Curiosity

[aranylaci]

Sajnos a "rendkívül éles képek" továbbra is felette életlenek...

http://index.hu/tudomany/urkutatas/2012/08/13/nagy_felbontasu_szines_kepek_a_marsrol/

Erdekes, hogy meg ez az indexes cikk is megemliti, hogy a kepek nagyon hasonlitanak az usa dny-i reszehez. Mi van, ha nemcsak hasonlitanak, hanem ott is keszultek? Tudom, hogy volt mar szo errol hasonlo temakorokben a forumon, csak az az erdekes, hogy ezt igy meg is emlitik...

[aranylaci]

Már ott is olvassák a fórumunkat...

Magasabban már az ég is kék, csak a vízpára elnyomja.

Hmm..!

Átszineztem:

Laci megkért töltsem fel ezt a levelet a hozzá tartozó képekkel együtt, ime. :

" Kedves László!

Küldök két képet a Gale kráterről. Amelyiken sárgás-világosbarna az ég, az a NASA hivatalosan közzétett fotója. A másik ugyanazt ábrázolja, csak sikerült megszabadítanom a színszűrő következtében létrejött színmódosulástól azzal a módszerrel, ahogy az Ön honlapján levő egyik cikkben le van írva. Abban a cikkben a linuxos GIMP képszerkesztő egy korábbi verziójának ablakai is láthatók. Én ugyanezen program mostani verziójának 'Színek > Szintek' menüpontjával megjeleníthető ablakban levő 'Automatikus' gombot használtam, amellyel nagy valószínűséggel a cikkben szereplő képek színeinek a visszaállítása is történt.

Lám, lám, a helyreállított képen olyan színű az ég, mint amilyen a Földön szokott lenni párás időben. Van viszont egy furcsaság, mégpedig az, hogy a síkság és a hegyoldal színei között nincs átmenet, hanem meglehetősen éles a határ a két szín között.

Hollerbach István"

A képek:

Nem értem, hogy a daru platformnak miért kellett becsapódnia.? Ésszerűbben is felhasználhatták volna, ha pl szépen leszáll kicsit odébb. Esetleg arra is szerelhettek volna egy rádióadót és kamerát. Nem lett volna extra teher. Nem kellett volna sokkal több üzemanyag, hogy nyugiban landoljon valahol távolabb. Ezt egy pocsékba ment szerkezeti elemnek tartom és ilyen hatalmas kiadások és ekkora távolság mellett ez luxus.

Nos igen, elgondolkodtató ez az éles határvonal. A NASA biztos azt mondaná, hogy ott kezdődik a porvihar. De érdekes, hogy a porvihar mindig csak a kamerától távolabb kezdődik. Soha nincs egy olyan fotó ahol épp a jármű benne lenne a porviharban, mintha mindig elkerülné... És természetesen a porvihar mindig az érdekesnek tűnő felületek fölött van nehogy kivehetők legyenek az egyenes és derékszög formációk...

Laci megkért töltsem fel ezt a levelet a hozzá tartozó képekkel együtt, ime. :

" Kedves László!

Küldök két képet a Gale kráterről. Amelyiken sárgás-világosbarna az ég, az a NASA hivatalosan közzétett fotója. A másik ugyanazt ábrázolja, csak sikerült megszabadítanom a színszűrő következtében létrejött színmódosulástól azzal a módszerrel, ahogy az Ön honlapján levő egyik cikkben le van írva. Abban a cikkben a linuxos GIMP képszerkesztő egy korábbi verziójának ablakai is láthatók. Én ugyanezen program mostani verziójának 'Színek > Szintek' menüpontjával megjeleníthető ablakban levő 'Automatikus' gombot használtam, amellyel nagy valószínűséggel a cikkben szereplő képek színeinek a visszaállítása is történt.

Lám, lám, a helyreállított képen olyan színű az ég, mint amilyen a Földön szokott lenni párás időben. Van viszont egy furcsaság, mégpedig az, hogy a síkság és a hegyoldal színei között nincs átmenet, hanem meglehetősen éles a határ a két szín között.

