Titkos és kevésbé titkos űrprogramok, A Világegyetem eredete
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.06.30. 13:52

na tehát akkor mégis lehet a fénysebességnél nagyobb sebességet elérni, csak meg kell fogni a zseblámpát és a padlóra világítani.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.30. 16:54

A kísérlet jó volt. (Michelson-Morley, illetve Michelson-Gale) Az értelmezésével volt baj. Ugyanis Einstein nem tudta mi az, hogy vektorösszeg. De nem csoda, hisz matekból bukott.

Einstein azt állította, hogy a fény mindig és minden körülmények között és minden irányban fénysebességgel halad.

Ezzel ellentétben, a Michelson-Gale kísérlettel sikerült kimutatni a Föld Nap körüli keringését, később pedig a tengely körüli forgását is, azaz haladását az éterrel szemben!

A MIchelson-Morley kísérlettel pedig azt siekrült kimutatni, hogy már az egészen egyszerű körmozgás (a kísérleti felállítás megforgatás) interferenciát kelt, azaz a fény maga NEM haladhat minden irányban és minden körülmények között fénysebességgel.
no avatar
User

Gagxy1

Szerző: Gagxy1 » 2006.07.02. 17:26

már csak a közegellenálás miatt sem...
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.07.02. 20:01

Ha a kísérleti eszközt vákuumban forgatták meg, akkor is jelentkezett az interferencia. A fény haladására tehát maga a vákuum, azaz az éter közegellenállása fejtett ki hatást.

A Föld, mint tömeg, magával cipeli a gerjesztett éter egy részét. Ez tehát az a közeg, ami "ellenállást" fejt ki a vele különböző irányokban haladó fénysugarakra.

Érdemes volna valamennyi Michelson-Morley, illetve Michalseon-Gale kísérletet megismételni a Földtől igen nagy távolságban. A legjobb az lenne, ha valahol félútig el lehetne vinni a szomszéd naprendszerig.
no avatar
User

Gagxy1

Szerző: Gagxy1 » 2006.07.04. 20:13

sé akkor még nme is beszéltünk az antigravitációs hatásról
azaz hogy a gravitácó nem lineárisan vagy exponenciálisan csökken ahogy távolodunk a földtől, hanem úgy hogy viszonylag kis mértékben legyenletesen csökken adott távolságig (1harmad) majd egy harmad távon hirtelen csökken, ekkor vész el a grvitácós energia 70%-a majd újabb egyharmad táv-on újra egyenletesen csökken a nulláig

ez z antigravitációs hatás, és emiatt feltételezik többen (egy szegedi csillagásztól halottam) hogy van agravitáció-nak ellentétje.

a relativitás elméletbe sehogy se lehet beilleszteni.
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.07.04. 20:30

nem lehet , mert a gravitáció kifele ltűni, tehát a másik irányba lnn az antigravitációs hatás, de mivel gömb alakban helyezkednek el, nincs hol lennie.
no avatar
User

Gagxy1

Szerző: Gagxy1 » 2006.07.05. 13:57

olvasd el újra a hsz-emet, az antigravitáció nem ellentétes irányú hanem ellentétes hatású
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.07.05. 15:04

De egy hatás mindig ellentétes irányú az ellenhatásával, vagy az ellenhatásainak eredőjével.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.07.05. 18:36

Ezzel a "hatás-ellenhatás" dologgal óvatosan kell bánni. Ugyanis - ha jól érzem, semmiféle "ellenhatás" nincs, legfeljebb tehetlenség. És ha ez így van, akkor megint kicsit vakvágányon van a fizika.
no avatar
User

Gagxy1

Szerző: Gagxy1 » 2006.07.05. 20:58

az antigravitáció nem ellentétes isányú hanem ellenttes hatású...

tehát nem vonz hanem taszít, egy test gravitációja mindig vont, az antigravitációja taszít..
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.07.05. 21:02

Hát nemtom... Ettől még lehetetlen, olyan a gravitációs hatás szerintem mint egy madzag húzóereje, ha megfordítom nem fog taszítani, hanm az egész endszer összeomlik.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.07.06. 09:21

A hatás-ellenhatás kapcsán nem a gravitácó-antigravitáció kérdésére gondoltam, hiszen még arvány fogalmunk sem, mi az, hogy gravitáció. Az einstein megfogalmazás, miszerint "térgörbület", az egy nagy butaság, mert ha nincs "tér" azaz éter, akkor mit görbít meg?....

