, hogy létezik egy másik energiaegyenlet is. Plancké. e=hn A két egyenlet közötti eltérés (a Plancké a jó!!!) az elektronra vonatkoztatva igen durva, az einsteini verzió éppenséggel 220%-al ad nagyobb értéket..... Miközben egy gammafotonra az eltérés "mindössze" 25%. Ezt a fajta "közelítést" mindennek lehet nevezni, csak annak nem, hogy az einsteini egyenletnek BÁRMI köze is lenne a valósághoz. De hát nem is lehet, hiszen Igazából Newton mozgásegyenletét tekerte ki.

Az elektron "tömegnövekedése" kapcsán már a felvetés is rossz. Hiszen a gyorsító energia "fénysebességű". Ezért, a tényleges gyorsulásra mindig csak annyi energia jut, amennyi az elektron sebessége és a fénysebesség közti különbség. Ennyi a "hatékony" gyorsító erő. Minél közelebb van az elektron a fénysebességhez, annál kisebb a hatékonyság, annál kevesebb energia jut a tényleges gyorsításra. Nem a tömeg növekedett, hanem a hatékonyság.... Egy fénysebeségnél gyorsabb hatással lazán tovább lehetne az elektront gyorsítani fénysebességnél. (Olyan ez, mintha egy vízbe helyezett, vízzel töltött edénybe szeretnél vizet forralni, miközben a gáz az alsó lábas alatt ég. Nem fog sikerülni. Vizet forráspont fölé csak a víz forráspontjánál melegebb hőforrással lehet. A forró víz nem fog forrásba hozni egybenne elhelyezett tálban lévő vizet... Einstein soha nem járt a konyhába ezek szerint. De hogy hívei sem?....)

Hogy a fúziós egyenlet mennyire rossz, arról éppen a legújabb 3. Évezred ír.

A maghasadás, lásd: gammafoton. Csak közelítéssel igaz.

Szeretettel:
Aranylaci
no avatar
User

Gagxy1

Szerző: Gagxy1 » 2006.06.17. 10:36

az einsteini elmélethez azért ragaszkodnak ennyire mert ezzzel lehet számolni, csak ppen a valósághoz nincs köze...
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.17. 10:47

"Kezdetben vala" Planck hullámegyenlete. A szakma ismerte és elismerte az egyenlet hatékonyságát, nagyszerűségét egyszerűsége és pontossága miatt. Aztán jött Einstein, és a Newton-egyenlet "megdolgozásával" előállt valami hasonló egyszerű alakkal, mint a Planck egyenlet és "megideologizálta". A gond az, hogy az egyenlet nemhogy nem pontos, de még közelítő eredményt sem ad, legfeljebb a gamma tartományban. Ennek ellenére széles körben elfogadott. Vajon miért? A fizikusok nem tudnak vagy nem akarnak pontosan számolni? Ez itt a kérdés? Azt már fel sem merem tenni, hogy egyáltalán, fizikusok ezek akik az Einstein-féle alapjaiban rossz képlettel számolnak és nem a Hajszálpontos Planc-féle egyenlettel?... Az oroszok mindenesetre megszívták, amikor az Einstein-képlet alapján számolták ki a hidrogénbombájuk robbanóerejét.... De erről azt hiszem írtam is.

Szeretettel:
Aranylaci
no avatar
User

he?

Szerző: he? » 2006.06.20. 22:26

aranylaci írta:Kedves Viktor!

Köszönöm a két példát. Így lehetősg nyílik arra, hogy az idevonatkozó "félreértéseket" tisztázzuk.

...

Az elektron "tömegnövekedése" kapcsán már a felvetés is rossz. Hiszen a gyorsító energia "fénysebességű". Ezért, a tényleges gyorsulásra mindig csak annyi energia jut, amennyi az elektron sebessége és a fénysebesség közti különbség. Ennyi a "hatékony" gyorsító erő. Minél közelebb van az elektron a fénysebességhez, annál kisebb a hatékonyság, annál kevesebb energia jut a tényleges gyorsításra. Nem a tömeg növekedett, hanem a hatékonyság.... Egy fénysebeségnél gyorsabb hatással lazán tovább lehetne az elektront gyorsítani fénysebességnél. (Olyan ez, mintha egy vízbe helyezett, vízzel töltött edénybe szeretnél vizet forralni, miközben a gáz az alsó lábas alatt ég. Nem fog sikerülni. Vizet forráspont fölé csak a víz forráspontjánál melegebb hőforrással lehet. A forró víz nem fog forrásba hozni egybenne elhelyezett tálban lévő vizet... Einstein soha nem járt a konyhába ezek szerint. De hogy hívei sem?....)

