Atlantisz, Parajelenségek, Pszí-erő,
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.05.16. 19:54

MURGULY GYÖRGY írása


A 2005-ös esztendőben, a „Fizika Nemzetközi Éve” alkalmából Albert Einsteint ünnepelte a világ, az 1905-ben publikált négy dolgozata elismeréseként, melyek alapjaiban változtatták meg a fizikát – legalábbis a hivatalos, jubileumi méltatások szerint. Ezzel szemben a valóság az, hogy ebből a négy dolgozatból kettő hibás: a speciális relativitáselmélet, valamint az E = mc2 és annak levezetése. Vagyis éppen azok, melyek mára világhírűvé lettek. (Mindezt Az idő nem múlik c. könyvemben egzakt módon bizonyítom.)

A speciális relativitáselmélet alapvetően a következők miatt hibás:

1. Azért, mert az nincs tudományosan megalapozva, és mert a matematikai apparátusa (a Lorentz-transzformáció) ráadásul egészen másról szól, mint amire azt Albert Einstein megpróbálta felhasználni. Ez a transzformáció ugyanis nem az anyagi testek egymáshoz viszonyított, egyenes vonalú, egyenletes mozgását írja le, mint ahogy azt A. Einstein hitte, hanem az euklideszi (vagyis normál) derékszögű háromszögek aszimmetrikus nyújtását és kicsinyítését. (Ezt az aszimmetrikus nyújtást és kicsinyítést úgy képzeljük el, mintha egy asztalon élére állított derékszögű háromszögnek csak az asztalon fekvő befogója és vele együtt az átfogója nyúlna vagy éppen rövidülne meg, míg a függőleges befogója változatlan maradna.)

2. Azért, mert már a kiinduló tézisei, ún. posztulátumai is hibásak. Két ilyen posztulátum van:
· A fénysebesség univerzális állandósága,
· valamint az ezzel kiegészített relativitás elve.

A fénysebesség Einstein-féle, univerzális állandóságáról annyit kell tudni, hogy az: a megfigyelő mozgásállapotától független. Ezt a megállapítást Albert Einstein a Michelson-Morley kísérlet téves értelmezése kapcsán mondta ki, az éter elvetésével együtt, mindkét esetben alaposan melléfogva. Ezek szerint a fény általunk mért, hozzánk viszonyított sebessége akkor is 300 000 km/s (hozzávetőleg és légüres térben), ha állunk, meg akkor is, ha bármilyen nagy sebességgel vele egy irányba, vagy vele szembe haladunk (vagy más, tetszőleges irányba). A mi mozgássebességünk tehát mintegy elvész, és csak a fény sebessége érvényesül kettőnk viszonylatában. Ez a képtelenség valójában azt jelenti, hogy a fénysebességhez képest nem lehet elmozdulni, amit a gyorshajtók traffipaxos kiszűrése már legalább fél évszázada a gyakorlatban cáfol. De az elmélet hívei erről nem vesznek tudomást, vagy legalábbis úgy tesznek.