Hollerbach István"

A képek:

Nem értem, hogy a daru platformnak miért kellett becsapódnia.? Ésszerűbben is felhasználhatták volna, ha pl szépen leszáll kicsit odébb. Esetleg arra is szerelhettek volna egy rádióadót és kamerát. Nem lett volna extra teher. Nem kellett volna sokkal több üzemanyag, hogy nyugiban landoljon valahol távolabb. Ezt egy pocsékba ment szerkezeti elemnek tartom és ilyen hatalmas kiadások és ekkora távolság mellett ez luxus.

Egyetértek teljes mértékben! Nos olvastam olyan magyarázatokat hogy nem könnyű leszállni a marsa mert ritkább a légkör mint a földön és csak meghatározott súlyú egységeket lehet oda küldeni. Ezzel magyarázzák többek között az emberes marsra szállás nehézségeit is, mivel annak a leszálló egységnek sokkal nehezebbnek kellene lennie mint az automatikus kompoknak. Tehát elpazarolják inkább a "felesleges" egységeket mintsem nagyobb üzemagyag tartályokat szereljenek rá és leszálló talpakkal lássák el. Ez végül is magyarázat lehetne, ha.... nem lenne a gravitáció is sokkal kisebb mint a földön. Összefoglalva: amennyivel nagyobb lenne a leszálló egységek tömege annyival kevesebb a súlya is a Mars kisebb tömegvonzása miatt, tehát ki lehetne totózni valami kompromisszumot szerintem. De nem vagyok űrhajózási szakértő kicsit sem, csupán töprengtem egyet.

Nos igen, elgondolkodtató ez az éles határvonal. A NASA biztos azt mondaná, hogy ott kezdődik a porvihar. De érdekes, hogy a porvihar mindig csak a kamerától távolabb kezdődik. Soha nincs egy olyan fotó ahol épp a jármű benne lenne a porviharban, mintha mindig elkerülné... És természetesen a porvihar mindig az érdekesnek tűnő felületek fölött van nehogy kivehetők legyenek az egyenes és derékszög formációk...

Igazából 3D ben lehetne jobban látni hol is húzódik az elválasztó sáv a távoli "hegyektől". A távolabbi tereptárgyak a földön is homályosabban látszanak részben a légkör, részben a szennyezettség függvényében. Azonban ez mind nem ad magyarázatot a sárgás képekre, és a gyenge felbontásra. Majd idővel talán jobbakat is kapunk, gondolom a nagy távolság miatt egyszerre nem lehet nagy tömöritett fájlokat fogadni, csak részletekben. Vagy valami egészen más az ok...

http://index.hu/tudomany/urkutatas/2012/08/14/lefotozta_egy_muhold_a_curiosityt/

Üdvözlet mindenkinek!

Volt szerencsém "élőben" látni a Marsra történő leszállás közvetítését és az első képek megérkezését. Gondoltam ha így nézem hátha...
De semmi extra nem történt.

Azt azért hozzátenném, hogy 3 szakkomentátor közvetítette a landolást, és az egyik azt említette, hogy a leszállást is
rögzitette (vagy rögzítette volna) egy kamera. Sajnos ebből semmit sem adtak le, vagy elromlott, vagy nem nekünk szólt.
Érdekes de erről nem talkáltam adatot, a szondáról vannak működési illusztrációk, de azon nem találtam adatot.
Valaki esetleg tud erről pontosabb infót?

A másik:
Az első képek, természetesen fekete-fehérek voltak. Erről azt mondták, hogy azért, mert ezek csak a navigációt segítő kamerák képei.
No de miért fekete-fehér? Azt ne mondják, hogy olcsóbb a fekete-fehér kamera, ha egyáltalán gyártanak még...
No jól van, azt mondták, hogy majd a főkamera (ez van a robotautó fején) képeitől hasra fogunk esni, mert HD felbontásúak
lesznek, meg 3D, meg hú, meg jújj...
Jól van, kivártam... Elmosódott, életlen képek jöttek és a felbontásuk sem győzött meg. Az a vicces, hogy az állítólagos főkamera
rosszabb (életlenebb) fotókat készített, mint a fekete-fehér navigációs kamerák. Hasonlítsátok össze! Most akkor hogy is van ez?
Tudom, hogy a fekete-fehér képek kisebb helyet foglalnak, (grayscale miatt), de ennyire spórolni kellett az adatátvitellel?

