Tisztelt vakadi!
Nagyon jó a kérdése! Mivel tegnap kaptam az anyagot, s 6. napja lázas beteg vagyok, meg atomtudós sem vagyok, ezért még csak találgatni tudok. Szerintem egy módosított hűtőközeg segítségével, mely szobahőmérségleten szilárd por alakú, de 610 Celziuszon már aktvizálódik, folyékony lessz, s összekeveredik a reaktoron átfolyó NaK-78-al, -vagy ez is átfolyik- az uránium izotópon.. Titos dolgok, örülök, hogy ennyit már kihámoztam... Mellékelem a levelet, amit a BME küldött, hogy segíteni tudjon nekem! A PDF-et még mindíg nem tudom feltölteni!
"Tisztelt Bőkény !"
"Aszódi professzor úr kérésére válaszolok Önnek.
Anyagát megtekintve azt javaslom, mielőtt űrkutatásban járatos szakemberhez fordul, kissé mélyedjen el a nukleáris / radioizotópos űrhajózási alkalmazásokban. Itt például talál egy tömör összefoglalót, ami jó alap lehet a további kutatásokhoz:
http://www.world-nuclear.org/info/inf82.html (Egy részletesebb tudományos cikket pedig mellékelek a témáról.)
Ebből többek közt az is kiderül, hogy a szovjetek 31 olyan műholdat lőttek fel, amelyben kis méretű atomreaktor szolgáltatta a műhold villamosenergia-ellátását, ezek azonban nem keverendők össze a rakétahajtómű ellátásával - ilyen alkalmazás eddig nem történt, csak földi fejlesztési munkák zajlottak.
Emellett számos egyéb űreszközön használnak radioizotópos termoelektromos generátorokat - szintén használati villamosenergia-ellátásra, ezek működési elve azonban teljesen eltér a hasadási reaktorokétól, alapvetően radioaktív - nem hasadóképes - izotópok bomlási hőjét használják fel.
Összességében tehát az űrbeli nukleáris alkalmazások nem meglepőek, és viszonylag széles körben ismertek, tehát akár lehet is egy ilyen eszköz az Ön által küldött fotón. Mellékesen megjegyezném, hogy a Kodak "reaktora" valójában nem reaktor, hanem neutronforrásként használt szubkritikus neutronsokszorozó rendszer volt, szintén ismert típus, csupán a pongyola sajtónak köszönhetően lett "titkos Kodak reaktor" belőle. A "plazmareaktor, mini Tokamak" a technológia sajátosságai miatt jelenlegi tudásunkkal nem megvalósítható űreszközökben: a fúzióhoz olyan magas nyomás és hőmérséklet szükséges, amely igen komoly technológiát igényel, és jelenleg energetikai szempontból még egyáltalán nem önfenntartó.
A nukleáris technikai alapfogalmakkal (radioaktivitás, hasadás, reaktorok típusai) például a paksi atomerőmű oldalán (
http://www.npp.hu/atomeromu-mukodese) talál további, laikusok számára is érthetően megfogalmazott információt.
Üdvözlettel:
Boros Ildikó
egyetemi tanársegéd, BME Nukleáris Technikai Intézet"