3. Azért, mert a lényegét jelentő einsteini téridő is hibás. Ezzel kapcsolatban dr. Novobátzky Károly, Kossuth-díjas fizikusunk, aki egyébként Einstein követője volt, a következőket írja: „Nagyon jellemző, hogy Einstein meg sem kísérel fogalmi definíciót adni a térről és az időről. A kettőnek csakis mérhető elemeiről beszél: egyfelől a koordinátákról mint távolságokról, másfelől az időpontokról és időtartamokról.” (Albert Einstein: A relativitás elmélete, Kossuth Könyvkiadó, 1993. Jegyzetek: 115. oldal, 6. pont.) Vagyis az az Einstein-féle állítás, mely szerint minél gyorsabban haladunk a térben, számunkra annál lassabban múlik az idő: nincs tudományosan megalapozva. Arról nem is szólva, hogy ezen állítás miatt Albert Einstein elmélete már attól is megbukik, hogy az idő nem múlik. (Hogy miért nem, és hogy mi is az idő valójában, a könyvem első részében bizonyított.)
4. Azért, mert Albert Einstein a hiperbolikus jellegűnek vélt téridő-„összefüggéseket”, pontosabban szólva összefüggéstelenségeket is az erre alkalmatlan Lorentz-transzformációval akarta igazolni, annak c fénysebességgel eltorzított, részösszefüggésekké redukált formáival. Miközben nem vette észre, hogy ezek a részösszefüggések valójában az euklideszi (vagyis normál) derékszögű háromszögek oldalait számítják át egymásba, ill. azok oldalai hosszának más összefüggéseire vonatkoznak, és nem az elmélet állítása szerinti lassabban múló, ún. sajátidőt, vagy menetirányban összement űrhajót és menet közben megrövidült térbeli távolságot fejeznek ki. Ezzel kapcsolatban H. A. Lorentz holland, Nobel-díjas fizikus véleményét idézem, akinek a transzformációjára Albert Einstein a speciális relativitáselméletet építette: „Einstein zseniális szkémája lényegében egy okos matematikai trükk, ami nem magyarázza meg a valódi fizikai problémákat.” (Lánczos Kornél: Einstein évtizede (1905-1915), Magvető Kiadó, 1978, 154-155. oldal.)

5. Azért, mert abban a Lorentz-transzformáció koordináta-rendszerre és hiperbolikus jellegű geometriai viszonylatokra értelmezett, miközben az, ezzel szemben, euklideszi síkgeometriai összefüggéseket fejez ki, és a koordináta-rendszerhez semmi köze.

6. Azért, mert Albert Einstein a sebességek nem egy az egyben történő, hanem hiperbolikus jellegűnek vélt (a fénysebességet csak közelítő, de soha el nem érő), a misztikumok világába illő „összeadódását” is a normál derékszögű háromszögek aszimmetrikus nyújtását és kicsinyítését kifejező Lorentz-transzformációval próbálta leírni, annak c fénysebességgel eltorzított, x/t-re kifejezett alakjával. Mert mi köze lehet a fénysebességnek a derékszögű háromszögek nyújtásához és kicsinyítéséhez? Nyilvánvalóan ugyanúgy semmi, mint ahogy az így született képletnek a mozgáshoz, a mozgássebességek „összeadódásához”.

Összefoglalva: Albert Einstein speciális relativitáselmélete tehát kezdettől fogva, teljes egészében hibás. Ez az elmélet és matematikai apparátusa ennélfogva nemhogy a tévesen hiperbolikusnak állított négydimenziós téridőről nem szólhat, de még csak a háromdimenziós térről sem, hiszen annak geometriai összefüggéseket kifejező képleteiben síkidomokról, az euklideszi síkon ábrázolt derékszögű háromszögekről és az azokon végzett műveletekről van szó valójában. A különbség megdöbbentő. Különösen akkor, ha Albert Einstein egy idevágó megállapítását is idézzük, a Mi a relativitáselmélet című írásából: „A speciális relativitáselmélet, amelyen az általános alapszik, a gravitáció kivételével az összes természeti jelenségre érvényes.” (Albert Einstein: Válogatott tanulmányok, Gondolat, Bp. 1971, 244. oldal.) Nem hiszem, hogy a fenti, pontokba szedett ellentmondások után ehhez bármit is hozzá lehetne tenni, hiszen itt Albert Einstein lényegében azt bizonyítja, hogy nem volt tisztában azzal, mit is alkotott valójában. (Ez egyben azt is jelenti, az idézet által megerősítve, hogy általános relativitáselmélete is elhibázott.)

Rátérve az E = mc2-re: annak már a levezetése is hibás. Albert Einstein ezt a képletet is az erre alkalmatlan Lorentz-transzformációból vezette le, pontosabban annak c fénysebességgel eltorzított formájának együtthatójából, amelyiknek a szerkezete ráadásul a Pitagorasz-tétel különbséget képező síkgeometriai összefüggéseit fejezi ki. Mármost kérdés az, mi köze lehet a Pitagorasz-tételnek az anyag és az energia legmélyebb lényegéhez: egymásba történő átalakulásukhoz, vagyis ahhoz, amit Albert Einstein ezzel a képlettel ki akart fejezni? Nyilvánvalóan semmi, mint ahogy ezek után az így született E = mc2-nek sem lehet.