Szeretettel:
Aranylaci


Kdeves Laci!

Látom egyikünk sem szakértő a részecskegyorsítók elméletében, de egy pár dolgot nem ártana tudni, mielőtt ilyeneket írsz, hogy a "gyorsító energia fénysebességű" meg, hogy a "fénysebeségnél gyorsabb hatással lazán tovább lehetne az elektront gyorsítani fénysebességnél". Az első állítást elfelejthetjük, mert itt nem sok értelme van. A másodikra végezzünk egy kvalitatív jellegű gondolatkísérletet:

Az egyszerűség kedvéért legyen egy lineáris gyorsítónk (hogy ne keljen foglalkozni a részecskék pályántartásával). Ez ugye lényegében úgy épül fel, hogy fém gyűrűk vannak sorban egymás után, és az elektron a gyűrűk alkotta cső tengelyében halad. A gyorsítást úgy érik el, hogy az elektron előtti gyűrűket pozitív, a mögötte lévőket negatív feszültségre töltik. Így az elektronra ellenkező írányból egyszerre hat vonzó és taszító erő, nem tehet mást, nekiáll gyorsulni. Amint az elektron elhagy egy gyűrűt, azt negatív feszültségre kapcsolják. Ebben az elrendezésben a gyorsító hatás sebessége megegyezik a gyűrűk átkapcsolásának sebességével. Ezt a sebességet pedig semmi sem korlátozza, szerinted akkor az elektron sebességét sem. Miért nem értek akkor el fénysebességnél nagyobb sebességet eddig?

Üdv,
Viktor
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.21. 15:59

Kedves Viktor!

Nagyjából azért ismerem a gyorsítókat. A lineárisakat is, meg a ciklotronokat is. Az elv nem túl bonyolult. Amit leírtál nagyrészt igaz is. Csak egy apróságot tennék hozzá? A kábelekben milyen gyorsan terjed az információ, melyek a mágnesek kapcsolátás hivatottak vezérelni?...

A mágneses által kifejtett gyorsítóenergia fénysebességgel terjed. Szerinted nem? Tök mindegy, hogy milyen gyorsan kapcsolagtod a mágneseket, Az éppen bekapcsolt mágnes a vonzóerejét csak fénysebességgel terjedő hatás révén tudja kifejteni agyorsítandó objektumra.

Ezenkívül, a mágnesesnek van egyfajta tehetetlensége, sőt, indukciója. Nem igaz, hogy "akármekkora sebességgel" tudod őket kapcsolgatni. Azért nem igaz, mert a gyorsító hossza, vagy átmérője, nagyon is véges.

Erről beszéltem. Bocs, ha félreérthető, vagy nem eléggé lrthető volt.
no avatar
User

he?

Szerző: he? » 2006.06.22. 06:16

Kedves Laci!

Pont azért írtam lineáris gyorsítókról, hogy ne kelljen belekeverni a mágneseket. Azok csak a gyorsítógyűrűknél kellenek, hogy pályán tartsák az elektront. A gyorsítást, mint írtam, elektromos térrel végzik.

Nem akarok többet magyarázni, ha levizsgáztam csinálok egy modellt és kiszámítom neked az egészet. Max 1-2 hét.

Üdv,
Viktor
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.22. 18:34

Akkor ismét leírom. Mágneses tér, ami gyorsít, csakis és kizárólpag fénysebességgel terjedhet. A gyorsító hossza nem teszi lehetővé ultrafénysebességű kapcsoltást, amire gondoltál. Akármekkora kondérban akarsz forró vizet forralni forróvízzel az nem fog felforrni.

OK, végezhetsz számításokat, de javaslom Planck képletét is használd. Érdemes. Jó közelítéssel meg fogod kapni az elvárt eredményt. Nekem a fogalmakkal van baj. "Tömegnövekedésről" beszélnek, én meg "hatékonyság-csökkenésről". A két érték nagyjából ugyanaz lesz, persze más kiterjesztéssel, miközben az alapvető fizikai jelenség különböző! És EZ a lényeg.
no avatar
User

he?

Szerző: he? » 2006.06.28. 13:26

aranylaci írta:Akkor ismét leírom. Mágneses tér, ami gyorsít, csakis és kizárólpag fénysebességgel terjedhet. A gyorsító hossza nem teszi lehetővé ultrafénysebességű kapcsoltást, amire gondoltál. Akármekkora kondérban akarsz forró vizet forralni forróvízzel az nem fog felforrni.

OK, végezhetsz számításokat, de javaslom Planck képletét is használd. Érdemes. Jó közelítéssel meg fogod kapni az elvárt eredményt. Nekem a fogalmakkal van baj. "Tömegnövekedésről" beszélnek, én meg "hatékonyság-csökkenésről". A két érték nagyjából ugyanaz lesz, persze más kiterjesztéssel, miközben az alapvető fizikai jelenség különböző! És EZ a lényeg.