Még valami:

A közvetítés közben kb 5x elmondták, hogy a NASA-t gyakorlatilag szanálják, mert túl sokba kerül.
Miközben a vezérlőteremben az egyszerű, irodai munkára használt gépek mindegyike (kb 40 db) természetesen
egy jó (drága) gyártó gépei voltak. Ha ennyire spórolni kell a pénzzel, akkor miért 400.000 Ft/db
ért szereznek be irodai számítógépet??? Ezt egy jó számítógép-műszerész PC platformon 120.000 Ft körül összeépít.
Szóval, az én véleményem, hogy ez a rengeteg pénz szolgálhatott volna szebb célokat is...

Más kérdés, hogy az átlagembert mi érdekli az egész eseményből:
A landolás után, valamelyik nagyobb portál (már nem tudom melyik) az egyik NASA technikus frizurájával
foglalkozott. Hurrá!

Eddig azt mondták, hogy vörös az égbolt a Marson.
Most már a sárgát propagálják?

Ezen a képen sem kimondottan sárga, sőt végképp nem vörös az égbolt!
Ezen a képen nem módosítottam semmit, így dobták a nyilvánosság elé:

Keresgéltem a Curiosity, önműködő jármű felépítésével kapcsolatban.

A teleszkópos kamera (chemcam), állítólag 10 láb (kb 3m) távolságból ilyen képet képes készíteni.
Ezen a képen demonstrálta a NASA, hogy mire képes a kamera. Hogy az egy dollárosról miért éppen
ezt kellett fotózni, azt ne tőlem kérdezzétek

az eredeti kép, eredeti méretben és cikk itt:
http://www.nasa.gov/mission_pages/msl/m ... 15105.html

+1 érdekes dolog

A NASA-nál nagyon szeretik a narancssárga, barna és piros színeket...
Nektek feltűnt, hogy a járművökön minden színes dolog (kábelek) narancssárga, piros vagy barna.
Nem akarok semmire sem célozni vele, de ha rádobunk egy sárga színszűrőt ezekra a színekre
nem nagyon változnak a színeik. Gondolom nem a helyi barkácsboltba ugrottak le kínai hosszabbítót
venni, amiből csak narancssárga kapható.

Amúgy a Curiosity-n én nem láttam egyetlenegy zászlót vagy NASA logót sem. Sem egyéb,
országra utaló feliratot. Miért van ez? Korábban mindenhová szórták a NASA logókat meg a
csillagos-sávos felségjelzéseket.

Csak nem azert, hogy ne legyen referenciaszin? Aaaa, dehogy...

Keresgéltem a Curiosity, önműködő jármű felépítésével kapcsolatban.

A teleszkópos kamera (chemcam), állítólag 10 láb (kb 3m) távolságból ilyen képet képes készíteni.
Ezen a képen demonstrálta a NASA, hogy mire képes a kamera. Hogy az egy dollárosról miért éppen
ezt kellett fotózni, azt ne tőlem kérdezzétek

az eredeti kép, eredeti méretben és cikk itt:
http://www.nasa.gov/mission_pages/msl/m ... 15105.html

Ez a jelkép nekik a legfontosabb mostanában, ezzel is üzengetnek egymásnak hogy "jó" úton haladnak, ahogy az olimpia megnyitón és záron tömény illuminatus jelképek voltak a műsorokban.

+1 érdekes dolog

A NASA-nál nagyon szeretik a narancssárga, barna és piros színeket...
Nektek feltűnt, hogy a járművökön minden színes dolog (kábelek) narancssárga, piros vagy barna.
Nem akarok semmire sem célozni vele, de ha rádobunk egy sárga színszűrőt ezekra a színekre
nem nagyon változnak a színeik. Gondolom nem a helyi barkácsboltba ugrottak le kínai hosszabbítót
venni, amiből csak narancssárga kapható.