Ezen is túlmenően, az E = mc2-ben a c2-nek, vagyis a fény sebességének semmi keresnivalója nincsen. Ez a képlet ugyanis, mint már elhangzott, az anyag és az energia egymásba történő átalakulását írja, azazhogy csak írná le, mely kölcsönhatási folyamatban a fény, mint elektromágneses hullám, a rezgésszámával arányos energiájával vesz részt, és nem a c-vel jelölt sebességével. Úgy is mondhatnánk, hogy a fény az energiáját nem a sebességében, hanem a rezgésében „tárolja”.
*
Miután mindaz, ami eddig elhangzott, csak töredéke Az idő nem múlik c. könyvemben bizonyított „melléfogásoknak”, zárógondolatként (kizárólag tudományos megfontolásokból) kijelenthetjük, hogy amit Albert Einstein a speciális relativitáselméletben és az E = mc2 levezetésében a filozófia, a fizika, a matematika és a geometria ellen elkövetett (merthogy a feltárt hibák nagyságát és feltűnően nagy számát tekintve szinte egyebet sem tett – és ezt szó szerint kell érteni), példátlan a tudomány történetében.

Ebből következően nyilvánvaló, hogy az évforduló alkalmából nem ünnepelni kellett volna, hanem „rehabilitálni” a fizikát és a filozófiát (annál is inkább, mert a teret és az időt a mozgás mértékétől függően változó, hiperbolikus jellegűvé torzító einsteini téridő nemcsak a fizikát vetette vissza évtizedekkel, de a filozófiát is), és levonni az immár bizonyítottan félresikerült Einstein-mítosz tanulságait.

Mindezek elősegítése és a tudomány elvárható tisztasága érdekében kötelességem felhívni a figyelmet arra is, hogy az eddigi ellenvetések egy komplexebb, a speciális relativitáselmélet matematikájára vonatkozó változatát, valamint az idő filozófiai értelmezését a Tudományos Akadémia elnökének, dr. Vizi E. Szilveszter úrnak is megküldtem (2005. február elején, egy levél kíséretében), de választ máig sem kaptam.

A félreértések elkerülése végett meg kell jegyeznem, hogy állításaim nem sértő szándékú, szubjektív vélemények, hanem Az idő nem múlik c. könyvemben egzakt módon bizonyított igazságok. Ezt csak azok nem látják be, akik tudás helyett csupán a hit szintjén, kizárólag érzelmi alapon kelnek Albert Einstein védelmére. Ha ezt kultúráltan és kellő szakmai felkészültséggel teszik, semmi kifogásom, sőt, az érzelmeiket messzemenően tiszteletben tartom. Csakhogy akik ezt megtehetnék, azok nemcsak azt tudják, hogy igazam van, de azt is, hogy az érzelmek és a tudomány nem keverhetők össze egymással, és hogy a tudományos igazsághoz való viszony is erkölcsi kategória. És innen már csak egy apró lépés belátni azt, hogy a tudomány tisztaságáért és az ember tisztességéért ezt a cikket kötelességem volt megírni. Különösen azok után, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ez ügyben már több mint 3 éve hallgat, és felkérésre sem hajlandó a párbeszédre.
no avatar
User

Anett

Szerző: Anett » 2006.05.17. 09:09

Kedves Laci,

Megdobbento amit fentebb olvashattam.
Mindenkeppen szeretnek segiteni, hogy a tudomany berkein beluli begyoposodott struccpolitika hivoit kizokkentsuk ebbol az alomkorbol.

Holland kiado es fordito keresesevel esetleg tudnek valamelyest tenni az ugy erdekeben?