Ismét leírom, elektromos tér gyorsít. Mágnes max a nyaláb egybentartásához kell, de én egy részecskével számolok, és ott nem terül szét a nyaláb. http://hu.wikipedia.org/wiki/Line%C3%A1 ... %ADt%C3%B3

Így még nem látom előre, de kétlem, hogy Planck képletére szükség lenne. De megígérem, hogy belerakom valahová, ha attól hihetőbb lesz számodra. Látom nagyon a szívedbe lopta magát... :-)
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.29. 08:23

Ismét leírom: nem a fazék mérete a lényeg (akármekkora kondért is fogsz, hogy felforralj benne egy kisebb kondér vizet, nem fog menni, mert a forrás létrehozásához kevés, ha csak 100 Celsius fokon tartasz valamit. Ugyanígy: fénysebességgel haladó energiával nem lehet fénysebesség fölé gyorsítani.)

És az elektromos tér milyen sebességgel "gyorsít'?.....

Planckot nem "berakni kell" valahozá, hanem azzal számolni. - Különbség.

Elbeszélünk egymás mellett. Attól, hogy az őzlábgomba átlagos élettartama percekben kifejezve egyezik a villanyszámlámmal forintban kifejezve, még nem jelenti azt, hogy az őzlábgomba élettartamának megmérése révén számítanák ki a villanyszámlámat....

Van a fizikában néhány hiteles ember. Planck ilyen volt. Mellesleg a képletei tökéletesen helyesek. Mint ahogy pl. Maxwell képletei is. Az alapokhoz kell visszatérni, nem a légvárakhoz és filozófiához. Az más kategória.

Éppen most olvastam, a GRB 031203 röntgenforrás körül lévő gyűrű 11-szeres fénysebességgel tágul. Ennyi. Nyilván, nem mágneses tér gyorsítja, hanem valami más. Ezt a mást kellene kutatni, és nem bebörtönözni a gondolkodást az Einsten-adta keret- és hitrendszserbe.

Szeretettel:
Aranylaci
Avatar
User

martin21

Rang

Lelkes kutató

Lelkes kutató
Hozzászólások

332

Csatlakozott

2005.10.28. 18:27

Tartózkodási hely

Miskolc

Szerző: martin21 » 2006.06.29. 11:32

Ott a pont. :D
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.06.29. 12:32

nem akarok hülyeséget mondani (de muszály XD) Az elektromos térnek nincs sebessége, tehát amikor kölcsönhatásba kerül egy testtel annak a testnek a sebességét gyorsítja, de nincs egy fix pont ahol megáll a gyorsítás. Szvsz olyan mint a gravitáció, ha a fény egy feketelyuk felé halad, a feketelyuk gravitációja gyorsítja a fotont. És voilá, a fénysebességnél gyorsabb sebességet értünk el egy olyan hatással amelynek nincs is sebessége. Na lehet hogy most valami nagy hülyeséget írtam, de nembaj :D
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.29. 17:51

Nem írtál "hülyeséget".

Nincs egy "fix pont, ahol megáll a gyorsítás" - igaz. De a gyorsítás hatékonysága annál rosszabb, minél közelebb áll a gyorsítandó test sebessége a gyorsításhoz használt hatás terjedéséhez.

(Az autód sem gyorsul minden határon túl, csak annyira, amennyire a benzinmotor teljesítménye engedi. ÉS minél gyorsabban mész, annál nehezebb tovább gyorsítani, mert csökken a gyorsítás hatékonysága - miközben persze a fogyasztás nő. És nem azért, mert a trabant súlya megnövekszik...)

A fazéknál maradva, teljesen mindegy mekkora fazekat veszel, de az is teljesen mindegy, mekkora tüzet raksz alá. A víz csak a forráspontjáig fog melegedni, és nem képes a benne lévő, másik edényben melegedő vizet felforralni.

Az energiaátadás hatékonyságát a vízforralásnál a forró víz gátolja, az elektromágneses gyorsításnál pedig a hatás terjedésének sebessége.

Fekete lyukak nem létezhetnek, de ez egy más téma.

Valóban nem sokat tudunk a gravitációról. Azt állítják, fénysebességgel "terjed", de nem mérte még meg senki hitelt érdemlően. Szerintem az egész megközelítés rossz a gravitációval kapcsolatban, amit alkalmaznak. Az, hogy mindenáron "részecskét" keresnek. Kiderült, hogyilyen nincs. Semmivel sem tudnak többet a gravitációról, mint Galilei és Newton. Csupán sikerült a teljes témát piszkosul összekavarni.