Arra gondoltam, hogy "minden erővel szemben vele azonos nagyságú de ellentétes irányú ellenerő jelentkezik" - vagy valami hasonló a megfogalmazás. Ugye, ha leteszek egy tárgyat az asztalra, az "nyomja" az asztalt és állítólag az asztal is nyomja a tárgyat. De hát miérttenné??? Az asztal csupán egy akadály, ami miatt nem tud a tárgy "lejjebb esni". Miért fejtene ki bármiféle "erőhatást"? Az más kérdés, ha mi ülünk az asztalsarkára, és ha a fenekünk nem elég puha, akkor nyomja asz asztal. De erről nem az asztal tehet...
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.07.07. 11:34

akkor egy másik dolgot mondok: Amerikában egy x ponton a gravitáció A, akkor Kínában a gravitáció -A. Ugyanis ott pont az ellntétes írányú/nagyságú gravitációs erő hat. Tehát van ellenereje, de azonos önmagával.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.07.07. 14:50

Igen. Erre mondják, hogy a gravitáci a tömegközéppont irányába hat. Viszont arról nemigazán beszélnek, hogy a gravitácói soha sem köthető egyetlen ponthoz. Ellenkezőleg.

A gravitációs térnek nincs "támadási pontja", tehát még erőnek sem lehet nevezni.... Kiterjedés hat kiterjedésre. Mező mezőre.

Aztán az sem egészen normális állítás, hogy a Föld ugyanakkora erővel vonzza az almát, mint az alma a Földet. Ja. a Föld kiszámolta az alma tömegét és beállította mekkora erővel kell azt vonzania....
no avatar
User

Gagxy1

Szerző: Gagxy1 » 2006.07.07. 17:47

ez aqz almás dolog tényleg marhaság :D

a gravitációval a legnagyobb probléma hogy nem lineáris és pontszerű, és így a mai fizikusok nme tudnak mit kezdeni vele.

a harmadolós példát már említetten, azzal se tudnak mit kezdeni. azonkívül további probléma hogy a gravitáció leárnyékolható... nem tudom ki ismeri a túltöltött szupravezető esetét a lebegéssel.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.07.08. 09:03

Teljesen igazad van.

Arról nem is beszélve, hogy pl. a szupravezetőnél, ugye ha kellően sokáig alacsony hőmérsékleten tartjuk, mondjuk elvisszük a Plútóra, akkor a végtelenségig fenntartja vezetőképes állapotát, illetve maga körül a mágneses teret. No már most, ha szupravezetővel lebegtetünk egy tárgyat, kellően hideg helyen, akkor az az idők végtelenségig képes azt a bizonyos tárgyat lebegtetni. Kérdés: honnan szerzi ehhez az energiát??? Hiszen munkát végez! Ugyanis ha meglököm a lebegtetett tárgyat, az szépen elkezd forogni. Az idők végezetéig.

Ismét egy maflás korunk "modern" fizikájának....
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.07.08. 10:33

http://videobomb.blogter.hu/video/Erdekes_magnes
amugy a test ami lebeg mért vonzza ugyanúgy a szupravezetőt?
no avatar
User

xlr8r

Szerző: xlr8r » 2006.07.08. 11:50

Valahogyan a környezet energiáját szívhatja?
no avatar
User

xlr8r

Szerző: xlr8r » 2006.07.08. 11:56

Ha munkát végez, hőt is termel - addig lebeghet, amíg megmarad a kellő hőmérséklet. Mivel a tárgy hőtermelése elhanyagolható a bolygó hőmérsékletéhez képest, ezért azt soha nem kompenzálhatja... (?)
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.07.08. 15:07

vagy az antigravitáció ténleg létezik, és mindig ellentétes irányú a gravitációval, de le lehet árnyékolni, pontosabban minden l tudja árnyékolni ezért nem észleljük.
no avatar
User

Gagxy1

Szerző: Gagxy1 » 2006.07.08. 16:06

a tachyon is érdekes egy részecske... nme tudom hogy tudják beigazítani a mai fizikában
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.07.08. 16:37

Hasonló felvetések bosszantják a fizikusokat a szupravezetéssel kapcsolatban. Van munka, mégsincs hő. Sőt, energiafelvétel sincs. De energiaáramlás meg igen. Nem is tudnak a jelenséggel mit kezdeni. Azért nem tudnak, mert rossz a fogalomrendszer. Tévesen definiálják a munkát és az energiát. A töltésről és az elektromos térről nem is beszélve. Hát még a gravitációról.....

Pedig léteznek a fizikában mezőelméletek, azokat kellene kiterjeszteni, és nem utolsósorban - megérteni. De amíg "részecskékben", meg "erőben", meg "tömegközéppontban", meg hasonlókban gondolkoznak, soha sem fogják megérteni a lényeget. Pont a lényeget.
ElőzőKövetkező

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

Powered by phpBB ®
cron