A fizika-tanszekeken mennyire ismert a konyved?

A szegedi JATE-BTK-n, es TFK-n esetleg tudnam terjesztetni.

Valamit tenni kell.

Anett
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.05.17. 18:01

Kedves Anett!

A fenti cikket Murguly György írta, könyve második része megtalálható honlapomon. Én ebben a témában könyvet nem, csak cikkeket írtam.

Azzal mindenképpen sokat segítesz, ha megpróbálod Murguly György könyvére felhívni a figyelmet. Meg esetleg a témába vágó cikeimre is. Igen. Holland kiadót mindenképpen érdemes lenne megkeresni, ha elég bátrak. Olyan szinten nem állok angolból, hogy egy ilyen szakszövetg fordításával belátható időn belül végezzek.

A JATE-n nyugodtan terjeszd és hivatkozz rám bátran, igaz, ott szereztem pár diplomámat, a fizika és a csillagászati tanszék környékén "persona non grata" vagyok.... Szóval, csak óvatosan, nehogy kellemetlenséged adódjon belőle.

Szép város Szeged. A Dóm, az istenhívők háza, mellette az egyetem a tudomány-vallásosok háza.

Szeretettel:
Aranylaci
no avatar
User

Anett

Szerző: Anett » 2006.05.18. 09:06

Kedves Laci,


Koszonom, hogy kijavitottal. Valoban elkerulte a figyelmemet, hogy ki is a konyv szerzoje. De ugy tunik ez nem is relevant, a tartalomnak kell kitudodnia.

Akkor en el is kezdenem a kerdezoskodest a fordito ismeroseim koreben. Szivesen vennem, ha valaki tajekoztatna, hogy mi a menete egy konyv kiadonal valo reklamozasanak? Gondolom egy rovid, tomor ismertetot kernek belole, ami alapjan eldontik erdekli-e oket vagy sem.
Lehetne ez a tomor ismerteto a fent kozolt iras? Ismeritek esetleg szemelyesen is egymast Murguly Gyorgy urral? Hatha van neki egy kulon ilyen celra keszult roviditett anyaga...

Utolso mondatodban eros ironiat veltem hallani. Bar lehet, hogy csak kepzelodom. Ebbol a szemszogbol nezve nekem ugy tunik, mintha mindket intezmenyt egy kez iranyitana es egyazon ertekek lennenek (sajnos) a mervadok.

Kivancsi volnek milyen reakciot valtottal ki az eloado tanarokbol anno a nezeteid ismertetesevel. Valoszinuleg csak negativ lehetett :? Volt esetleg olyan valaki aki hajlando volt kihuzni fejet a homokbol es legalabb kulturaltan vitatkozni veled?

Szivesen hallanek a Szegeden eltoltott eveidrol akar itt vagy maganban. ( anetthu@yahoo.com )

Kellemes napot,

Anett
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.05.18. 10:24

Kedves Anett!

Nagyszerűek a javaslataid!

Megpróbálom megkeresni Murguly Györgyöt, de ha más segítene, azt is megköszönném!

Nem is kevés volt az az irónia... Azt szerettem volna érzékeltetni, hogy míg a vallás esetében teljesen normálisa hitnek a jelenléte, addig a "tudomány házában" ez meglehetősen különös... De mivel jelen van, semmiben sem különböznek a dogmákban való hitet megkövetelő egyháztól. A gnosztikusok meg is kapták a maguk máglyáit, mert a papok kiiktatásáért emeltek szót az ember-Isten kapcsolatban...

A JATE fizikai és csillagászati tanszékének "szeretetét" azzal vívtam ki, hogy mint "hülye ufós", egy élő tévé adásban nagyobb szakirodalmi jártasságról tettem tanúbizonyságot, mint a meghívott professzor, és ezt oda is mondtam neki....

Nem, azóta sóha nem ültünk le fórumon beszélgetni, még egyetemi fórumon sem. Ha csak megtudták, kiről van szó...