Ha léteznének fekete lyukak, minden további nélkül érzékelni kellene őket a longitudinális elektromágneses hullámok tartományában. Persze, erről hallgatnak. Ilyen hullámok létezéséről is....

A természetben nem létezik végállapot. Fekete lyukak ezért nem létezhetnek. Hawking megpróbálta kijátszani a saját "téveszméit" a "párolgó fekete lyukak" elméletével. Ha egyszer párolog, akkor már nem is fekete - de ez nem zavarta.

Összefoglalva: igen sok felettébb buta elmélet kering, melynek nem ismerik be butaságát és hibáit, mert az "tekintélyeket sértene". Marad tehát a vakvágány.

Aranylaci
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.06.29. 18:23

hát ha nem is fekete de biztosan léteznek, csak azok már neutron csillagok esetleg, nem tom. Csak azért kötötem bele, mert ugy tudtam, se a gravitációnak se az elekromágneses térnek nincs sebessége. pontosabban terjedési sebessége van, de ettől függtlenül fejti ki hatását. Mellesleg arra lennék kiváncsi, hogy ütközhetnek-e fotonok, tehát egy lelassított fotonhalmazt láthatóvá lehet-e tenni? és ha valami felgyorsul a fény sebességére, akkor létrejöhet-e egy bizonyos "fényrobbanás" kb ugy mint a hangrobbanás? És ha valami fénysebességnél gyorsabban halad, lehetséges-e a láthatatlanság?
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.29. 20:04

Nagyon jó kérdések.

Az elektromágneses tér és -sugárzás (rádióhullámok, infravörös, fény, ibolyántúli, töntge, gamma), transzverzális formában fénysebességgel terjed, azaz 300.000 km/másodperc.

A gravitáció terjedési sebessége nem ismert, az eddigi mérések nem meggyőzőek. A gravitáció tulajdonságai sem egyértelműek, pl, nemrégen derült ki, hogy a távolsággal való négyzetes csökkenés mértéke nem állja mega helyét, a csökkenés annál nagyobb mértékű.

Igen, van "fényrobbanás", ilyenkor a dolgok láthatatlanná válnak, nagyon jól látod. Jó tíz éve volt egy szupernóvarobbanás, ha jól emlékszem az SS 433 jelű, ahol a felrobbant csillag egész egyszerűen eltűnt, semmi neutroncsillag (pulzár) nem maradt vissza.... Ki is akadtak a csillagászok....

Az UFO-k a transzverzális fénysebesség fölé gyorsulva (is) válnak láthatatlanná. Emellett a téren is át tudnak diffundálni. Az kicsit másként működik.
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.06.30. 10:57

A gravitáció mindenképpen gyorsabb a fénynél, ha egyszr még a nap gravitációja is megtöri.
szerk: tényleg laci te voltál tegnap a fábryba? Met volt egy Aranyi László.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.30. 13:37

A gravitációval az a gond, nem tudni, hogy mi tartja fent a gravitációs teret. Igen. Én is affelé hajlok, hogy a gravitáció lényegesen gyorsabb a fénynél, azt sem tartom kizártnak, hogy esetleg végtelen "sebességgel" terjed.

Ha nem is a "Nap töri meg", de talán egészen más tulajdonságú, mint hitték. Mindenesetre a gyökös képlet rossz. Az most teljesen mindegy, hogy a tizedik tizedesnél rossz, de akkor is rossz. A tizedik tizedesnél való eltérés is alapvetően hat a teljes Világegyetem felépítésére. Vagyis, az összes tömegbecslés a galaxisokra, csillagokra, halmazokra, szintén rossz. Kínos. Több, mint kínos.

Ugyanez a gond a töltésekkel is. Nem tudni, mi a töltések forrása és nem tudni, honnan az energia, mely fenntartja. egy elektron töltésének nagysága nem csökken idővel, de az az alektromágneses tér sem, melyet kelt. Ezek olyan kérdések, amelyekkel a fizika nem tud mit kezdeni.

Sok Aranyi László van az országban. Legalbb 100. De jó fej volt az öreg a Fábry showban. Ez is jellemző ránk...:)

Aranylaci
no avatar
User

Gagxy1

Szerző: Gagxy1 » 2006.06.30. 13:42

utánna olvastam a témának és nekem az szűrődött le h volt egy kisérlet amiben az éter létezsét akarták bebizonyítani, és ennek a téves eredménye az lett h a fény minden irányban, és minden környezetben fénysebességgel halad

einsteint ez alapján a hibás kísérlet alapján készítette a rel. elmpélett, te hát alapból nem lehet jó
Következő

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

Powered by phpBB ®