Amúgy a Curiosity-n én nem láttam egyetlenegy zászlót vagy NASA logót sem. Sem egyéb,
országra utaló feliratot. Miért van ez? Korábban mindenhová szórták a NASA logókat meg a
csillagos-sávos felségjelzéseket.

Mert már ez is kinai!

Az egyik előző hozzászóló jó ötletet adott, ha nincsenek különböző színek, akkor
miért ne használhatnánk a narancsot referenciaként?

Játszottam kicsit az egyik felvétellel... A földi Curiosity kép narancs színét használtam referenciaként.
A grafikai programomban nyomtam egy "auto levels" parancsot, majd
felhasználva a képen látható, eredetileg rikitó narancssárga kábel színét,
felhúztam a saturation/lightness arányokat, amíg olyan narancsszít kaptam, mint
a földi felvételeken látható jármű kábelszínei.
Tehát nem vontam ki a képről a piros/narancs/sárga árnyalatokat, hiszen a kábel
továbbra is narancs szín maradt. Továbbá kék fátylat sem adtam hozzá,
mert az átszínezte volna a referenciaként használt kábel színét is.
Íme az eredmény:

Tok jo lett, gratula.

Na igen még a végén itt a fórumon megkapjuk az igazi marsi szineket! Tényleg jó lett, és érdekes elgondolás díjazom!

Nemo!
A képek színjavítására nem lehet használni az automatikus színjavítási funkciót , mert az mindhárom színkomponenst a lehető legnagyobb tartományba és értékbe transzformál, így színtorzítást okoz- Ezért olyan kékes a módosított képeden az egyébként szürkés árnyalat.
A dolgot amúgy megcsavarja az, hogy a Curiosity által készített kép a földi napfényhez képest bizonyos mértékben eltolt spektrumú fényben készült. Ezért, amit látunk a kezdeti raw képeken, azok a színek feltehetően a szemünk által ászlelt színekhez is közel állnak. Minden olyan színkorrekció, amely a földi színekhez igazítja a tereptárgyak (elsősorban a rover referenciaszínként használható részeinek) színeit, paradox müdon az égbolt sötétetedésével és kékesebbé válásával jár, mivel a színtorzulást okozó aeroszol abban az esetben nincs, illetve csak speciális esetben lehetséges (ha az aeroszol színszűrése nagyon hasonló a földi légköréhez. Ilyen volt pl. az Opportunity esetén az elsó 10 nap alatt.)
Amúgy kedves hölgyek és urak!
A Curiosity immár 10 napja leszállt a Marsra. Ám tőle legutóbbi képeket csak a sol3-ról, azaz a 3. napról lehet fellelni. Vajon mi lehet a késlekedés oka, amikor az egész érdeklődő tudományos és nemtudományos világ epedve várja az újabb és még jobb képeket? Azt már nem lehet elfogadni magyarázatként, hogy a rover nem azonnal küldi a képeket, hanem on-board tárolja, és csak a földi irányítóközpont parancsára külde el őket.Hiszen már eltelt 10 nap...
Néhány tipp:
1. A Curiosity bedöglött.. Ezt titkolni kell (mert micsoda blamázs...! ) és most lázasan folyik a "marsi" képek gyűjtése a Mojave sivatagból, a Llano Estaccadoról, a Death Valley-ból meg néhány arizonai és nevadai helyszínről.
2. Most folyik a késhegyig és pisztolypárbajig menő vita arról, hogy mi legyen a Mars színe... Nehéz a helyzet: ha a mostani képeknek van igaza, akkor a korábbi társaságot lehet megmogyorózni, hogy mi a fene is volt az a sok sütőtökpüré és narancslé a képeken, ha viszont azok győznek, akkor elég nehéz lesz megindokolni, hogy miért voltak ilyen az első nehány száz színes kép..
3. Most fogalmazzák meg körültekintően azt a közleményt, amelyben tudatják, hogy a Curiosity első többszáz színes képe egy sajnálatos kamerahiba miatt irreális színeket produkált, de szerencsére a NASA szakemberei az elmúlt napokban eredményesen elhárították a problémát, és ezentúl már a valóságos színekben élvezhetjük a marsi tájak látványát.
4... más ötlet..?