Szeretettel:
Aranylaci
no avatar
User

spacehunter

Szerző: spacehunter » 2006.05.18. 19:25

Szívesen megnézném ezt a felvételt! :-) Nincs véletlenül valahol archiválva?
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.05.18. 19:35

Hát lehet ők máshogy vélekednek az ufókról :)
Én nekem is más volt teljesen a felfogásom az ufókról még mielőtt idejöttem, azóta már más, meg láttam is azóta ufót.
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.06.04. 20:45

Egy aprócska észrevétel:
ha az idő nem is létezik akkor melyik irányba megy?
tehát:ha csak periódusos eltérések összehasonlítva, amik ugyebár ugyan ugyanannyinak számítanak, akármelyik oldalról nézzük őket, akkor milyen sorrrendbe történnek, a kettesével rendezett időszakok? ugyanis két összehasonlított periódusos időszakasz között is van egy bizonyos összehasonlított időszak. márpedig ha ez a "képlet":
(A-B)-(C-D)
ez megfordítva
(C-D)-(A-B)
ennek így semmi értelme. Lásd:
(megfogod a szemetet-kinyitod a kuka fedelét)-(berakod a szemetet-becsukod a kuka fedelét)
megfordítva:
(berakod a szemetet-becsukod a kuka fedelét)-(megfogod a szemetet-kinyitod a kuka fedelét)
tehát nincs értelme, ezért a két-két periódusos összehasonlítás egy egyszerű négyes kapocs: (A-B-C-D)
tehát egy hosszú (végtelen) időszak, egy mennyíség az idő.
ha pedig ez így van, megfordítva (D-C-B-A) aminek szintén nem lenne értelme, így megtudhatjuk, hogy az idő vektor mennyiség, van iránya.
Ellenkező esetben (ha nem lenne iránya) nem csak a múltra emlékeznénk hanem a jövőre is.
Tehát van iránya, ergo vektormennyiség, tehát mennyiség, ami pedig mennyiség az létezik. (ugyanis aminek van iránya az mindenképp mennyiség)
Ha nem lenne igazam, csak okoskodó fejtegetést és rizsát írtam nyugodtan javíts ki. VÉgülis én nem nagyon értek a fizikához.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.05. 10:09

Nemtudom, a Szegedi Városi TElevízió megőrizte-e az archívumában a felvételt. Nem tartom valószínűnek. Meg kell tőlük kérdezni.

Az idő nem "megy". A Világegyetem intelligens önszerveződő rendszer. A Világegyetemet nem az "idő" alapján lehet leírni, hanem energiaállapotai és információtartalma szerint.

A Világegyetemben vannak "nem tükrözhető" folyamatok (paritás-sértés, kiralitás-sértés), ezért meghatározható egy bizonyos "irány" az energiaállapotok és az információtartalom változásában.

Folyamat-párokat tükröztél. Ez így nem működik. Folyamatsort lehet csak tükrözni. Már amikor lehet. Ugyanis, ha energiaállapot-változás és/vagy információváltozás következik be, akkor ezt már nem teheted meg.

Az idő nem "mennyiség", hanem egy viszonyszám. Tehát nem lehet sem "iránya", sem "nagysága". Aminek lehet iránya és nagysága az az enegiaváltozás mértéke. Az enegiaváltozást és az információváltozást egy szóval is szokták jellemezni, ez pedig az "entrópia", ám ez is állapot. De továbbra is "valamihez képest". Az előző állapothoz képest.

"Ami létezik, az mennyiség". - írod. Nem egészen. Nem tudom nennyire tekinthetők az "állapotok" - "mennyiségeknek". Az, hogy van egy elektronod és negatív a töltése, ez egy állapot. Mennyiséggé csakis és kizárólag akkor tudod tenni, ha ezt a töltést valamihez VISZONYÍTOD és ahhoz a viszonyszámhoz képest mérsz.

Nagyon jó, hogy"okoskodva fejtegetsz". Csak így jutunk előre. Ha nem segítesz azzal, hogyellent mondasz dolgoknak, és mindezt GONDOLKOZVA teszed, akkor nem lehet eljutni a megismerés magasabb fokára. A hivatalos tudományunkkal ott van baj, hogy nem "okoskodva fejtegetnek", hanem alapból tagadnak. Nem lehet velük kezedeni semmit, de ők sem igen tudnak saját magukkal az egymás- és az öntömjénezésen kívül.

Az a gond, hogy egy csomó dolgot "belénk vertek". Persze belém is. Nagyon nehéz a belénk vert fogalomkörből kilépni, illetve megismerni azok pontos tartalmát

Szeretettel és köszönettel:
Aranylaci
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.06.05. 13:03

aham. Az egésszel igazából az a baj hogy a matematikára és geometriára alapozzák, amit ember talált ki, tehát hibás.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.05. 14:15

A matematikát és a geometriát nem az ember találta ki, hanem a "természet". Az ember csak megpróbálja felismerni a benne rejlő logikát és szabályosságot. Ez olykor nem sikerül, olykor viszont igen. A meglévő tévedések ellenére hiba lenne az egész rendszer alapjait támadni. A 2 + 2 = 4 tízes számrendszerben és euklideszi körülmények köztt akkor is érvényes, ha azt egy ember, egy csimpánz, vagy egy keresztespók jelenti ki (ugyanis a keresztespók is tud számolni! - igaz, csak nyolcig.)
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.06.05. 14:29

de a matematika az ember találmánya, amit ráerőltet mindenre. Ha tizenkét ujja lenne az embernek 12-es számrendszere lenne, és teljesen más lenne a számrendszer. az ember mindent túlbonyyolít, mivel mindent rossz ponthoz viszonyít. Amúgy olyat hallottam, hogy az angoloknak 12 ujja volt, ezért van 12-ig különböző számaik.
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.05. 17:45

Kedves Ascsca!

Nem az angoloknak volt 12 ujjuk, hanem az őseinknek... Onnan a 12-es számrendszer. Más kérdés, a Brit (barát) népesség tekintélyes része a mi leszármazottunk.) Mint ahogy valamennyi Árpád-házi királyunknak is 12 ujja volt.

Értem, tehát szerinted az ember tanította meg a keresztespókot, a patkányt, a csimpánzt, az elefántot, a lovat, a varjút, stb. számolni, vagy a napraforgót, a páfrányt, a nautilusz-csigát stb. az aranymetszésre, stb. Tehát az ember ősibb, mint a legalább 500 millió éve élő nautilusz-csiga, lement a tenger alá, és megtanította a pontos arányokra, hogy úgy növessze a rekeszeit. Érdekes felfogás. Kifejtenéd bővebben?

Emellett természetesen szintén az ember műve a Naprendszerben előforduló rezonanziasorozat. Érdekes. Minden az ember műve. Érdekes. Kifejtenéd bővebben?

Aranylaci
no avatar
User

ascsca

Szerző: ascsca » 2006.06.06. 08:12

Odáig rendben van hogy tud a természet számolni, aranymetszést számítani, de az még nem matematika. A matematika ott kezdődik amikor ki akarják találni, hogy hogyan lehet kiszámolni a véletlenszerű dolgokat. Lehet hogy erre azt mondanád, hogy semmi sem véletlenszerű,
de igenis az nagyon sok minden dolog.
no avatar
User

Angel

Szerző: Angel » 2006.06.06. 13:18

Sziasztok. Gondoltam hírtelen felindulásból nemrégen az Iwiw-en nyitottam egy fórumot, ahol mondtam magamnak, na próbáljuk meg megmozgatni a szolnoki fiatalok fantáziáját. A topic neve: határtudományok. Sok mindenről beszéltünk már, mármint sok kételkedés elhangzott. Örömmel idéztem Laci pár válaszát erről a fórumról, természetesen szemléltettem a forrást. Azt hiszem így korrekt. Remélem nem probléma, ha igen, akkor bezárom a topicot, nem olyan fontos.

Egy szkeptikus emberke kérdezte:

"ok, a barátodtól kérdezd már meg légyszíves, hogy a longitudinális elektromágneses hullámoknak mi a pontos matematikai leírása? Mondani persze bármit lehet, hogy Tesla tényleg megcsinálta vagy nem azt senki sem tudja. Az mindenesetre gyanús, hogy a közismerten csaló Egely könyvére hivatkozik De vajon miért volt érdeke Einsteinnek megtéveszteni mindenkit? Ha hibás az elmélete, akkor miért ad hihetetlenül pontos értékeket (számításról beszélek nem levegőbebeszélésről)? A barátodnak van jobb modellje ennél?"

Már megmagyaráztam neki, hogy mutasson egy kísérletet Einsteinre, mindeddig nem tette meg. Az idézetet a Marsi itteni topicban kapott egyik válaszra írta.

Kíváncsi vagyok, hogy mit mond erre Laci barátom.
Ha akarjátok szálljatok be a beszélgetésbe, nem ártana egy kis erősítés.

Előre is köszönöm.

Szeretettel:
Davis
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.06.06. 14:23

Az angolok megőrizték az ősibb, 12-ig tartó számolást. Mi módosítottunk rajta egy kicst. De. A hatvanas számrendszer (5 x 12) nyomai a magyarban is fellelhető, hiszen a HÚSZ számnevünk nem a kettőből van képezve (hanem a rovásírással írt számra vonatkozó tevékenységgel), míg a harminc (har - mancsu) háromszor tíz. A többi tízes számunk szintén a tevékenységet őrizte meg, úgymint: négy - von, öt - von. Azaz, vonalat kellett húzni.

---------------------------------

HA az alapművelet számodra "nem matematika" az rendben van, sokan gondolják így, hogy az csak számtan. No, nekem még ezzel a részével is annak idején meggyűlt a bajom. Az "analízist", és hasonlókat szseretik mások előszeretettel "matematikának" nevezni, amibe szerintem nem kis gőg is társul. A matematika nem tud kiszámolni véletlenszerű dolgokat. A matematika "BECSLÉST" tud adni véletlenszerű dolgokra. Sőt. Még az számrendszer sem mindegy. Amelyik számítási eredmény egyik számrendszerben teljesen pontos, a másikban végtelen tizedes tört. De vannak teljes mértékben meghatározhatatlan értékek is, mint pl. az aranymetszés száma, vagy a pí, vagy a gyök kettő, de pl. a gyök kettőt le lehet rajzolni. Viszont, megmérni képtelenség. Érdekes.

A matematika tehát nem a "bölcsek köve", csupán eszköz gondolataijnk, elméleteink egyfajta formális leírására. Nyilván, mivel modellez, soha nem lehet eléggé pontos, de olykor tetszőlegesen pontos lehet, és ez nekünk megkönnyíti az életünk. A menetrend is csak egy irányelv... Bár, az meglehetősen ritkán szokott előfordulni, hogy a vonat hamarabb érkezik. Inkább késik...

A véletlenszerű dolgok is behatárolhatók bizonyos keretek közé. A matematika azt szeretné, ha ezeket a kereteket minél kisebbre, minél megfoghatóbbá lehetne tenni.

-----------------------------

A szolnoki fiatalúr nagy tudós lehet, ha kapásból "lecsalózza" Egelyt... Biztos személyesen is ismerheti... De sajnos a szolnoki fiatalúr tudása odáig már nem terjed ki, hogy "hihetettlen pontos", meg a "mindenki által elismert" einsteini dolgokra akár egyetlen egy icipici példát is írjon. Hitből érvel, nem tudásból. Érzelemből tagad és nem ismereti alapon. Érzelmi alapon pedig nem tudok vitázni, és nem is akarok. Fent van az ikerparadoxon cáfolata a honlapomon, bemelegítésképpen próbálkozzon azzal.

Szeretettel:
Aranylaci
no avatar
User

Angel

Szerző: Angel » 2006.06.06. 21:31

Köszönöm.
Csak, hogy a többiek itt a fórumon ne gondolják félre a dolgokat. Már a fórumon sikerült rendeznünk a dolgokat.
:lol: :lol: :lol:
no avatar
User

Fekii

Szerző: Fekii » 2006.07.26. 23:00

Hellosztok!

Az abszolut nulla fok nem konstans érték. A világegyetem tágulásával az is csökken, csak nem drasztikus mértékben.
Vagy rosszul tudom?
Tisztelettel,
Feki
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.07.27. 08:45

Kedves Feki!

Úgy tudom konstant érték. És többféleképpen (más-más anyagokkal és módszerekkel kísérletezve) ugyanezt az értéket kapták.

Nem hallottam még felvetésedről, ha esetleg tudsz róla bővebb infót, hasznos lenne.

Szeretettel:
Aranylaci
no avatar
User

Vica

Szerző: Vica » 2006.08.15. 10:56

Kedves Laci!

Tanár Úr kérem (ez most nem cikizés, hanem tisztelet!), jelentem az első oldaltól az utolsó hozzászólásig elolvastam...; ezt azért fontos megjegyezni, u.i. a középiskolában közepes voltam matekból (egyedül az egyenletrendszereket szerettem, hogy miért..?).
Nem lehetne ebben a szellemben tanítani, ahogy itt megfér a kérdés és az állítás?
Laci, minden elismerésem a vita stílusodért, ilyennel ritkán találkozom... :(
Egy "műveletlen" olvasó: Vica
no avatar
User

aranylaci

Rang

Site Admin

Site Admin
Hozzászólások

3909

Csatlakozott

2005.05.05. 10:44

Tartózkodási hely

Szentes

Szerző: aranylaci » 2006.08.15. 11:30

Kedves Vica!

Bámulatos kitartás! Mindent végigolvasni. A hozzászólók érdeme az a tudásmennyiség ami itt felhalmozódott, és ezért köszönet illeti meg őket, hiszen nélkülök mindez nem lehetne.

A tanítási módszer - kérdés-felelet -, többezer éves. Valahogy "kiment a divatból". Manapság hozzászokhattunk, hogy csak álíltásokat olvasunk. Pedig mindenek előtt ott van a kérdés. Egy jó kérdés, maga után vonz egy 80%-ban helyes választ. Az egyik készülő könyvemben - Élet a Földön és a Földön kívül -, rengeteg kérdést, megválaszolatlan kérdést lehet olvasni. És minden egyes jó kérdés lehetőséget ad elgondolkozni, a világot jobban megismerni. Már ha megvan a szándék.

A "vitakultúrámról" kapcsolatos megjegyzést köszönöm. Nem volt ez mindig így. Jó, hogy nem ismerted a korábbit....:))) Mindenkit és minden áron meg akartam győzni. Aztán rájöttem, a világ nem így működik. Az embereket nem én fogom meggyőzni, vagy akármi más, hanem önmaguk, önmagukat. Márha megvan bennük a személyes tökéletesedési vágy. Ha ez hiányzik, akármit tehetek, símán lepattan róluk. Tehát nincs értelme az erölködésnek. Ha valahol kopogok és nem engednek be, akkor egyszerűen továbbmegyek.

Szeretettel:
Aranylaci
Avatar
User

Pezo

Rang

Lelkes kutató

Lelkes kutató
Hozzászólások

328

Csatlakozott

2011.03.28. 01:09

Tartózkodási hely

Csertő, Szőlőhegy 446.

Re: Aranylaci relativitáselmélet cáfolatáról

Szerző: Pezo » 2011.05.29. 22:50

Az idö nem mulik.. hmm. A halálközeli élményt átélők tapasztalata az,hogy "odaát" valoban nem mulik. Beszámolnak arról,hogy a testük elhagyása után az idö fogalma értelmét veszti. Idötlenség van ott, ahova kerűlnek. :geek:
Török Zsolt
ElőzőKövetkező

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

Powered by phpBB ®
cron